Molotov-koktéltól az elnöki kegyelemig – Budaházy György a Léleképítőben

„A rendőr, amikor ment a vízágyúval a kis utcákban, hát nem nézte ám, hogy milyen autót tör össze. Aztán később persze úgyis mindent ránk fogtak. De kétségtelen, olyan is volt, hogy felfordítottak autókat barikádnak, ez ilyen helyzetekben van. De töredéke volt annak, ami most nyugaton folyik egy sima szilveszterkor. Amikor a migránsok meg a balosok ünnepelnek, akkor is ég a város” – fejtegette a 2006-os zavargások eseményeire visszaemlékezve Budaházy György hétfő esti előadásán Szekszárdon. Az eseményt eredetileg a helyi gimnáziumba szervezték, de az ötletet annyian ellenezték, hogy végül új helyszínt kellett keresni.

„Nem igaz az, ami világgá lett kürtölve, hogy Budaházy Györgyöt kitiltották a gimnáziumból” – mondta a Telex kérdésre Dr. Tóth Csaba Attila, a Léleképítő című előadás-sorozat szervezője. „Én együttműködő ember vagyok, megbeszéltük az iskola igazgatójával, hogy rendben, ne húzzuk mások idegrendszerét, vigyük el az eseményt más helyszínre, ez az egész méltatlan a Léleképítő szellemiségéhez” – magyarázta a helyszínváltozás körülményeit a szervező, aki korábban önkormányzati képviselő is volt, de tíz éve kiábrándult a politikából, azóta közösségszervezéssel és kultúrával foglalkozik. A Léleképítő rendszeres beszélgetései huszonhárom éve indultak, a vendégeket Tóth választja, Budaházyt azért hívta meg, mert példaértékűnek tekinti a körülötte kialakult közösséget. A gimnázium dísztermét rendszeresen bérli, de az beszélgetések bőven tanítási idő után szoktak kezdődni. A szervező szerint „országosan is párját ritkító a program, Tolna megye leglátogatottabb civil rendezvényéről van szó.”

„Egy, kettő, három! Szeretettel köszöntök mindenkit! Szabadság!” – üdvözölte a mikrofonpróbán Budaházy a körülbelül 150 fős hallgatóságot. Egy rövid felvezető után, Tóth megkérte a vendéget, hogy beszéljen bátorsága forrásáról és „mondjon, amit akar”, Budaházy pedig felállt, és másfél órán keresztül beszélt.

A monológot részletes köszönetnyilvánítással és életrajzi áttekintéssel kezdte. Elmesélte, hogy kisgyerekként ébredt fel benne a nacionalizmus, amikor a kis kelenföldi panellakásban nagymamája Erdély és a Felvidék visszacsatolásáról mesélt neki. Budaházy 1200-ig vezeti vissza családfáját, felmenői között nem csak honfoglalók, nemesek, de még 56-os hős is van.

„Nekünk a hazánk a Kárpát-medence, azt az űrből is lehet látni. Nagy-Magyarország határait csak akkor tudják felszámolni, ha elhordják a hegyeket. Lehet közé piros vonallal határokat huzigálni, de a hegyek örökké kirajzolják Nagy-Magyarországot, ha tetszik, ha nem. Mai napig mi vagyunk a legszámosabb nép a Kárpát-medencében, tehát nekünk kell itt valamilyen módon döntő nemzetnek lennünk. Erre Orbán nem csak rájött, dolgozik is érte, nyilván nem fogja ezt nyilvánosan kimondani, de én így érzem a tettei alapján” – mondta Budaházy, de azonnal hozzátette, mielőtt megtámadnák a szélsőjobboldalról Orbán dicsérete miatt, hogy persze lehetne mindent jobban csinálni.

„Nem találkoztunk, én nem tolakszom, de ha személyesen találkoznék vele, úgy is megköszönném ezt a gesztust” – válaszolta Budaházy, amikor az esemény után arról kérdeztük, kapcsolatba lépett-e már Novák Katalinnal. A köztársasági elnök ugyanis kegyelmet adott Budaházynak, és több részletben végül a Hunnia-per összes elítéltjének.

Budaházy és társai a 2006-os rendőri túlkapások után döntötték el, hogy erőszakos akciókkal lépnek fel az akkori Gyurcsány-kormány ellen. Robbantottak, Molotov-koktélokat dobtak kormánytagok ingatlanjaira, és összeverték az egykori MSZP-s Csintalan Sándort. „Ezekből a cselekményekből egy csokornyit összeszedtek, nem az összeset, talán húszat körülbelül, és ezt varrták a nyakamba” – összegezte a másfél évtizedig húzódó pert Budaházy. „Mindig a motor emberekre vadászik mindenki. Azért kellett engem eltiporni, hogy a többieket megfélemlítsék”

Budaházy és támogatói végig kitartottak amellett, hogy a hatóságok hibásan ítélték meg az eseményeket. Mivel a megvert Csintalanon kívül senki sem sérült meg, az akciókat inkább rongálásnak kellene tekinteni, főleg a világ más részein elkövetett, rengeteg áldozatot követelő terrorcselekményekkel összehasonlítva. Az eljárás pedig olyan hosszúra nyúlt, hogy az már önmagában aránytalan büntetés a vádlottaknak és családjaiknak. Az igazságszolgáltatás valóban irreálisan sokat bénázott az ügyben, emiatt pedig a támogatói közösségben kialakult az a nézet, hogy Budaházyék egy koncepciós per áldozatai, akiket úgy büntetnek, hogy közben a „2006-os szemkilövetők megússzák”.

