A 13 éves Anna tagadta, hogy prostituált lett volna, azt mondta, ő csak azért kap pénzt, mert a férfi szereti őt
2024. március 1. – 06:56
Anna 2017 decemberében került be egy Vas vármegyei gyermekotthonba. Az akkor 11 éves lány nem járt rendesen iskolába, anyja emberölés miatt volt börtönben, apja nem foglalkozott vele. Anna nehezen tudott beilleszkedni, öntörvényű volt, nem tartotta be a szabályokat. Gyakran megszökött a gyermekotthonból, ilyenkor a rendőrségnek kellett visszavinnie. Egyik alkalommal a nevelők szerint szexuális abúzus áldozata lett, ezért a gyermekotthon vezetője feljelentést tett. A dolgozók ennek ellenére azt tapasztalták, hogy Anna továbbra is gyakran kijárt az intézményből. Társai szerint távozása előtt hajat vasalt, sminkelt, majd beszállt egy idegen autóba, és másnap reggel készpénzzel, dohánnyal tért vissza. A nevelők biztosra vették, hogy Anna prostitúció áldozata lett.
Anna esete nem egyedi, a napokban derült ki, hogy felnőttek 2022-ben prostitúcióra kényszerítettek egy gyermekotthonból megszökött, szintén 13 éves lányt. A vádirat szerint a lányt két férfi és egy nő fogadta be. Amellett, hogy lakhatásért és ellátásért cserébe prostitúcióra kényszerítették, az egyik férfi többször is szexelt vele.
A gyermekprostitúció nem csak a gyermekotthonokban okoz problémát, ugyanakkor az állami nevelésben élők különösen veszélyeztetettnek számítanak. A szakértők egyetértenek abban, hogy a gyermekotthonokban lakók gyakran lesznek prostitúció áldozatai, és a rendszer tehetetlen a futtatók ellen.
Autóval állnak a futtatók a gyermekotthonok előtt
Több oka van annak, hogy a gyermekotthonokban miért felülreprezentált a gyermekprostituáltak, azaz a 18 év alatt szexuális szolgáltatást nyújtók aránya.
Kézenfekvő magyarázat lehet, hogy az otthonokban élő fiataloknak nincs pénzük drágább ruhadarabokra vagy táskákra, és könnyű pénzkereseti lehetőséget látnak a prostitúcióban. Vagy gyakran felmerülő indok az is, hogy a gyermekotthonokban élők többször kerülnek be rossz társaságba, ami negatív irányba befolyásolhatja őket.
Ugyanakkor a mélyebb okokat a kiszolgáltatott helyzetben lévők speciális tulajdonságaiban kell keresni.
„A legtöbb gyereket azért emelik ki a családjából, mert a mindennapjai része volt a szülők mentális problémája, szenvedélybetegsége, a fizikai, lelki, szexuális bántalmazás, elhanyagolás” – mondja a Telexnek Berkes Márton, az IOM magyarországi irodájának emberkereskedelem elleni programkoordinátora. Az IOM az ENSZ migrációs szervezete, amely több mint 20 éve segíti a külföldön szexuális vagy munkacélú kizsákmányolás áldozatává vált magyarokat.
„A gyerekek kiemelése a vér szerinti családjukból trauma, akkor is, ha ebben a családban a gyerek szenvedett, hiszen ez volt az ő világa, amit ismert” – mondja Papp Zsuzsa, az SOS Gyermekfalvak utógondozó nevelője. A szakember szerint ebben a kiszolgáltatott helyzetben teljesen érthető, hogy gyerek szeretne kapcsolódni egy felnőtthöz.
A gyermekprostitúció áldozatai nem a szexuális tevékenységben akarnak részt venni, hanem a felnőtt szeretetére vágynak. Ezt pedig azok is tudják, akik ki akarják használni a fiatalkorúakat, és autóval várják őket a gyermekotthon előtt.
A szakma loverboy módszernek hívja azt, amikor egy futtató a szerelem és a törődés látszatát keltve csábítja el áldozatát.
De Coll Ágnes, a Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem elleni küzdelem vezetője szerint a fiatalok úgy is beszélnek a futtatójukról, mintha az illető a párjuk lenne. És éppen ez okozza a nehézséget: a vélt vagy valós szerelmi kötődést nem könnyű megszüntetni. Az áldozatok, pláne a gyerekek, nem veszik észre, hogy ami velük történik, az traumát és sérülést okoz bennük. Sőt, gyakran még védik is az őket kihasználó felnőtteket. A Baptista Szeretetszolgálatnak volt olyan esete, ahol egy 18 éves áldozat azért nem tanúskodott a futtatója ellen, mert annyira szerette őt. Ugyanez történt a cikk elején említett Anna esetében is. Anna tagadta, hogy ő prostituált lett volna, azt mondta, ő csak azért kap pénzt, mert a férfi szereti őt.
