Ádám Zoltán munkaügyi pert indított a Budapesti Corvinus Egyetemmel szemben, az egyetemről azonnali hatállyal kirúgott oktatót védő TASZ csütörtök este beadta a keresetet a Fővárosi Törvényszéken. A Corvinus volt docense azt követeli a perben, hogy helyezzék vissza az állásába, és fizessen neki sérelemdíjat az egyetem.
Ádám ügyvédei szerint a Corvinus joggal való visszaélést követett el, korlátozva a szólásszabadsághoz való jogot, amikor azonnali hatállyal kirúgott egy közérdekű bejelentőt.
Ahogy korábban részletesen beszámoltunk róla, október 24-én a Budapesti Corvinus Egyetem azonnali hatállyal megszüntette a vizsgabotrányként elhíresült ügyben etikai vizsgálatot kezdeményező docens munkaviszonyát. Ádám azért kezdeményezte az eljárást, mert az egyetem vezetői elintézték, hogy egy diák elkülönítve, külön vizsgasort kitöltve teljesíthessen egy tárgyat. Mindezt azután, hogy a diák gazdag és befolyásos, nagy Mol részesedéssel bíró szülei panaszkodtak az egyetem vezetésénél, mert Ádám Zoltán és kollégái nem engedték levizsgázni a gyereküket a tárgyból, amelyből nem teljesítette a félév során előírt követelményeket.
Az Ádám Zoltán bejelentése alapján indított vizsgálatok első fokon elmarasztalták az egyetem akkori rektorát, Takáts Elődöt és a Corvinus két dékánját. Másodfokon azonban fölmentette őket az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma és a rektorhelyettes (Takáts Előd a másodfokú, felmentő döntés bejelentésének napján lemondott a rektori posztról, nem sokkal később pedig a Telex Téma podcastjának vendégeként mondta el álláspontját a vizsgabotrányról). A rektorhelyettes (azóta kinevezett rektor), Szabó Lajos nem vonta kétségbe az etikai bizottság megállapítását, miszerint kivételeztek a hallgatóval, mégis fölmentette mindkét eljárás alá vont vezetőt, mondván, nem volt egyértelműen megállapítható, hogy szándékosan kivételeztek volna, vagy hogy azért tették volna ezt, mert a diák gazdag és befolyásos családból származik.
Az egyetem vezetése az etikai eljárás után egy másik, úgynevezett szabálytalansági eljárást is kezdeményezett, hogy kiderüljön, voltak-e nem etikai vétségnek minősülő szabálytalanságok az ügyben. A vizsgálat során Ádám Zoltántól emaileket kért be az eljárást vezető kancellár, amiket az oktató el is küldött, legalábbis azt gondolta, hogy mindet elküldte.
Amikor a Domahidi Ákos kancellár további emaileket kért, Ádám saját bevallása szerint sem túl kedves stílusban reagált, értetlenkedve, hogy mit keresnek még rajta, és többször is kifejtette, hogy az eljárást alibivizsgálatnak tartja, aminek az a célja, hogy szétkenje az etikai eljáráshoz vezető vizsga körüli felelősséget, ahelyett, hogy az egyetem szembenézne a feltárt, súlyos visszaélésekkel. A kancellár nem írta meg Ádámnak, pontosan milyen leveleket hiányol még, majd október 24-én azonnali hatállyal menesztették Ádám Zoltánt, mondván, hogy hátráltatta az eljárást, és elfogadhatatlan hangnemben kommunikált a munkáltatójával. Az etikai eljárásról és kirúgásának körülményeiről az oktató a Telex Téma podcastjában is beszélt.
A közgazdász jogi képviseletét ellátó TASZ jogászai úgy látják, az azonnali hatályú felmondás nem volt megalapozott, mert azt csak súlyos jogsértések esetén szabadna alkalmazni, az pedig, ami miatt Ádám Zoltánt kirúgták, nem tartozik ebbe a kategóriába. Azért, hogy valaki provokatív stílusban beszél a főnökeivel, vagy hátráltat egy belső vizsgálatot, fegyelmi vagy etikai eljárást lehet indítani, de ilyen súlyos munkaügyi lépést ezek nem alapozhatnak meg.
Ráadásul Ádám ügyvédei szerint a kancellár munkajogi szempontból nem is utasíthat semmire egy egyetemi oktatót, a kirúgott docens pedig kérte a Domahidit, hogy jelölje meg, milyen emaileket hiányol pontosan. (Amúgy ezeket a leveleket a vizsgálat lefolytatója más forrásból megkapta, Ádám Zoltán pedig meghallgatásán fel is olvasta, vagyis azok tartalma már jegyzőkönyvben is szerepelt.)
A TASZ Ádámot képviselő jogászai szerint az azonnali felmondást mondvacsinált okokra alapozta az egyetem, a valódi ok pedig az volt, hogy az oktató kellemetlen helyzetbe hozta az egyetem vezetését az etikai vizsgálat kezdeményezésével.
A munkajogi perben Ádám Zoltán munkaviszonyba való visszahelyezését kérik, és azt, hogy az egyetem fizesse ki a felmondás miatt elmaradt bérét és fizessen sérelemdíjat a kirúgása miatt. Az, hogy mikor lehet eredménye az eljárásnak, mikor lehet ítélet az ügyben, egyelőre kérdés, mindenesetre az olyan munkajogi perek, amelyekben egy munkáltató visszahelyezését kérik, soronkívüliséget élveznek.
Ádám visszavételét már a Corvinus szakszervezete és diákjai is követelték, akik tüntetést is szerveztek az etikai vizsgálatot elindító oktató mellett: