2024. február 23. – 10:17
Józsefvárosban 2019-ben néhány száz szavazattal győzte le a C8 civil szervezet jelöltje, az ellenzéki pártok által is támogatott Pikó András a Fidesz polgármesterét, Sára Botondot. A kormánypártok vélhetően nem mondtak le a kerületről: Józsefváros Pikó vezetése alatt is kitüntetett figyelmet kapott a kormányközeli médiától és a fideszes politikusoktól. A civil polgármester idén civil jelölteket is készül indítani, ebben a pártok nagy része támogatja, de nem mindenkivel egyeztek meg. Miért könnyebb pártkötöttségek nélkül? Mi válasza a „csövesvoksozására”, és miért nincs szerinte jelen a Fidesz a kerületben? Interjú Józsefváros polgármesterével, Pikó Andrással, aki arról is beszélt, hogy miért kellett a saját kerületi lapjukba olvasói levelet írnia.
Néhány napja kerületi választási szövetségről posztolt Facebookon. A hírek szerint a C8 civil szervezetnek és a Szikra Mozgalomnak is saját jelöltje lehet. Hogy állnak a tárgyalásokkal? Megvan a kerületi választási megállapodás?
A főváros legerősebb választási szövetsége alakul itt Józsefvárosban. 2018-ban rettenetesen leépült volt a pártstruktúra, 2018-ban egy időközin nagyon csúnyán megbukott az itteni ellenzéki pártok koalíciója. Ahhoz képest most a pártok jobb állapotban vannak, többet dolgoznak, és felnőtt két erős, helyi beágyazottságú mozgalmi szervezet: az egyik a Szikra, a másik a saját szervezetem, a C8. Az ő bevonásuk egy olyan politikai konstrukciót hoz, ami nincs másutt a fővárosban. Józsefváros egy különleges politikai terep: itt nagyon sok az olyan ellenzéki szavazó, akinek nincsen pártja. Őket is meg akarjuk szólítani. Itt egyébként az a különleges helyzet van, hogy a Momentum és a DK megfér egymással, ezért szerintem a legerősebb szövetségnek a gerince létrejött.
Szó volt arról, hogy ismét indítanának valamelyik választókerületben roma jelöltet. 2019-ben Balogh Lajos Pacit indították, azonban a képviselő 2020-ban elhunyt. Az ő hiánya hogy mutatkozott meg a kerületben? Miért fontos, hogy újra legyen roma képviselő?
Balogh Paci óriási veszteség volt, személyesen is nagyon megérintett. Az öröksége nagyon fontos, ezt megpróbáltuk életben tartani. A legfontosabbat meg is valósítottuk: a tehetséges roma gyereknek és most már felnőtteknek is járó ösztöndíjat. Fontos volt számára, hogy legyenek romák az önkormányzatban, ezért most másodjára írjuk ki a roma gyakornoki programunkat, van roma referensünk, már vannak is innen munkatársaink. Ha a Paci most hall, azt gondolom, büszke lenne, és valóban a szemébe tudnék nézni.
Fontosnak gondolom, hogy a főváros legnépesebb roma közösségével rendelkező kerületben folyamatosan tágítsuk azokat a határokat, ami az itteni romák kulturális, közéleti szerepvállalását is bővítik. Józsefvárosban érezzük a legjobban a Fidesz örökségét: gyakorlatilag vazallusi helyzetben voltak a romák, ha valamit el akartak érni. Ezzel szemben az a jó, ha ők valóban autonóm, szabad módon tudják megélni a cigányságukat. Az önkormányzat partner ebben.
A kerület tizenkét egyéni választókerületéből jelenleg kilencben van ellenzéki képviselő. Ők mind újraindulhatnak vagy lesz változás? Az MSZP társelnöke Kunhalmi Ágnes azt mondta a kerületről, hogy „győztes csapaton ne változtass”. De az ön által közzétett szövetségben egyelőre az MSZP és a Párbeszéd sem szerepel. Miért?
Nem lett több egyéni képviselői hely, de lettek új szereplők. Amennyire látom, a pártok elfogadták azt, hogy két helyen civil jelölt fog indulni. Az MSZP kijelentette, hogy engem támogatnak, mi fenntartjuk nekik a helyet a csapatban. Mivel országosan a közös indulásért gyűjtenek aláírást, nem lenne önazonos ha pozícióféltés miatt végül nem jönnének be ebbe a szövetségbe. Itt szerintem a saját választóikkal kellene elszámolniuk, mert ez a Fidesz érdekében álló forgatókönyv lenne.