Azok viszont, akik az elnöki kegyelmet kritizálják, azzal érvelnek, hogy az elhúzódó eljárást már a másodfokú ítélet is megfelelően ellensúlyozta, amikor jelentősen csökkentették az elítéltek büntetését, Budaházynál például a 17 év fegyházat mérsékelték 6 évre. Emellett az, hogy a robbantásokban senki sem sérült meg, nem a Hunnia Mozgalom tagjain, hanem a szerencsén múlott, ezért Budaházyékat nem szabad hősként kezelni. Ungváry Krisztián, történész egy májusi rendezvényen arról beszélt, hogy a Budaházyéknak járó elnöki kegyelem mögött az orosz modell sejlik fel, amiben az állami erőszakot kiszervezik terrorista, félterrorista csoportoknak.

Budaházy egyébként többet ült börtönben a Fidesz kormányzása alatt, mint előtte, de erre is van magyarázata. Szerinte a „balos hálózatok átszövik a rendszert”, az ügyészségben, az igazságszolgáltatás kulcspozícióiban még mindig a rendszerváltás előtti kommunisták ülnek, és ők intézték el, hogy 2022 márciusában túlzottan szigorú ítélet szülessen. Budaházy elmélete szerint a hálózatok arra számítottak, hogy az aránytalan ítélet értetlenkedést okoz majd a jobboldalon, fideszesek elkezdenek átszavazni a Mi Hazánkra, és emiatt a billegő körzeteket behúzhatja az ellenzék. „Szerintem volt egy ilyen logika mögötte, ez csak találgatás a részemről, de el tudom képzelni, hogy a mi ítéletünkkel kisebb zűrzavart lehetett kelteni.”

Budaházy áprilisban diadalmasan, lóháton távozott a váci börtönből, mégis azt érzi: „a jó győzött, nem az igazság”. Szerinte érezte a bíróság is, hogy tarthatatlan ítélet született 2022-ben, de a másodfok sem korrigálta az igazságtalanságokat és az elsőfok hazugságait, csak csökkentette a büntetést. „Akkor már éreztem, hogy letolják magukról az ügyet, a bíróság menekülni akart, levitték úgy az ítéletet, ami már a köztársasági elnök felé is iránymutatás volt. Onnantól már csak azon voltam, hogy oldjuk meg, elég volt 14 év ebből az egészből, belefáradtam én is” – vallotta be az 54 éves Budaházy.

A Telex kérdésére azt is elmondta, ő is a médiából tudta meg, hogy nemrég a Büntető törvénykönyv módosítását javasolta a kormány, így hamarabb telne le az az idő, amíg Budaházy a közügyektől el van tiltva. „Ez nem Lex Budaházy. Ez a terület eddig szabályozatlan volt, nem érzem, hogy ez egy felém tett gesztus lenne” – kommentálta, de arról nem tudott többet elmondani, hogy tervez-e valamilyen politikai szerepet vállalni.

Budaházy beszélt még az LMBTQ lobbiról, és hogy szerinte nem lehet valaki igazi férfi, ha „elfogadja, hogy vele egyenrangú egy olyan férfi, aki a férfiakat dugja, már bocsánat.” Elmondta, hogy ő is dolgozott korábbi választások alkalmával szavazatszámlálóként, nem gondolja, hogy 5-6 százalékot el lehet csalni, de azért „egy kis csalást össze lehet hozni, pár tizedet, akár egy százalékot, ha ügyeskednek. És 2002-ben tized százalékokon múlt minden.” Érdekességként elmesélte, hogy a neten sehol semmit, még egy fotót sem találni az elképesztően visszataszító ügyészről – „őskommunista, láncdohányos, nagydarab, sötét arcú, cigányos vonások voltak benne”. Budaházy szerint direkt azért hívtak vissza nyugdíjból az ő ügyükhöz, mert „tudta, hogy kell embereket megtörni”.

A Léleképítő szervezője az esemény elején kiemelte, hogy nem lehet kérdéseket feltenni, de a hivatalos program után lesz lehetőség egy kis kötetlen beszélgetésre. Budaházy előtt sorban álltak a vendégek, hogy váltsanak vele néhány szót, vagy csináljanak egy közös szelfit. „Ugye nem is olyan ördögtől való a Léleképítő?” – kérdezte tőlünk búcsúzóul a főszervező, Tóth Csaba Attila.