Van egy-két delikvens, akit hasra fektetve helyeztek sírba
2023. december 30. – 23:50
„Van egy-két delikvens, akit hasra fektetve helyeztek sírba” – meséli a Szegedernek Sztankovánszki Tibor, a szegedi Móra Ferenc Múzeum régésze Makón, ahol a szakember vezetésével az ipari park fejlesztése miatt végeznek éppen megelőző feltárásokat. A Szegedtől nagyjából 26 kilométerre fekvő, 22 ezer lelket számláló kisváros mellett az alumíniumdobozokat gyártó kínai COFCO Packaging leányvállalata, a Benepack Hungary Kft. épít gyárat.
Az ilyenkor szokásos régészeti feltárás közben a szakembereket is meglepte, hogy egy római kori árok, és egy 7–9. századi település házainak, kemencéinek és tárolóvermeinek maradványai mellett egy szarmata és egy késő avar kori temetőt is találtak. Míg az előzőnél 10 sírt azonosítottak, utóbbinál 123-at tártak fel.
Az adminisztráció miatt az ásatás kezdete októberre tolódott. Ez nem szokványos, a hideg és a későbbi, novemberi eső jelentősen megnehezítette a szakemberek dolgát. A földmunka ilyenkor nehezebben halad, a sírok egy része beázik, sokszor hiába takarják le őket fóliával. „Teljesen lutri, hogy mi van egy sírban. Itt is például, a sírgödör alja alatt és az oldalában is volt egy-egy aranyozott griffmadaras övveret, amiket egy pocok szó szerint levitt a fészkébe” – meséli Sztankovánszki, aki megjegyzi azt is, hogy a beázás megnehezíti a sír tisztítását és a további kutakodást is.
Nem számítottak a sírkertekre Makó mellett, ugyanis az előzetes felmérések nem utaltak rájuk, csupán korábbi megtelepedések nyomait mutatták. A római korban a szarmaták először az 1. században jelentek meg az Alföld területén, és egészen a Hun Birodalom bukását követő időszakig volt meghatározó a kultúrájuk ezen a területen. A szarmata népnév több iráni eredetű, főként katonáskodással és állattartással foglalkozó törzset foglal magába, amik különböző időpontban vándoroltak be a sztyeppevidékről – mondja Sztankovánszki.
A szintén keleti irányból érkező avarok a langobárdok (más változat szerint longobárdok vagy lombardok) távozása után (Kr. u. 568) foglalták el a Kárpát-medencét, majd létrehozták az Avar Kaganátust. A 9. századig meghatározóak voltak: a Bizánci Birodalom komoly ellenfeleinek számítottak, 626-ban Konstantinápolyt is megostromolták. A frankok Nagy Károly uralkodása alatt több hadjáratban törték meg az uralmukat, a magyar honfoglalás után pedig a magyar népességbe tagozódhattak be.
„Fontos megjegyezni, hogy ezek a népcsoportok több népből tevődtek össze, ami azt jelenti, hogy nem lehet keveredés nélküli populációkról beszélni. A megnevezés inkább összefoglaló népnévként szolgál, és szarmata vagy avar kori lakosságot és kultúrát érthetünk alatta” – hívja fel a figyelmet a feltárásvezető.
A kutatók szerint már a 7. században településként használták az avarok ezt a területet. Erre utalnak az itt talált földbe ásott házak, tárolóvermek és kemencék is. Később a település egy részét elhagyták, és valószínűleg csak a késő avar időszakban, a 8–9. században nyitották meg a temetőt.
