Kilométerekkel odébb bűzlik Szegeden az egyházi sportközpont használt termálvize

Gyakran nagyon büdös a Szeged-Csanádi Egyházmegye sportcentruma fűtéséből származó termálvizének maradéka. A termálvíz a fedett csatornából a stadiontól távolabb ömlik a városi esővízgyűjtő árokba, onnan végül a Tiszába folyik. A termálvíz ott a legbüdösebb, ahol a zárt csővezetékből befolyik a nyitott csapadékvíz-elvezető árokba. Emiatt tavaly a fűtési szezon kezdetétől több lakossági bejelentést is kapott Fodor Antal, Béketelep városrész önkormányzati képviselője. A környéken élők és a gyakran arra járók főként a szúrós ammóniaszag miatt panaszkodtak. A Szeged-Csanádi Egyházmegye sportközpontja, a Szent Gellért Fórum és a Szeged-Csanád Grosics Akadémia légvonalban kb. 2 kilométerre van a csővezeték végétől, a termálvíz maradéka a Zsámbokréti soron lévő csatlakozás után már az esővízgyűjtő árokban folyik tovább.

Fodor Antal megmutatta a helyet. Amikor ott jártunk, erősen érezhető volt a gyógyfürdőkben terjengőhöz hasonló szag. Az enyhe februári tavaszban napközben persze alig kell fűteni, de a zordabb téli időben megnőhet a használt termálvíz mennyisége és azzal együtt az illatanyagok erőssége. A fűtésre használt termálvíz nem kering a radiátorokban, hanem egy berendezésen keresztül leadja a hőjét, azután kiengedik a rendszerből.

A szúrós szagú és mérgező ammónia mellett másfajta anyagokat is hozhat magával a víz. Egy elemzés szerint a Dél-Alföldön a termálvizekben többek között arzén, higany, kadmium és ólom is lehet, esetenként a környezeti terhelésre megengedett határétékeknél nagyobb arányban. Ezek az anyagok száraz időben kirakódhatnak a vízből a nyitott árok falára, így a porukat a szél elviheti, az emberi szervezetre pedig mérgező hatásúak. A jelenleg érvényes jogszabályok szerint a hőtermelésre minden esetben meg kell vizsgálni a földből kiemelt víz összetételét, és annak alapján kell dönteni arról, hogy a felszínre kiengedheti-e a használt termálvizet a kút tulajdonosa.

A Szent Gellért Fórum termálvize összetételének pontos megállapítása érdekében Fodor Antal laboratóriumi vizsgálatot kért, hogy kiderüljön, teljesen megfelel-e a vízjogi engedélynek a sportközpont csurgalékának a szabadtéri nyílt árokba, onnan pedig az élő Tiszába engedése.

Vissza kell sajtolni a termálvizet a földbe, vagy nem?

Az utóbbi években Szegeden az új termálkutakhoz általában fúrnak visszasajtoló kutakat is, hogy a hő leadása után a víz visszatérjen oda, ahonnan érkezett, mert ez a környezetbarát megoldás. Ezért például az önkormányzat hőszolgáltató cége, a Szegedi Távfűtő Kft. is így oldotta meg a termálvizes hőtermelést, a 9 kiemelő kúthoz 18 visszasajtoló kutat is fúrattak. Ez persze nem olcsó, az új hőcserélő rendszerek árával együtt összesen 22 milliárd forint volt a beruházás költsége, a felét az EU fizette.

Ezzel szemben úgy tudni, a Szeged-Csanádi Egyházmegye sportközpontjában egyáltalán nem juttatják vissza a földbe a termálvizet, amiben olyan anyagok is lehetnek, amelyek károsan hatnak a környezetre és az emberekre.

Az állam ugyan szabályozza a termálkutakból hőtermelésre kinyert víz felhasználását és kezelését, de a szabályokat az utóbbi években többször is módosították. Az EU 2004-től írta elő a visszasajtolást, de erre utóbb a magyar kormány itthon haladékot adott, mert a termálvízzel fűtött hazai kertészeteket igyekezett megkímélni a költséges kútfúrási beruházástól azzal, hogy többször elhalasztotta a visszasajtolás kötelezettségének előírását. A jelenlegi ismeretek szerint viszont 2027 végétől már kötelező lesz a termálvíz visszasajtolása a földbe, ugyanabba a rétegbe, amelyből a víz származik.

Kiss-Rigó László januárban a Szeged-Csanád Grosics Akadémia szülői értekezletén kijelentette, hogy az ő sportklubja

„igyekszik példát mutatni a zöld gondolkodás és a fenntarthatóság tekintetében” is.

Példaként említette a Szent Gellért Fórum termálvízzel való fűtését és az oda telepített napelemparkot. A Telex elküldte kérdéseit a Szeged-Csanádi Egyházmegyének arról, mennyi termálvizet termelnek ki és engednek a csatornába a téli időszakban, milyen épületeket és sportlétesítményeket, hány focipályát fűtenek termálvízzel, és ha nincsen visszasajtoló kút, tervezik-e annak fúratását. Ha válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Megkérdeztük a Csongrád-Csanád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, amely a termálvíz visszasajtolás nélküli kezelésére engedélyt adott az egyháznak, hogy a sportcentrumból mennyi és milyen termálvíz jut ki a szabadba, és a minőségét ellenőrzik-e rendszeresen. „A Szeged-Csanádi Egyházmegye a Szent Gellért Fórum geotermikus rendszer vízilétesítményeinek üzemeltetésére vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, tevékenységét az abban foglaltak szerint végzi” – válaszolták.

A Szeged-Csanád Grosics Akadémia 2024. januári szülői értekezletén Kiss-Rigó László megyéspüspök azt is elmondta, hogy már megvan a pénz a következő építkezésre, a tervezett iskolára és három új focipályára. Azt nem árulta el, mekkora összegről van szó, és az honnan származik. Ezt az építkezést a stadion melletti erdő helyére tervezte az egyház, de az önkormányzat és sok szegedi tiltakozása miatt mégsem ott lesz az új beruházás. Az állami tulajdonú erdőt tavaly ősszel ajándékozta a kormány az egyháznak, azóta folyt róla a vita, erről videóriportban készítettünk összefoglalót.

A Szeged-Csanádi Egyházmegye sportközpontjának jelenleg 10 hektáros területén mintegy 20 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. Ezt a kormány állami támogatásokból és a sportcélokra átterelt adókból, a taopénzekből fedezte. A Szegeden 2019-ben elkészült, 8200 fős stadion és a sportpályák mintegy 14 milliárd forintba kerültek, az ugyanott tavaly megnyitott szálloda és étterem, a négycsillagos, 50 szobás Hotel Gerardus pedig nettó 3,8 milliárdba. A Wikipédia ismertetője szerint a sportcentrumban három fűtött labdarúgópálya is van.

Minderről részletesen tájékoztatta egy olasz nyelvű levélben Pietro Parolin bíboros államtitkárt Fodor Antal, a DK önkormányzati frakciójának tagja.

A termálvíz vizsgálatának eredményét is közölni fogja majd a Vatikánnal.

Fodor úgy véli, az, hogy egy állam milyen mértékű környezetterhelést tart szabályosnak, nem feltétlenül felel meg a katolikus egyház elvárásainak, hiszen Ferenc pápa „Laudato si” kezdetű enciklikája a teremtett világ védelmét javasolja. Fodor szerint azonban visszás az a helyzet, ha egy katolikus egyházmegye a saját ingatlanberuházásai során figyelmen kívül hagyja a pápa határozott iránymutatását.