Romló egészségügy, malária, tüdőbetegség: ezt hozza magával a klímaváltozás

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) összefoglaló jelentése szerint a klímaváltozás egy szinte már mindannyiunkat veszélyeztető és növekvő egészségügyi kockázat – olvasható a Másfélfok legfrissebb kutatásában.

Megállapításaik szerint a hőhullámok jelentik a legnagyobb veszélyt: 2000 és 2019 között évente közel 500 ezren haltak meg az extrém meleg miatt (különösen a 65 év felettiek esetében drámai, 68 százalékos a növekedés az elmúlt években).

Csak 2021-ben 470 milliárd munkaóra veszett el, ami a becslések szerint 669 milliárd USD bevételkiesést okozott. Ebből az összegből az USA-ban kb. 40 millió napelem telepítését lehetett volna fedezni.

A probléma jóformán az összes lakott területet érinti: az elmúlt évtizedben a világ népességének fele átélt legalább egy rekord hőmérsékleti maximumot.

2003-ban és 2010-ben Oroszország, 2019-ben és 2020-ban Ausztrália, 2021-ben Észak-Amerika, 2022-ben Kína és Európa szenvedte el elsősorban a hőség okozta megterhelést.

A légszennyezettség is évente több millió korai halálozásért felel, ez az egyik vezető egészségügyi gond minden országban. Az EU-ban ugyan csökkenés tapasztalható a légszennyezés miatt bekövetkező korai halálesetek számában, de továbbra is jelentős kockázat maradt.

Magyarország a 100 ezer lakosra vetített értéket vizsgálva, az ózonnak tulajdonított légúti megbetegedésből fakadó kórházi felvételek számát tekintve a legalább 65 évesek körében a kilencedik helyet foglalja el hazánk 23 európai ország között.

A 25 évnél idősebb, 100 ezer főre jutó, PM2.5-nek tulajdonítható krónikus tüdőbetegséggel élőket tekintve a negyedik helyet foglalja el a 30 európai országot tartalmazó listában.

Egyes szennyezőanyagok ráadásul a klímát is befolyásolják – pl. az ózon melegítő hatású, a PM-ek viszont hűtő/fűtő hatást is kifejthetnek –, így a probléma összefüggést mutat az éghajlatváltozással. A hatás pedig oda-vissza működik, hiszen például az aszály és hőség együttes előfordulásának növekvő valószínűsége miatt több vegetációtűz (amely üvegházgáz-kibocsátással is jár) vagy porvihar alakulhat ki, vagy a vegetációs időszak hosszabbá válásának következtében eltolódhat az allergiaszezon.

A WHO szerint Európában az allergiások száma 25-ről 50 százalékra is megnövekedhet 2050-re.

A klímaváltozás többféleképpen is hathat az allergiásokra. Egyes pollenek korábban jelennek meg a melegedés miatt, vagy olyan területen bukkannak fel, ahol korábban egyáltalán nem fordultak elő. A szén-dioxid-szint emelkedése (számos negatív hatása mellett) serkentheti a növények növekedését, ami a pollenemissziót is növeli, és így súlyosbíthatja az allergiát.

Az éghajlatváltozás növekvő mértékű egészségügyi kockázat: az extrém időjárási események sérülést, megbetegedést, elhalálozást okozhatnak. A klímaváltozás több tényezőt is érint, amelyek, vagy amelyeknek a hiánya befolyásolja az egészségi állapotunkat. Ilyen például a tiszta levegő és víz, az élelmiszer-biztonság, a megélhetés, vagy eleve az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség.

A hőstressz, az élelmiszer- vagy víz eredetű fertőzés, a vektorok által terjesztett betegségek, az élelmiszer-ellátás bizonytalansága (aszály, hőség), a nem megfelelő higiéniai hozzáférhetőség mind problémát jelentenek. Sőt, a mentális egészségre is káros lehet az éghajlatváltozás, hiszen egyes esetekben indokolttá teheti például adott lakóterületek evakuációját.

A klímaváltozás ráadásul várhatóan kiterjeszti a földrajzi előfordulási tartományát több vektor eredetű betegségnek. A malária terjedésének szezonja például meghosszabbodott, Amerikában 31,3, Afrikában 13,8 százalékkal. 2021-ben a WHO szerint 247 millió embert fertőzött meg, ami 619 ezer elhalálozáshoz vezetett, így ez a leghalálosabb parazitabetegség a világon. A dengue-láz a világ leggyorsabban terjedő vektor eredetű fertőzése: az éghajlati körülmények neki kedvező változása miatt 12 százalékkal növelte a terjedését 1951–1960 és 2012–2021 között.

Az éghajlatváltozás során sokszor szóba kerül az igazságtalanság és az egyenlőtlenség: nincs ez másképp az egészségügyi területen sem. Egyes helyeket/embereket jobban érint a változás, hiszen sebezhetőbbek, sérülékenyebbek.

A klímaváltozás nincs jó hatással az egészségügyre, és az alacsony jövedelmű országok lakói még sebezhetőbbek.

A fenti problémákra együttesen is kereshetünk megoldásokat: például a fosszilis tüzelőanyagok kivezetésével csökkenhet a PM10-ből fakadó egészségügyi kockázat és az éghajlatváltozást is mérsékli. A tisztább közlekedési módokra való átállás szintén csökkenti a légszennyezés mértékét, ugyanakkor növeli az emberek fizikai aktivitását. Egy fenntarthatóbb élelmezési rendszer pedig mérsékelné a mezőgazdaságból fakadó kibocsátásokat, továbbá az egészségünkre is jótékony hatással lehetne.