Mi létrehoztunk egy helyi konstrukciót, abban van helye az MSZP-nek. Egyelőre várjuk őket, mert három tárgyalási fordulóban nem vettek részt. Ezt nem gondolom barátságosnak, de van lehetőségük csatlakozni. Az MSZP és a Párbeszéd tehát még nincs benne a helyi szövetségben, de meg fogjuk oldani. Azon dolgozunk, hogy helyek helyett a munkáról beszéljünk. Nem fogok sportállásokat osztani, de ha valaki dolgozni akar Józsefvárosért, az meg fogja találni itt a számára megfelelő munkát.
Józsefváros képviselő-testülete 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listáról bejutott képviselőből áll. A 12 választókerületben jelenleg 9-ben van ellenzéki képviselő, 3-ban pedig kormánypárti. A testületben jelenleg három frakció működik: a Fidesz-KDNP 5 taggal, a Józsefváros Jövőjéért frakció (DK-MSZP) szintén 5 taggal, illetve a Momentum-Párbeszéd frakciója 5 képviselővel.
Mennyire volt nehéz megállapodni az ellenzéki pártokkal? Mi kellett, hogy elfogadják a civil jelölteket?
A kerület különleges, mert egy civil szervezeti háttérrel rendelkező polgármestere van. Ebből kinyílt a lehetőség arra, hogy kipróbáljuk azt, hogy rengeteg tudással és ötlettel rendelkező, de a professzionális politikához nem értő civilek elkezdjenek dolgozni a politikához értő pártokkal. Rengeteg tanultunk egymástól. Amire nagyon büszkék vagyunk, azt nem érhette volna el Józsefváros a civilek nélkül. Ezek épp azok amikben leg-legek lettünk: óvodai program, közlekedési politikai program, lakásprogram. De a civilek ezt önmagukban nem tudták volna megcsinálni, ezeket a harcokat meg kellett vívni, ebben ott voltak velünk a pártok. A velünk tárgyaló pártok is látták, hogy ha ezt folytatni akarjuk, akkor a civilekre is szükség van.
Mennyit kellett az elmúlt években küzdeni a pártokkal? Voltak vitáik például az MSZP-vel és a DK-val is. Civil, független polgármesterként nem nehezebb a feladata a pártokkal szemben?
Arra vagyok büszke, hogy Józsefváros a pártok által irányított kerületekkel szemben gyakorlatilag a politikai nyugalom szigete volt. A testületi döntéseink több mint 97 százalékát az engem támogató képviselők 100 százalékban elfogadták, nem volt kiszavazás. Persze volt egy-két eset, mikor a polgármesteri előterjesztés nem ment át, de bent tudtuk tartani a konfliktusokat, ami azért fontos, mert mikor szövetséget kötünk az egy lojalitási egyezség is.
Sokan mondták azt, hogy Józsefvárosnak nem lesz jó, hogy civil polgármestere lesz, mert a politikai érdekérvényesítő ereje csökken a kerületnek. Ennek az ellenkezőjét tapasztaltam: azzal, hogy nincsen pártvezetés a fejem fölött, nem kell tekintettel lennem pártérdekekre a döntéseknél, engem nem tudnak utasítani. Példa erre, hogy az antikorrupciós teljesítményünk az átláthatósági rangsorok szerint legjobb a fővárosban. Ez összefügg azzal, hogy egy független polgármester erősebb, többet engedhet meg magának. Azzal, hogy a legszigorúbban tartottuk magunkat az antikorrupciós elveinkhez, körülbelül 5 milliárdot spóroltunk meg az előző ciklushoz képest. Ez volt az alapja, hogy fejleszteni tudtuk a kerületet.
Mit szól ahhoz, hogy a Fidesz mellett lesz egy másik kihívója is: a Jobbik bejelentette, hogy Kozma Andrást indítja a kerületben. Befolyásolja ez az újraválasztási esélyeit?
A Jobbik 2019-ben sem volt benne a csapatunkban. Ez egy tudatos választás volt akkor, mert tiszteletben tartjuk Józsefvárost, és azt, hogy Józsefváros lakosságából nagy részt tesznek ki a romák. A Jobbikkal való politikai közösség számunkra helyben elfogadhatatlan. Az a múlt, ami talán más politikai pártok számára könnyebben lenyelhető, az itt Józsefvárosban nem. Én ezt nagy tisztelettel megírtam a Jobbik főpolgármester-jelöltjének, Brenner Kolomannak is, aki egyébként kezdeményezett egy megbeszélést miután bejelentették a jelöltjüket.
