Vagyonkezelő alapítványokba teszik a pénzüket a NER-közeli milliárdosok

A bizalmi vagyonkezelőknél is jobban védi a magánszférát a vagyonkezelő alapítványok rendszere, 2023 nyara óta pedig egyre több tehetős NER-közeli üzletember él ezzel a megoldással. A Hvg.hu cikke szerint a „milliárdosok új hóbortjának egyik első képviselője” ifjabb Sánta János volt, aki családjával 2023-ban már az ország 53. leggazdagabb családjának számított. A hódmezővásárhelyi család feje Lázár János ismerőse, a dohánykoncessziók egyik kedvezményezettje, sőt a dohányboltokat ellátó monopólium egyik haszonélvezője is, írja a lap.

Ifjabb Sánta János júliusban és augusztusban hozott létre két vagyonkezelő alapítványt, a Solidium Capitalt és a Project Six Prót. A Hvg.hu cikke kitér az angolszász hagyományokból ismert, nagy családi vagyonokat egyben tartó bizalmi vagyonkezelésre is, ami eredetileg nagyon vonzó lehetőség volt, de előbb az adómentességet kurtította meg a kormány (majd mégsem), aztán pedig az MNB bírságolta meg nagyon – 300 millió forintra – az egyik ilyen vagyonkezelőt.

A céges forma helyett ezután sokan választották az vagyonkezelő alapítványi formát, ami kevésbé feltűnő a bizalmi vagyonkezelőnél. A cikk szerint a gigabírság kiszabása óta ilyen alapítványba vitte a vagyona egy részét Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, valamint a Sárhegyi–Bártfai ügyvéddinasztia is, amely sok milliárdos megbízást kapott az államtól, miközben fiuk, Sárhegyi István űrjogász lett, és becsatlakozott a 4iG tevékenységébe.

Az alapítványi vagyonkezelés mellett döntött Kis-Szölgyémi Ferenc – hozzá köthető az állam legnagyobb takarítószolgáltatója, a B+N nevű cégcsoport. Az ő vagyonát már a Gamma Fund alapítvány fogja össze. Lett vagyonkezelő alapítványa Rákosfalvy Zoltánnak is – ő Borkai Zsolt jachtügyéből lehet ismerős sokaknak.