Sokszor a rendőrök viszik vissza az elszökött gyerekeket
Berkes Márton szerint jól látható, hogy az állami gondozásban élők a rövidebb időre szóló engedélyezett eltávozásokkor és a szökésekkor sodródnak bele a prostitúcióba. A gyermekotthonok és a kisebb csoporttal működő lakásotthonok nem zárt intézmények. Ugyan megvannak a saját szabályaik, de a dolgozók nehezen tudják megakadályozni a szökéseket. Néha az is előfordul, hogy a gyerekeknek nem is kell elhagyniuk az otthont, a kortársak egymást vonják be a prostitúcióba.
A szökéseknek három típusa jellemző. Az első csoportba azok a gyerekek tartoznak, akik csak hétvégén, szórakozni szöknek meg az intézményből. Ők jellemzően vasárnap este, hétfő hajnalban visszamennek az otthonba.
A szökések második csoportját azok alkotják, akik néhány napig vannak bent a gyermekotthonban, aztán több napot kimaradnak. A gyámok tapasztalatai szerint ilyenkor általában pszichoaktív szereket használnak.
A harmadik kategóriát azok alkotják, akik hosszabb időre szöknek el. A szakemberek ezt tartják a legveszélyesebbnek, mert ilyenkor a fiatalokról semmit nem lehet tudni. A gyerekek olyan csoportokhoz sodródhatnak, akik negatív hatással lehetnek rájuk. Ilyenkor jellemző, hogy a fiatal idegeneknél lakik, akik kihasználják őt, és előbb-utóbb ráveszik valamilyen bűncselekményre.
A gyermekotthon vezetője minden esetben köteles jelenteni a fiatal eltűnését a rendőrségnek, akik körözést adnak ki. Gyakori, hogy a rendőrség viszi vissza a gyerekeket az otthonba. Egy negyvenfős otthonban biztosan találni öt-hat különösen problémás gyereket, ők gyakran csak napokat töltenek bent az intézményben, aztán hetekre megszöknek. Az ilyen problémás esetekben a gyermekotthon vezetője kezdeményezheti a fiatalok áthelyezését például egy speciális gyermekotthonba, ahol kisebb csoportok, szigorúbb szabályok és több pszichológus van. Ez azonban nem mindig egyszerű folyamat.
Kullogunk az események után
Önmagában abból nem lesz büntetőügy, hogy megtalálnak egy gyereket, aki feltételezhetően gyermekprostitúció áldozata lett. Sok esetben a nevelők, intézményvezetők azért sem tudnak feljelentést tenni, mert ahogy már említettük, a fiatalok nem szívesen tanúskodnak a futtatójuk ellen. Néhány évvel korábban a magyar szabálysértési jogban még a 14 és 18 év közötti gyerekeket szankcionálni lehetett tiltott prostitúciós tevékenység miatt. Ez 2020-ban megváltozott. Azóta a gyermekprostitúcióban részt vevő fiatalokat nem lehet felelősségre vonni.
Az ombudsman szerint abból kell kiindulni, hogy a kiskorú prostitúciója nem lehet önkéntes: az mindig valamilyen fizikai, lelki, gazdasági kényszer vagy fenyegetés hatása. Ebből következik, hogy a prostitúcióban részt vevő gyerekeket akkor is áldozatnak kell tekinteni, ha ők nem érzik magukat annak.
Ezzel párhuzamosan bevezették azt a szabályt, hogy ha a rendőrök prostitúciós tevékenység közben találnak meg egy fiatalt, tehát például az út szélén, akkor ideiglenes hatállyal azonnal egy speciális gyermekotthonban helyezik.
2020. július 1-től tavaly év végéig nagyjából negyven gyerek került be így speciális gyermekotthonba. Többségük nem családban élt, hanem éppen szökésben volt a szakellátásból.
Az azonnali intézkedés azért fontos, mert más esetben a kiskorúaknak több
vizsgálaton kell átesniük az áthelyezés előtt, ami hónapokat is igénybe vehet.
„Egyrészt örömteli a változás, másrészt viszont nem nevezhető optimálisnak” – mondja Berkes Márton, aki több problémát is felvet. Egyrészt a kijelölt kilenc intézmény sok más típusú problémával (magatartászavar, szerhasználat) küzdő gyereket is fogad, ezek mind eltérő segítségnyújtást igényelnek.
Másrészt hiába gyorsabb a segítségnyújtás, azt csak akkor lehet igénybe venni, ha már megtörtént a baj. Például Anna esetében hiába sejtette az intézmény vezetése, hogy prostitúció áldozata, nem tudtak mit tenni, mert nem volt rá bizonyíték.