Az tudják már, hogy az igazi nagy kihívó, a Fidesz jelöltje ki lesz a kerületben? Találgatások már vannak, sok kerületben már be is jelentették a jelöltet, de itt még nem.
Józsefvárosban azt tapasztaljuk, hogy mi nem látjuk a Fideszt. Amit látunk az a mocskolódás az általuk terjesztett propaganda lapokban, a rágalomhadjárat, és az impresszum nélküli szórólapok. Ezekből tudjuk, hogy lehetnek fideszesek a kerületben. Nyilván találkozom velük a testületi ülésen, de a Fidesz nincs benne Józsefváros életében az elmúlt öt évben, nem lehetett velük találkozni. Bárki is lesz a Fidesz jelöltje, a politikai ellenfelemnek fogom tartani, és le fogom győzni. Azokat, akik eddig itt a Fideszt vezették már visszavonták: Kocsis Máté sem indul már itt és Sára Botond sem. Ezt megértem, mert 2019 óta nem sok babér terem nekik, itt 2022-ben is vereséget szenvedtek.
Mi a véleménye a Fidesz és a kormányközeli lapok és oldalak kerülettel kapcsolatos kommunikációjáról? Itt ugye olyan szavak kerültek elő, mint „csövesvoks”, „csövesláger” és „hajléktalanlobbi”. Azzal is vádolják, hogy hajléktalan- és „migránsszavazatokkal” akar nyerni.
Ezek olyan dolgok, amivel az ember nem szívesen találkozik, ha az otthonáról van szó. Nem szívesen hallja az ember sem józsefvárosiként, sem polgármesterként azt, hogy az otthonunk szerintük „egy gettó” vagy „hajléktalanláger”. Tisztességes, józsefvárosi ember nem beszél így.
Józsefváros az elmúlt öt évben megpróbált a normalitás szigete lenni. Nekem, mint bringás, gyalogos, buszos polgármesternek az jön vissza, hogy ez tetszik az embereknek. Végig lehetne venni minden ilyen vádat, de méltatlan a „csövesvoks”, meg az, hogy gettó lesz Józsefvárosból. Maga a kifejezés is rettenetes, és azt se feledjük el, hogy Józsefváros 1944-ben 40 ezer zsidó származású kerületit veszített el. Ha valahol ezt a kifejezést nem lehet használni, az Józsefváros. Engem ez felháborít. Tartalmi kérdésekről szeretnék vitázni, de én a Fidesztől nem láttam ilyet. Amennyiben lesz ilyen, akkor lesz érdemi kampány, amennyiben nem, akkor csak mi fogunk kampányolni, ők mocskolódni. Nem hiszem, hogy ezzel tudnak nyerni.
Milyen tartalmi kérdéseket állít szembe a Fidesz kommunikációs hadjáratával?
A legátláthatóbb, legkorrupciómentesebb kerület lettünk, mi költjük a legtöbbet szociális támogatásra, mi vagyunk, ahol először visszahozták a rendszeres lakhatási támogatást, felújítottunk több száz bérlakást, nálunk zajlik Budapest legnagyobb, egyébként világhíres óvodafejlesztési programja és részvételi költségvetésünk van. Ami pedig egykori újságíróként nagyon fontos nekem, hogy valódi, közszolgálati újságunk van: ha kinyitja, akkor nem a polgármester vigyorog minden oldalról, meglehetősen kritikus cikkek is megjelennek. Ahelyett, hogy dühösen odatelefonáltam volna, vagy magamhoz rendeltem volna a felelős szerkesztőt, írtam egy olvasói levelet. Írtam egy olvasói levelet a saját önkormányzati lapunkba, aminek végül nagyon örültem, hogy egyáltalán lehozták.
Az elmúlt öt évben a kormányközeli lapokban napról napra téma, hogy milyen „botrányok” történnek a VIII. kerületben. Rákeresve Pikó Andrásra és a kerületre tömegével találni olyan cikkeket, amiben a kerülettel foglalkoznak, jellemzően nem pozitív hangnemben. Minek köszönhetik ezt a kitüntetett figyelmet?
