Szegeden az idén ősztől jórészt már termálvíz adja a magánlakások és az intézmények távfűtéséhez szükséges hőenergiát. A majdnem 28 ezer lakást ellátó, városi tulajdonú szolgáltató cég állami és EU-támogatással, magánbefektető bevonásával fúratott termálkutakat, amelyekből 90 fokos vizet vezetnek be a távfűtőközpontokba. A program kezdetén, négy éve még nem lehetett tudni, mekkora gázáremelés lesz az idén, de most nagy előny, hogy egy fűtési szezonban tízmillió köbméternél is több gázt lehet megspórolni. Ezzel a város most a kormánynak takarékoskodik.
Szegeden 2018-ban kezdték meg a Szegedi Távfűtő Kft. geotermikus energiára való részleges átállítását. Az idén ősszel kezdődő fűtési szezonban már a szükséges energia számottevő részét a termálvíz hőjéből nyerik ki – válaszolta a Telex kérdésére Kóbor Balázs, a Szetáv ügyvezetője.
Az öt új termálvizes rendszerből négy már működik, és az utolsót is beindítják ebben a fűtési szezonban.
A teljes felhasznált hőmennyiséget azonban az új rendszer elkészültével sem tudják majd gáz nélkül előállítani: a téli hőmérsékletektől is függ, hogy mennyi gázt kell majd a kazánokban elégetni. A program során fúrt termálkutaktól vezetéket építettek ki az addig gázkazánokkal fűtött hőközpontokba, amelyekben a mintegy 90 fokos termálvizet egy hőcserélő berendezésre töltik, és a meglévő csőhálózatokon keresztül a házakba-lakásokba kerül a fűtésre és a használatra való meleg víz. A termálvíz tehát nem jut el a lakásokba, csak a hőenergiáját használják fel, majd elvezetik a szintén a programban elkészült visszasajtoló kutakhoz, azokból pedig a hőjét jórészt már elvesztett víz újra a földbe jut.
A termálvíz kinyeréséhez éveken át fúrták a mintegy kétezer méteres mélységű kitermelő és visszasajtoló kutakat Szeged különböző, főként lakótelepi városrészeiben, hogy lehetőleg közel legyen a hőforrás a már meglévő hőközponthoz. Ennek nem mindenki örült, mert a fúrás éjjel-nappal folyt, és egy kútnál negyven-ötven napig tartott, ezért a környéken lakók panaszkodtak a zajra. Ezen kívül még 40 kilométer csővezetéket is le kellett fektetni. Így 8 városrészben összesen 9 kitermelő, és kétszer annyi visszanyomó kút létesült.
A már üzemképes kutakat folyamatosan kötötték be a rendszerbe és kezdték el használni, így két év óta már egyre kevesebb gázt kell elégetni a hőközponti kazánokban. A városban majdnem 28 ezer lakást és ötszáz intézményt ellátó távfűtőrendszer működik. Korábban évente 26-28 millió köbméter gázt égettek el, ez pedig 50-60 ezer tonna szén-dioxid kibocsátásával járt, ami a termálvíz révén a felére csökkenhet. Eddig a távfűtés volt Szeged legnagyobb légszennyezője. Ezután a kevesebb füst már pénzügyi megtakarítással is jár, mert a csökkenő kibocsátással kisebb összeget kell fizetni a szén-dioxid-kvóta térítésében.
A felsorolt megtakarítási adatok egy része becslésalapú, hiszen nem lehet előre tudni, mennyire lesz hideg a téli időjárás. A termálvizes rendszer mínusz 6-8 fokig ad elegendő energiát, ha annál hidegebb van, akkor gázzal is ki kell egészíteni a hőtermelést.
Ám a tervek szerint mintegy 10-15 millió köbméter gáz megtakarítható egy évben, ez azt jelenti, hogy Szeged teljes távhőszolgáltatására vetítve végül 50 százalékos lehet a megújuló energia használata. A szegedinél nagyobb méretű geotermikusenergia-felhasználó rendszer Európában csak Izlandon, Reykjavíkban működik.
Ki fizeti ezt?
