Ki ölette meg Fenyő Jánost? Hat év után ma születhet ítélet a Gyárfás–Portik-perben

Hat éve húzódik Gyárfás Tamás és Portik Tamás ügye első fokon a Fenyő-gyilkosság 26 éve megoldatlan ügyében. Az ügyészség szerint 1998 elején egy bérgyilkos Gyárfás Tamás felbujtására és az Aranykéz utcai robbantásért is elítélt Portik Tamás megbízására ölte meg a kilencvenes évek ismert médiavállalkozóját, Fenyő Jánost. A gyilkosság miatt 2017-ben életfogytiglanra ítélték Jozef Roháčot, ekkor még a vádhatóság nem nevezte meg, ki lehet a megbízó. 2018-ban gyanúsították meg Gyárfást és Portikot, 2019-ben emeltek vádat ellenük. Az ítélethirdetést első fokon csütörtökön tartják a Fővárosi Törvényszék épületében. Az ügyészség gyilkosságra való felbujtás miatt 12 évet kér Gyárfásra és életfogytiglant Portikra.

A per azóta igazi hullámvasút volt a bíróság és a vádlottak számára is: Portik Tamás egy jogi hiátus kihasználásával évekig húzta az ügyet, folyamatosan váltogatva ügyvédeit. Amikor már az utolsó szó jogán elhangzó felszólalások következtek volna, Portik fia kávéval öntötte le a bírót, hogy aztán elfogultságot jelenthessenek be a bíró ellen.

Mi a bizonyíték alapja?

Fenyő Jánost 1998. február 11-én a délutáni csúcsforgalom közepén lőtték le Mercedesében a budapesti Margit körút és a Margit utca sarkán. Régóta kérdéses volt, ki adhatott megbízást a merényletre. A korábban jelentős médiavállalkozónak számító, a Magyar Úszó Szövetség elnöki tisztét is betöltő Gyárfás Tamás és az alvilági körökben mozgó Portik Tamás elleni vád alapját egy 512 perces hangfelvétel és különböző tanúvallomások jelentik. A védelem szerint azonban sem a hangfelvétel, sem a tanúk nem túl meggyőzőek.

A Fenyőhöz vagy a Portikékhoz közel álló tanúk Gyárfást nevezték meg a Fenyő-gyilkosság felbujtójaként. A főbb tanúk között van például a magyar alvilág egyik legismertebb alakjának, Tasnádi Péternek a vallomása. Ő azt állította, hogy Gyárfás megbízta őt Fenyő megölésével. Tasnádi szerint azonban ő nem ölte meg Fenyőt, csak zsebre vágta az érte járó pénzt, átverve Gyárfást. Bár Tasnádi évekkel ezelőtt vallott Gyárfásra, a Fővárosi Törvényszék 2016-ban még nem tulajdonított jelentőséget a vallomásának, ez alapján akkor nem is indítványozták Gyárfás meghallgatását.

Egy másik kulcstanú K. Györgyi, aki Portik bizalmasa volt. Ő azt állítja, Portik az érdekeltségébe tartozó étteremben arról beszélt, hogy „hazavágja, kinyírja ezt a köcsögöt [Fenyőt]”, mire Gyárfás azt mondta, ezzel „neki is nagy szívességet tenne”. A védelem Tasnádiról és K. Györgyiről is azt állítja, hogy nem szavahihető tanúk. Korábbi vallomásokban Radnai László maffiózó is Gyárfást emlegette a Fenyő-gyilkosság felbujtójaként, Portik Tamás azonban azt állította, Radnai „bevallotta neki, hogy ő ölette meg Fenyőt”.