A rendszerszintű válaszom az, hogy Józsefváros a Fidesz hatalmi laboratóriuma volt, ez volt Kocsis Máté hátországa. Rettenetesen sokkolta őket, hogy elvesztették a kerületet. Úgy is szoktuk mondani, hogy itt őrzik a kerületben a Fidesz Kába kövét, ezért szeretnék visszakapni, és mindent be is vetnek. Azt tapasztaltuk 2019-ben is, hogy nem egy önkormányzatot, hanem a helyi Fidesz újraválasztását szolgáló központot vettünk át. Ráadásul, ami itt történik, az a Fidesz országos politikájának antitézise: ez egy szociálisan támogató önkormányzat, szemben az országos politikával. Itt nem csinálunk gyűlöletet, szemben azzal, amit az országos politikában tapasztalunk. Más a roma politikánk, nekünk van zöldpolitikánk és lakhatási politikánk, részvételi költségvetésünk és működésünk van. Ezt a Fidesz pontosan látja.
Azt gondolom, hogy 2019-ben azért volt óriási meglepetés – sokan csodának hívják –, hogy nyertünk, mert nem ez volt benne az erőviszonyokban. A Fidesz nem volt erre felkészülve, ezért most erőteljesebben készül. 2019-ben a Fidesz szempontjából egy egyszeri rendszerhiba volt, hogy én most polgármester vagyok, de amennyiben 2024-ben ismét nyerünk az alapján amit elvégeztünk, akkor ez már nem rendszerhiba, nem egyszeri kisiklás, hanem adottság lesz. Ez onnantól fogva nagyon veszélyes precedens, ezért vagyunk erős támadás alatt.
A kerület egyik fontos, sok vitát kiváltó intézkedése volt, hogy bevezették a helyieknek is a fizetős parkolást. Ehhez csak a VIII. kerület mert hozzányúlni, voltak még ilyen intézkedéseik?
Másképpen látványos, de politikai bátorságot igénylő programunk volt az óvodai deszegregáció, mivel Józsefvárosban voltak szegregált óvodák. Eleve az óvodák légköre is nagyon átpolitizált volt, ezért egyrészt megtisztítottuk a politikától őket, de sokkal több ennél, hogy megállítottuk az elvándorlást a kerületből. A középosztály, de mások is elvitték a gyerekeket. Most sikerült egy olyan programot indítani, amelynek következtében hozzák a gyerekeket Józsefvárosba, miközben megszűnt a szegregált óvoda. Ha jó közszolgáltatásokat biztosít az önkormányzat, akkor ezeket az ellentéteket – nem viszem oda a gyerekemet, ahol cigány gyerekek vannak – el tudjuk tüntetni. Ami jó az embereknek általában, az felül fogja írni a politika által generált feszültséget. Ez parkolási rendeletünkben is tetten érhető, ami a kerület élhetőségét szolgálja.
Az emberekkel sikerült elfogadtatni a kerületi parkolási rendet? Többen támogatják ma, mint ahányan ellenzik?
Szerintem a jó politikához kell egy erős, jól karbantartott érzelmi inditatás, amit én felháborodásnak szoktam nevezni. A kerületben minden lakos ingyen parkolt, volt aki két autót is. Így előállhatott az a helyzet, hogy 12 ezer parkolóhelyre 18 ezer engedélyt adtunk ki. Közben ha a mélyére nézünk, akkor az egészségügyi adatokban elkezdett látszani, hogy a gyerekeink benzingőzben nőnek föl. Kiderült, hogy egy átlagos józsefvárosi 20-25 percet kering mire helyet talál, miközben körülbelül 50-60 ezer forintot pazarol el üzemanyagra, hogy le tudjon parkolni.
Ez volt az érv, és a felháborodás is, hogy jó, akkor csapjunk bele. Most azt látjuk, hogy 12 ezer helyre 9 ezer engedélyt adunk ki, felszabadult a parkolóhelyek 20-25 százaléka. Most a kerület nagy részén lehet parkolni, megszűnt a keringés és a túlhasználat, és lehet levegőt venni, nem lesznek betegek a gyerekeink. A bevételből pedig felújítunk utcákat, közlekedési támogatást adunk, lakossági parkolást üzemeltetünk. Nem nyeljük le a beszedett pénzt, mint Mészáros Lőrinc az autópályadíjat, hanem közlekedésre adjuk vissza.
Mit tart ötéves polgármesterségének legnagyobb sikerének, és mire gondol vissza a legnagyobb kudarcként? Mit hiányol az elmúlt évekből?
