Egy tanárszakos gyakornok több pénzt visz haza, mint az őt tanító egyetemi adjunktus

„A pedagógusok nagyon megérdemelték a fizetésemelést, mi vagyunk itt elnyomva” – mondta a Telexnek Homonnay Zoltán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Karának egyetemi tanára.

A közoktatásban dolgozó 140 ezer pedagógusnak februártól átlagosan 32,2 százalékkal emelték a bérét. Bár a fizetésemeléssel nem volt mindenki elégedett, de az mindenképp javította a pedagógusok mostanáig siralmas anyagi helyzetét.

Hasonlóan siralmas azonban az egyetemi oktatók fizetése is, rájuk viszont nem vonatkozott a béremelés. Így az olló tovább nyílt a két csoport között, ami érdekes helyzetet eredményezett.

Egy egyetemről kikerült tanárszakos gyakornok most több pénzt visz haza, mint egy őt korábban tanító adjunktus.

Az egyetemi oktatók alapbérét évek óta nem emelték. A lapunknak nyilatkozó oktatók szerint nem azzal van a gond, hogy a pedagógusok fizetését megemelték, hanem azzal, hogy lassan nem lesz, aki tanítsa őket.

Az állami egyetemeken csak bérkiegészítést kaptak a dolgozók

A cikkünk elején idézett Homonnay Zoltán alapbére havonta bruttó 587 ezer forint, ehhez hozzájön még bruttó 117 ezer forint munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítés.

Az állami egyetemeken dolgozók bére nem teljesen egységes. Ugyan van egy törvény által szabályozott alapbérük, de erre rárakódnak még különböző illetmények. Így a bér több dologtól függ: például attól, hogy valaki melyik egyetemen, milyen tudományterületen tanít, milyen tudományos fokozata van. Az ELTE-n például a Gazdaságtudományi Karon jóval magasabbak a bérek, mint a Természettudományi Karon. Ennek az az oka, hogy a gazdasági területeken kevesebbet fordítanak tudományos kutatásra, és sok fizetős képzést indítanak.

Az állami egyetemeken 2021-ben és 2022-ben is 15 százalékos fizetésemelést kaptak a dolgozók, ez azonban nem a garantált bér emelését jelentette, hanem egy illetménykiegészítést. Ráadásul van, ahol nem is mindenki kapta meg a teljes összeget: például az ELTE Természettudományi Karán a 30 százalékos illetménykiegészítés harmadát teljesítményhez kötötték.

Az illetménykiegészítéssel az oktatók szerint az a probléma, hogy egyrészt bármikor visszavonható, másrészt nem számít bele a hitelképességbe. Az illetménykiegészítés nem követi az infláció mértékét, így a 2021-ben és 2022-ben kapott bérkiegészítés sokat veszített értékéből.

Ezért tavaly januárban az ELTE dolgozóinak negyede nyílt levélben követelte az alapbérek megháromszorozását. A levélben azt írták, elfogadhatatlannak tartják a jelenlegi bérezést, nemcsak az oktatókét, hanem az adminisztratív munkakörben dolgozókét is.

Az összefogás eredményeként tavaly az ELTE egy belső bérminimumot vezetett be, amivel például az egyetemi adjunktusok bérét felhúzták bruttó 420 ezer forintra, az egyetemi tanársegédekét bruttó 380 ezer forintra. „Ez tűzoltás. A fő probléma, hogy a fenntartó nem ad elég forrást” – mondta a Telexnek Gregor Anikó, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének ELTE Társadalomtudományi Kar titkára. Információjuk szerint az ELTE-n 10 százaléknyi általános béremelés körülbelül 2,5 milliárd forintos befektetést jelentene.

Nem csak az ELTE van nehéz helyzetben, más állami fenntartású egyetemeken se sokkal jobbak a fizetések. „Az állami felsőoktatási intézményeknél évek óta nem változik a felsőoktatási bértábla” – írta megkeresésünkre Dráviczki Sándor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

Jobb a helyzet az alapítványi egyetemeken

Az alapítványi egyetemeken jellemzően jobban keresnek az oktatók, mint az állami intézményekben. „Egyértelműen az alapítványi egyetemeken jobb a helyzet, 100 ezer forintos különbségek is lehetnek” – véli Dráviczki Sándor.

Az elmúlt években több mint húsz állami felsőoktatási intézmény alakult át alapítványi fenntartásúvá. A Műegyetem, az ELTE, a Képzőművészeti Egyetem és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) azonban továbbra is állami egyetemként működik.

Lapunknak nyilatkozott egy vidéki alapítványi egyetem tanársegédje, aki szerint náluk is probléma van a bérekkel. Neki bruttó 380 ezer forint a havi fizetése, így ő nem keres jobban, mint az ELTE-n egy tanársegéd. Az oktató szerint ez a pénz nagyon kevés az elvégzett munka mennyiségéhez képest: egy egyetemi tanársegédnek minimum heti 12 órája van egy héten, gyakran éjszakákba nyúlóan javítja a hallgatók beadandóit, szakdolgozatuk vezetését vállalja, kötelező konferenciákon vesz részt, magyar és angol nyelvű publikációkat ír. A munka szinte folyamatos online jelenlétet igényel, hiszen a hallgatók emailben keresik meg a kérdéseikkel.