Végül az intézet vezetője megbeszélte a rendőrökkel, hogy tegyenek úgy, mintha Annát az út szélén találták volna meg, így egyből bevihetik egy speciális gyermekotthonba.
„Sokszor azt érezzük, hogy csak kullogunk az események után, mert már csak a megtörtént áldozattá válásra tudunk reagálni, megelőzni nem tudjuk a bajt” – mondja Berkes.
Jobban le kellene kötni a fiatalokat
Szakértők egyetértenek abban, hogy a gyermekvédelem nem felelős a gyermekprostitúcióért, de nem is tudja hatásosan kezelni és megakadályozni azt.
Berkes Márton szerint a gyermekvédelem hibáztatása ebben a helyzetben olyan lenne, mintha a kórházakat azért kritizálnák, mert az ott lévők között sokan rossz egészségi állapotban vannak. Szerinte a legtöbb gyermekvédelemben dolgozó szakember a lelkét is kiteszi a rábízott gyerekekért, de a prostitúcióval szemben sokszor tehetetlennek érzik magukat. Berkes Márton szerint a szigor hosszú távon nem vezetne eredményre, és jogilag sem lehetséges a gyerekek szabad mozgását korlátozni, hiszen nem lehet összekeverni a gyermekotthon és a javítóintézet funkcióit.
De Coll Ágnes is egyetért azzal, hogy nem önmagában a gyermekotthon miatt lesznek prostituáltak a fiatalok, inkább a gyermekkorukban elszenvedett bántalmazás okozta traumák miatt.
De akkor mégis mit lehet tenni a megelőzés érdekében?
„Az egyedüli jó megoldás, ha partnerként kezeljük a gyerekeket, és minél színesebb, élményekkel teli programokat biztosítunk számukra, illetve biztosítjuk a pszichológusok rendszeres jelenlétét is” – mondja Berkes Márton. Szerinte ez az elképzelés a jelenlegi pénzügyi, humán kapacitások mellett nehezen megvalósítható.
Az is probléma, hogy 21 ezer kiskorú van a gyermekvédelemben, rájuk 700 gyermekvédelmi gyám jut. A gyermekvédelmi gyám a nevelt gyerek törvényes képviselője. A gyermekvédelmi gyámoknak legalább havi rendszerességgel kell(ene) találkozniuk a rájuk bízott gyerekekkel, de ez sokszor nagyon kevés ahhoz, hogy idejében felismerjék a bajt. A gyámok sokszor még a havi egy találkozóra se érnek rá, annyi gyerekre kell figyelniük. Berkes Márton szerint így nem tud kialakulni élő kapcsolat a gyerek és a gyám között.
Azonban a több program és a gyámok számának növelése is csak a már kialakult helyzetet tudná kezelni. A valódi megoldáshoz a probléma gyökeréig kellene leásni: azaz a vér szerinti család működéséig.
„Azt látjuk, aki bekerül egy gyermekotthonba, annak már van egy puttonya, amibe sok rossz dolog van, ez túlmutat a gyermekvédelem falain” – mondja Berkes, aki szerint a kiemeléssel sokszor le is mondanak a vér szerinti családról. Pedig a családgondozásra ilyen esetekben is nagy figyelmet kellene fordítani, hogy ha van rá mód, idővel vissza lehessen engedni a gyerekeket a vér szerinti családjukba. De Coll Ágnes szerint ideális esetben több szakemberből álló csapatnak kellene dolgoznia azokkal a családokkal, akik veszélyeztethetik gyereküket. Segíteni kellene őket saját traumáik feldolgozásában, eszközöket adni nekik ahhoz, hogy a nevelés közben elkerüljék a bántalmazást.
De Coll Ágnes szerint a családok mellett a prostitúciót igénybe vevők körét is fontos lenne edukálni, hogy a szexipar virágzása csökkenjen. A Baptista Szeretetszolgálat tervei között szerepel, hogy elindítanak egy olyan prevenciós programot, ami kifejezetten a szexet vásárló férfiakat célozza meg.
A cikkben Anna nevét megváltoztattuk.
Gyermekvédelmi sorozatunk eddig megjelent cikkei:
- A szexuális erőszak csak látszólag a testtel történik, valójában a lelket támadja meg
- A szexuálisan bántalmazott fiúk nem sírnak
- Hogyan történhet meg egy gyermekotthonban az, hogy az igazgató orális szexre kényszerít egy kiskorút?
- Szeretném elfelejteni, amit egymással csináltak ezek a gyerekek, és azt is, amit velük tett a rendszer