Makón, több késő avar kori temetőhöz hasonlóan a sírgödröket az északnyugati-délkeleti hossztengelyhez igazodva, egymás mellett, több sorban ásták ki. A halottak ékszerei vagy ruházatához tartozó viseleti és használati tárgyai, például sarló vagy kés mellett a sírokban megtalálhatók a nyomai az ételmellékletnek is, ilyenek a szárnyasok, kiskérődzők, marhák csontjai és tojáshéj töredékei – osztja meg velünk a szakember. Utóbbit akár a halotti torról megmaradt, vagy a halottnak a túlvilági útjára szánt ételként is értelmezhetjük. Több sírba helyeztek edényeket is, amelyeket szintén a halottnak szánt étellel vagy itallal tölthettek meg, tudjuk meg Sztankovánszki Tibortól, aki azt is elmondja, hogy az egyik csontváz fejénél egy egész marhakoponyát találtak.
Hogy ez hogyan kötődött a hiedelemvilágukhoz, hogy az itt élő csoportok miben hittek, arról keveset tudni.
Számos ékszertartozék és övveret került elő az avar kori sírokból. Ezek díszítettsége és mennyisége feltételezhetően azt mutatja, mennyire volt vagyonos az illető, illetve hogy milyen társadalmi státuszt töltött be a közösségen belül. A kiásott anyagok szerint nem csak szegény családok lakták Makó környékét ezerkétszáz évvel ezelőtt. A 86. sírban eltemetett férfit például koporsóba helyezték, és felszerszámozott lovával és fegyverével együtt temették el.
A késő avar kori temetőben valószínűleg az agyagos talajnak kitett koporsós temetkezések őrizték meg az egyes jobb állapotú vázakat – mondja Sztankovánszki. A gödrök azonban sokszor mállott vagy töredékes csontokat tartalmaznak, különösen a gyerekekhez köthetően, akik gyakran hiányosan is kerülnek elő. Az avar sírokat nem bolygatták, nem rabolták ki, szinte érintetlen maradt a lelőhelynek ez a része.
„Guggolva voltak hárman, alvó pózban, felhúzott lábbal és kézzel. Nagyrészt gyereksíroknál figyelhető meg ez a szokás, meg fiatal felnőtteknél láttam ilyet. Ez eltér a megszokott rítustól, az okát nem igazán tudjuk. Inkább az alvást imitálhatták vele, hogy örök álomra helyezték az illetőt” – ezt már Pópity Dániel régész meséli az avar kori sírok kapcsán, akinek ez az időszak az elsődleges kutatási területe.
Az avaroknál már általános volt a koporsó használata, aminek nyomai több esetben itt is megfigyelhetők, sőt többes temetkezések is előfordultak. Ez azokban az esetekben jellemző, ha betegség vitt el rövid időn belül több embert, de a közelebbi rokonokat is gyakran temették egymás mellé. Olyanra is volt példa, hogy egy nőt a meg nem született magzatával együtt találtak meg a szakemberek.
A szarmata temető csontvázainak minősége már rosszabb, mivel a maradványok itt régebb óta fekszenek a sírokban, illetve az akkori emberek táplálkozása is más lehetett. Egyes feltételezések szerint bőrbe csavarták a szarmatákat, ami elősegíti a csontok bomlását.
A leleteket – beleértve az emberi maradványokat – a feltárás után a múzeum raktárába szállítják, ezután tisztítják, és amit lehet, restaurálnak. A fémtárgyaknál a korróziót és a patinát távolítják el, edénytöredékeknél az összeillő darabokat ragasztják. Leltárba veszik őket, végül a raktárba kerülnek, hogy később kutathassák vagy kiállítsák őket.
A területen a kínai COFCO Packaging leányvállalata, a Benepack Hungary Kft. épít gyárat 65 millió euróból, azaz nagyjából 25 milliárd forintból. A tervek szerint 120 alkalmazottnak fognak munkát adni és évente akár egymilliárd darab kétrészes alumíniumdobozt is előállíthatnak, amikbe máshol többek között Coca Cola kerül. A beruházás alapkövét szeptemberben tették le, Lázár János építési és közlekedési miniszter az ünnepségen arról beszélt, hogy a keleti nyitás nemcsak külpolitikai stratégiaként működik, hanem gazdasági valóságként is.
A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