A vád szerint a bizonyítékok másik felét egy 512 perces hangfelvétel jelenti, amelyet a mindenhová diktafonnal járó Portik Tamás vett fel. A felvételen Portik és Gyárfás beszélnek, a tárgyalásba bevont nyelvész szakértő szerint ebből egyértelműen kiderül, hogy a két férfinak közös titka van. „A kép minden darabja a helyére került” – fogalmazott tavaly nyáron az ügyész perbeszédében. A hangfelvételen olyan kulcsmondatok hangzanak el a vád szerint, mint a „kérdeztem, mi legyen az emberrel, szétbasszuk?”, és a „letettük a fenyőfát”. Előbbiről Portik Tamás az utolsó szó jogán úgy fogalmazott, szerinte „senki nem használja a szétbasszuk szót egy ember megölésére”.

A „letettük a fenyőfát” egy rendőrségi jelentésben szerepel, ez volt az a kulcsmondat, ami alapján letartóztatták Gyárfást. A védelem azt állítja, ez a mondat szerintük nem szerepel a Gyárfás által ismert hangfelvételeken. Emellett több tanú is azt mondta korábban, hogy szerintük ez nem hangzott el a Portik által rögzített hanganyagban.

„A hangfelvételen hallható, hogy Portik Tamás próbálja elérni, hogy Gyárfás Tamás mondja ki, hogy bármilyen köze lenne a Fenyő-ügyhöz” – mondta magáról az utolsó szó jogán korábban Portik. Ő a vallomásaiban évek óta ahhoz tartja magát, hogy felkérték Gyárfás csőbe húzására, akire így akarták rákenni a Fenyő-gyilkosságot. „Határozottan állítom, hogy a hangfelvételek manipuláltak” – mondta. A védelem szerint a hangfelvételekből valamilyen Gyárfás és Portik közötti közös ügyre lehet következtetni, de mindkét vádlott azt mondja, ez az ügy Gyárfás Tamás 1997-es adócsalási ügye Kaposváron (ebben Gyárfást egyébként később felmentették).

Két hangfelvétel van?

Egyetlen felvétel létezik, de két változatban: az egyik a rendőrségnél van, a másik, összevágott verzió pedig Gyárfás Tamáshoz került eredetileg. Az ügyészség által hivatkozott hangfelvétel csavaros úton jutott el anno a rendőrséghez. A hanganyagok először Németországban, egy zsák gyerekruhába varrva bukkantak fel, innen jutottak el a bécsi pályaudvar egyik csomagmegőrzőjébe, majd a Farkasréti temetőbe. A rendőrség már a temetőben bukkant rá a hangfájlokra. 2017-ben ezeket a hangfelvételeket hallgatták végig tüzetesen a rendőrök, egy évvel később erre hivatkozva vették őrizetbe Gyárfást.

Mielőtt azonban eljutottak volna a hanganyagok a temetőbe, Portik egykori közeli ismerősei 2017-ben megzsarolták Gyárfást ugyanezeknek a hangfájloknak egy összevágott változatával. Ezt az úszószövetség volt elnöke átadta a rendőröknek is. Az ügy egyik mellékszála, hogy ezek voltak azok a felvételek, amiket 2017 októberében Gyárfás elvitt Ihász Sándor volt főügyésznek, aki Gyárfás jó barátja volt. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerint Ihásznak fel kellett ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az emberölés felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához. Ihász ennek ellenére a törvényben előírt ügyészi kötelességével ellentétben a felmerült bizonyítékot nem adta át a nyomozó hatóságnak. Ihász azt mondta, hogy Gyárfástól egy pár oldalas írást kapott, amit „évekkel korábban folytatott beszélgetésekből versszerűen vágtak össze, számos helyen kipontozott részeket tartalmazott”. Ihászt első fokon hivatali visszaélésért ítélték el.

Mi lehetett az indíték?

Az ügyészség szerint az indíték a Fenyő és a Gyárfás közötti rivalizálás és elhúzódó konfliktus volt. A vádirat négy ilyen összetűzési pontot említ:

• az egyik a Napkelte című műsor készítésének joga, amelyet Fenyő egy időre megszerzett, de 1996-ban a Magyar Kereskedelmi Iparkamara visszaadott Gyárfásnak;
• a másik az RTV újság kiadásának joga;
• a Portikék által is emlegetett kaposvári adócsalási ügy,
• amelyről Fenyő lapja, a Népszava Fenyő utasítására cikkezett – csakúgy, mint arról az úgynevezett fiktív úszóversenyről, amelynek célja az volt, hogy kilenc magyar úszó kijusson az 1996-os atlantai olimpiára.