A legnagyobb siker az, hogy a NER keretei között be tudtuk bizonyítani: lehet jó politikát csinálni a közösségért dolgozva. Sikerült bizonyítani a józsefvárosiaknak, hogy együtt erősek vagyunk, nem függünk senkitől. Amiről beszéltem az ebben az egy mondatban összefoglalható: a felújított lakások, a hátralékkezelési rendszerünk, hogy meg tudjuk akadályozni azt, hogy az emberek hajléktalanok legyenek. Fejlesztünk, és mindezt egy fillér állami támogatás nélkül, a Fidesz elvitt innen pénzt, és nem hozott.
Ami kudarc, az talán az, hogy az ehhez szükséges szemléletváltás az önkormányzaton és intézményein belül elindult, de van, ahol alig. Magyarán lehet, hogy az eredményeink jobbak, mint amilyenek mi magunk vagyunk önkormányzatként. Ebből az következik, hogy a polgármester és csapata kicsit hekkeli a rendszert, ebben van is valami. Azt hiszem, hogy a következő öt év egyik nagy feladata az lesz, hogy a működtetésben összecsiszolódjunk, és minden önkormányzati működésünket áthassa ez a gondolat.
Úgy érzi, hogy a kerületben kiaknázták a lehetőségeket, országosan mégis sokat kerül elő az a kritika a 2019-es választás után, hogy nem tudták kihasználni az ellenzéki győzelmet. Ellenzéki koalíciók dőltek össze, és nem volt mindenhol nyugodt az ciklus. Mi az oka, hogy nem mindenhol sikerült kihasználni a választáson kapott lehetőséget?
Nem látok rá más kerületek viszonyaira, és ha nem muszáj, nem is ütjük bele egymás dolgaiba az orrunkat. A fővárosban azt láttam problémának, hogy 2022-ben ciklus közben jött a választás és a legfontosabb szereplőnk, a főpolgármesterünk – akit én nagyon tisztelek – megosztotta figyelmét a főváros és a miniszterelnöki ambíciói között. Az látszik: ahhoz, hogy Magyarországon miniszterelnök-jelölt legyél, mindenkivel jóban kell lenned, és erős szövetségeket kell kötnöd. A sikeres polgármesterséghez ezzel szemben nagyon sok konfliktust kell vállalni. Az elején megfogjuk a pénzt, tervezünk, megcsináljuk a nehéz feladatokat, hogy a végén összeálljon a kép. Józsefvárosban ezt sikerült megcsinálni, Gergőnek ezzel lehet hiányossága. Ezt majdhogynem rajta kívül álló, természetes dolognak gondolom.
Ami szintén felvethető, hogy miért nem sikerült egy fővárosi szabad nyilvánosságot létrehozni. Erre magyarázat lehet, hogy a kerületi polgármesterek természetes önzése is közbeszólt, mindenki szereti a saját lapjában viszontlátni magát, kivéve Józsefvárosban (nevet). Azt látom, hogy nem volt meg az ellenzéken belül – 2022 után meg végleg nem – az a belső szolidaritás, bölcsesség, ami ezt lehetővé tette volna.
2019-ben pár száz szavazattal nyerte a kerületet. Mire számít, idén egyértelműbb győzelemmel húzhatják be a kerületet? Fővárosi szinten tud majd újrázni Karácsony Gergely főpolgármester?
Szerintem sok múlik azon, hogy az ellenzék a saját belső vitáit milyen gyorsan tudja lezárni. Nem a konfliktusok érdeklik a közönséget, még a pártok szimpatizánsait sem, hanem a megoldások. Ebben jó lenne, ha lenne változás. Ez egy frontkerület, ezért én nem teszem meg azt a szívességet, hogy lebecsüljem a Fideszt. Nagyon erős párt itt, a fővárosi kerületek közül a legerősebbek egyike, szóval megadjuk nekik a kötelező tiszteletet, ezzel a tisztelettel le fogjuk győzni őket. A mi kampányunk egy helyzeti előny: nekünk pozitív üzeneteink lesznek, nekik pedig maradnak a gyalázkodások. A fővárosban pedig annyit megtapasztalhattak az itt élők, hogy az ellenzéki polgármesterek stílusváltást hoztak. Azt látom, hogy sok helyen van esély újrázásra, de azt is látom, hogy rajtunk kívül éles harc várható.