Az új távfűtőrendszer kialakításának teljes költsége 22 milliárd forint volt, a felét az Európai Unió támogatása fedezte. A programra létrehoztak egy konzorciumot, amelynek tagja a Nemzeti Fejlesztési Programiroda NKft. nevű állami nonprofit gazdasági társaság és egy befektető, a Geo Hőterm Kft., amelyek a beruházás önrészét állták. A cég haszna, hogy a termálvízzel kitermelt hőt eladja a Szetávnak, ám olcsóbban, mint a földgázzal előállított energia ára. A beruházás az eredeti számítások szerint tíz év alatt térült volna meg, de ezt a kalkulációt a magas gázárak alaposan átírják.
Kóbor Balázs, a Szetáv ügyvezetője a program elindításakor többször is elmondta már a helyi sajtóban, hogy a távfűtési díjakat nem a szolgáltató, hanem továbbra is a kormány határozza meg, és ez a termálvizes rendszernél is így marad. Az árakat viszonylag alacsonyan tartja az Orbán-kormány a rezsicsökkentés keretében. Ezért 2019-ben – amikor még a termálvíz nem adott energiát – az állam 1 milliárd forintot tett be a Szetáv pénztárába, mert a távhőszolgáltatás már az elmúlt években, az olcsóbb energiával is sokkal többe került, mint amennyi a díjakból befolyt. A bevételt az állami alapból, a távhőkasszából pótolta a kormány a szolgáltatóknak, hogy a cégek ne menjenek tönkre. Most még több pénz kell.
„A Szetávnak az idei év három utolsó hónapjára van előre megállapodott áron gáza, hogy a jövő évben mi lesz, arról még fogalmunk sincs”
– közölte Kóbor Balázs. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal augusztus végéig várt az alacsonyabb árra, ennek hiányában végül igen magasan, több mint 300 euró/MWh-s áron határozta meg a földgáz referenciaköltségét – írta a Népszava –, tehát ezen az áron vehetik meg a távhőcégek a számukra szükséges földgázt 2022 végéig. A jelenlegi árak alapján, a becslés szerint most évi 30 milliárd forint állami támogatás kell a szegedi szolgáltatás fenntartásához. Közben a nem lakossági fogyasztók, amelyek nem tartoznak a kedvezményes körbe, az eddigi ár tízszeresét fizetik ősztől Szegeden a távhőért és a meleg vízért. Ez sok cégnél és intézménynél okozhat pénzügyi gondokat. Az már az év elején látható volt, hogy a vidéki nagyvárosokban is egyre nehezebb a helyzet az elszabadult energiaárak miatt, erről januárban számolt be a Telex.
A távhőcégek 70 százalékban gázzal állítják elő az országszerte 650 ezer lakás ellátásához szükséges energiát. A szolgáltatók gázvásárlása éves szerződések alapján folyt, ennek kerete az úgynevezett gázév, a megállapodás lekötött mennyiséggel és előre kialkudott árakkal működött, októbertől a következő év októberéig tartott. Úgy látszik, ezt a rendszert az áremelkedés felborította. Jelenleg a korábbihoz képest tízszeres áron kaphatnak gázt a szolgáltatók, ami azt jelentheti, hogy ezermilliárdnál is nagyobb összeg kell majd a távhőkasszába. Azt még nem lehet látni, mikor és milyen szinten áll meg az árak emelkedése.
A Szetáv azonban ebben a fűtési szezonban már a korábbi mennyiségnél sokkal kevesebb gázt fogyaszt el a termálhőnek köszönhetően. Gáz így is kell majd, enyhe időben kevesebb, de ha a tél hideg lesz, akkor több, és a szolgáltatáshoz szükséges villamos energiát a termálhő nem váltja ki. Ám előfordulhat, hogy Szeged távfűtő cége az államnak takarékoskodik, hiszen a Szetáv nem igényel majd annyi pénzt a távhőkasszából, mint amennyi a korábbi, nagyobb mértékű gázfogyasztása alapján kellett volna.
A hűvös szeptemberi időjárás miatt országszerte több városban is kérték már társasházak lakói, hogy kapcsolják be náluk a fűtést, de a szezon hivatalosan október közepén kezdődik meg. Az ügyfelek egy része – persze nem csak Szegeden – áremeléstől tart a távhő és a meleg víz díjainál, illetve sokan a fogyasztási mennyiséghez kötött részleges áremelésre számítanak, mint az a villanynál történt. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azonban nemrég azt mondta, hogy nem lesz távhőáremelés.