A nyomozás során a Fenyő cégcsoportjához tartozó volt munkatársak arról beszéltek, hogy Fenyőnek nem voltak alvilági kapcsolatai, egyetlen komoly konfliktusa Gyárfással volt. A két médiavállalkozó a ‘90-es évek közepén kölcsönösen igyekezett egymást lejáratni.

Gyárfás a bíróságon visszatérően hivatkozott arra, hogy Fenyővel 1996-ban lezárult a konfliktusuk. Többször emelte ki ezt alátámasztva azt is, hogy 1997-ben egy sajtóbálon nyilvánosan kezet is fogtak. A védelem azt is hangoztatta, hogy 1996 végére már a Népszavában sem jelentek meg Gyárfásról szóló cikkek. Az ügyész szerint viszont már a Fenyő-gyilkosság másnapján is születtek olyan vallomások, amelyekben Gyárfást nevezték meg mint a gyilkosság lehetséges megrendelőjét.

Miért volt ez a per ilyen hosszú?

A bíróság tavalyi álláspontja az volt, hogy 2023-ra már biztosan lezárul a per, ez azonban nem történt meg. Portiknak hosszan sikerült elhúznia az ítélethirdetést azzal, hogy folyamatosan leváltotta ügyvédeit: az új ügyvédek pedig újra és újra felkészülési időt kértek a bíróságtól. A törvényszék az idei tárgyaláson kimondta: Portik következetesen él vissza azzal, hogy a vádlottnak van joga leváltania az ügyvédet, ezt pedig mindig akkor tette, amikor a védőbeszéde következett volna. Az ügyészség kiemelte, hogy „visszaélésszerű” az, ahogy Portik kihasználja ezt a jogi hiátust. Novemberben a bíróság Portik új ügyvédjének azt mondta:

„Tudja ön, hanyadik védőügyvéd van az ügyben? És ki miatt, azt elmondta Portik úr? [Portik] még a saját védőjével sem volt őszinte.”

Az első fok végül úgy tudott eljutni az ítélethirdetésig, hogy bár Portik a januári tárgyalás előtt ismét lecserélte ügyvédjét, a bíróság a tárgyalás előtt kirendelte Vincze Tamást. Vincze ezzel már harmadjára lett Portik védőügyvédje az ügyön belül. A kirendelés ellen aztán Vincze és Portik is tiltakozott, ezt azonban a törvényszék elutasította: Vincze pedig elállt végül attól, hogy elmondja Portik védőbeszédét.

A védőbeszédek és az utolsó szó jogán tartott tárgyalások előtt aztán Portik fia is megjelent a bíróságon. Azt kérte a bírótól, hogy hadd beszéljenek, de Póta Péter ezt elutasította: Portik fia ekkor kávéval öntötte le a bírót. Az esetből rendőrségi ügy lett, amit Portik gyorsan ki is használt – a bíró leváltását követelte (nem először az ügyben), arra hivatkozva, hogy mivel a bíró sértett lett a fiával szemben egy eljárásban, ezért összeférhetetlen. Póta ezt a vádat elutasította.

Lehet-e, hogy valaki megússza, valaki nem?

A vád tehát azt mondja, hogy Gyárfás és Fenyő között a konfliktus nem múlt el, ezért Gyárfás Tamás megbízta Portikot a gyilkosság elintézésével. A vádiratot Gyárfás ügyvédje korábban úgy összegezte, hogy aszerint „Gyárfás Tamást a felbujtó felbujtásával gyanúsítják”. Mivel a két ügyet összevonták, és Portikra vonatkozó, Gyárfástól különálló vád nem szerepel a vádiratban, viszonylag nagy meglepetés lenne, ha például a két férfi közül az egyiket felmentik, a másikat viszont elítélik az ügyben.