Nem az a célunk, hogy valamit elrontsunk – az országos főépítész a mini-Dubajról

Elhamarkodott és nem feltétlenül jó irány még arról beszélni az országos főépítész szerint, hogy milyen magas lesz egy-két épület a Rákosrendezőre tervezett, mini-Dubaj néven elhíresült gigaberuházás után. A hírek szerint akár 240 méteres torony is épülhet a Hősök terétől nem messze, de egy épületnél nem önmagában a magasság számít az államtitkár szerint.

„Érdekes jelenség, mikor a főváros maga készít terveket, és attól aztán megretten. A beruházással kapcsolatban nincsenek még konkrét tervek, mi egy fejlesztési víziót tettünk le az asztalra” – mondta a Hvg360-nak adott interjúban Lánszki Regő államtitkár, miután a főváros lemodellezte, hogyan nézne ki Budapest látképe a mini-Dubajjal.

A beruházó vagy az építési és közlekedési minisztérium még nem készített látványtervet sem, egyelőre a kormányközi megállapodás aláírását várják. Lánszki szerint ugyanakkor a decemberben elfogadott építészeti törvényben alapelvi szinten rögzítették, hogy csak a városhoz illeszkedő épület jöhet létre.

„Nem az a célunk, hogy valamit elrontsunk, hanem az, hogy olyan épületeket hozzunk létre, ami méltó a helyszínhez. Én ilyen szempontból nem félek”

– fogalmazott az országos főépítész.

Az egész terület képét az fogja meghatározni szerinte, hogy mik a magasságok, mennyire jellegzetes egy-két épület, és azok hogyan viszonyulnak a többihez. „Folyamatosan vizsgálni kell, hogy a Várból, a Gellért-hegyről vagy akár a Hősök teréről hogyan alakul a látkép, de még egyszer mondom, rossz irány az az elrettentés, hogy valaki félelemből berajzol néhány, photoshoppal odahamisított, más országokból vett felhőkarcolót.”

Egy épületnél azonban nem önmagában a magasság számít Lánszki szerint, hanem az, hogy annak milyen a megjelenése, illeszkedése. „Rákosrendezőn nagyobb zöldterület lesz, mint maga az Eiffel-torony mellett található Mars mező.”

Arról is beszélt az országos főépítész, hogy Budapestnek sok gazdátlan és fejlesztésre váró területe van. Ilyen az Óbudai Gázgyár, a Népsziget vagy a Hajógyári-sziget, de a Rákosrendező a maga 130 hektárjával meghatározó. „Nagyobb, mint a Népliget vagy a Margitsziget, és háromszor akkora, mint a Vatikán.” Rákosrendezőt hívhatjuk koronaékszernek is Lánszki szerint, de ő inkább egy olyan egységes városfejlesztési projektnek tartja, ami meghatározza a következő ötven-száz évet.

Márpedig az elmúlt százötven évben nagyon kevés ilyet láttunk. „Most megvan rá a lehetőség. Budapest nem szembesül a túlnépesedés vagy beköltözés problémájával, de a barnamezős területek felhasználásával lehetőséget teremtünk a fejlesztésre.” Azt nem tudta megmondani a főépítész, hogy mennyi idő alatt épülhet meg a beruházás. „Néhány évtől akár 10 éves időtartamra is kiterjedhet, de mi abban vagyunk érdekeltek, hogy minél hamarabb lehessen használni a területet.”

A mini-Dubajként, illetve Lázár János megfogalmazásában már maxi-Dubajként elhíresült városnegyedről a kormány tavaly kezdett el tárgyalni egy dubaji üzletemberrel. A világ legmagasabb épületének számító 828 méteres Burdzs Kalifát is felépítő Mohamed Alabbar irodákat és luxuslakásokat álmodott meg az 1,3 millió négyzetméteres (130 hektár) barnamezős területre.