„Mindezek mellett el kell fogadni, hogy a hierarchia alján van az ember, tehát, ha a vezető kéri a dolgozatok kijavítását, akkor szó nélkül meg kell csinálni”

– mondta lapunknak.

Összehasonlításképp megnéztük, hogy az állami fenntartásban lévő ELTE-n és az említett vidéki alapítványi egyetemen hogyan alakul az oktatók bére. Az ELTE-n ezek az adott kategórián belül kapható maximális bérek a 30 százalékos illetménykiegészítéssel együtt. A vidéki egyetemen ugyanahhoz a kategóriához tartozó minimumfizetésként tüntették fel őket.

ELTE:

• Egyetemi tanár – 777 200
• Egyetemi docens (habilitáció nélkül) – 557 300
• Adjunktus – 420 000
• Tanársegéd – 380 000

Vidéki alapítványi egyetem:

• Egyetemi tanár –  800 000
• Egyetemi docens – 560 000
• Adjunktus – 460 000
• Tanársegéd – 380 000

Súlyos bérfeszültség alakulhat ki

Ahogy a cikk elején is említettük, az egyetemi oktatóknak nem csak az okozhat bérfeszültséget, hogy közvetlen kollégáik esetleg jobban keresnek náluk. Azzal is meg kell barátkozniuk, hogy a tanárok béremelésével a közoktatásban dolgozó pályakezdők is több pénzt visznek haza náluk.

A Belügyminisztérium egy rendeletben tette közzé, hogy a pedagóguséletpálya-modell egyes kategóriáiban mekkora összegnél nem lehet kevesebb a tanárok bruttó alapfizetése. A rendelet szerint a minimum bruttó fizetések így alakulnak:

• pályakezdő gyakornokok bére: 528 800 forint;
• pedagógus I. kategóriában: 538 ezer forint,
• pedagógus II. kategóriában: 555 ezer forint;
• mesterpedagógus kategóriában: 630 ezer forint;
• kutatótanárok esetében: 750 ezer forint.

Tehát ha ezt összehasonlítjuk az egyetemi oktatók bérével, akkor látszik, hogy

a pályakezdő gyakornokok az állami egyetemen dolgozó tanársegédeknél és az adjunktusoknál is jobban keresnek.

„Meglehetősen rosszul érintette a kollégákat a pedagógusok béremelése” – mondta Gregor Anikó. Nem azért, mert a pedagógusok bérét rendezték, hiszen az ELTE dolgozói többször is kiálltak e mellett, hanem mert az állami felsőoktatás ebből kimaradt. Gregor Anikó szerint ez nagyon kellemetlen helyzetet teremt és feszültséget okoz.

Az ügyben megkerestük a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, arra voltunk kíváncsiak, tervben van-e a felsőoktatási dolgozók bérének megemelése. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk tőlük választ.

Ki fogja oktatni a jövő tanárait?

Homonnay Zoltán soha nem gondolta volna, hogy vegyészként ennyire nem fogják megbecsülni a munkáját, szerinte ez a kormány felelőssége. Azt mondta, ha ez így megy tovább, sokan ott fogják hagyni a pályát. Most is van két kollégája, akik a felmondáson gondolkodnak, mert nem tudják eltartani a családjukat.

„Semmilyen jelét nem adják az oktatók a felháborodásuknak, mindenkinek alapvető, hogy így dolgozik, ennyit keres” – mondta a vidéki egyetem tanársegédje.

A nekünk nyilatkozó oktatók abban egyetértettek, hogy itt már nem arról kellene tárgyalni, legyen-e béremelés, hanem arról, milyen mértékű. Homonnay úgy látja, 30-50 százalékos béremelésre lenne szükség az ágazatban, és még ekkor sem lenne versenyképes a magyar oktatók bére nemzetközi szinten.

„Elvárják tőlünk, hogy menjünk előre a nemzetközi rangsorokban, de nem bíznak bennünk annyira, hogy jó befektetés vagyunk”

– mondta. Szerinte ez cinikus hozzáállás.

Gregor Anikó szerint legalább 50 százalékos béremelésre lenne szükség, az illetménykiegészítéseket be kellene építeni a garantált bérbe, és a fenntartónak vállalnia kellene az inflációkövetést. Dráviczki Sándor szerint a fizetések megállapításakor figyelembe kell venni az inflációt, a végzettséget, az életkort és a tudományos fokozatot.

Ha ez nem fog megtörténni, annak már rövidtávon is súlyos következményei lehetnek. Gregor Anikó szerint nem lesz működőképes az ország, mert a közoktatás és a külföldi munkalehetőség el fogja szívni az oktatókat a hazai egyetemekről. Így például nem lesz, aki oktassa a jövő tanárait.