Vitézy hiányolja a közlekedési beruházásokat a főváros 150. születésnapján

Vitézy Dávid összehasonlította, hány közlekedési fejlesztés futott vagy fejeződött be éppen 1973-ban, a főváros 100. születésnapján, és mennyi most, a 150.-en:

„Minden érezhető ambíció és vízió eltűnt a város valós, nagy léptékű infrastrukturális fejlesztése mögül”

– összegezte lesújtó véleményét a volt közlekedési államtitkár. A fővárosi önkormányzat azonban nem vette magára a kritikát, mert szerintük a kormány nemhogy nem támogatja, hanem kifejezetten akadályozza Budapest fejlesztését.

Vitézy egy Facebook-bejegyzésben sorolta az 50 évvel ezelőtti korszak fejlesztéseit:

• elkészült a Kisföldalatti teljes rekonstrukciója, Mexikói úti hosszabbítása, és megjöttek a máig szolgáló új járművek;
• elkészült az M2-es metró Déli pályaudvar és Deák Ferenc tér közötti szakasza és a felszíni átrendezések a Moszkva téren és a Batthyány téren;
• elkészült a H5 hév Batthyány téri hosszabbítása és a Margit hídtól föld alatt vezetett szakasza;
• elkészült az új Déli pályaudvar utasforgalmi csarnoka, az új metrókapcsolat és az aluljáró;
• elkészült a Fogaskerekű teljes felújítása, és megérkeztek a máig szolgáló járművek;
• megérkeztek az első Ikarus 260-as és 280-as buszok a BKV állományába, százszámra cserélték a Budapestről az elmúlt években leköszönt, akkor teljesen korszerű új magyar buszokra a budapesti buszállományt;
• új felüljárók épültek a Csömöri úton, a Jászberényi úton, a Grassalkovich úton;
• nagy erőkkel zajlott az M3-as metró építése a Deák Ferenc tér és a Nagyvárad tér között;
• átadták a forgalomnak a megújított Lánchidat és Váralagutat.

Ma ehhez képest Budapesten az M3-as metró felújításának elkészülte után egyetlen kötöttpályás beruházás sincs folyamatban – írta.

Vitézy szerint ez teljesen egyedülálló egy ekkora európai városban. Mindenhol metrók, elővárosi vasutak, villamosok épülnek, Varsótól Prágáig, Bukaresttől Bécsig, Münchentől Barcelonáig. Nem sírja vissza a hetvenes éveket, de az ötven évvel ezelőtti listát a mai helyzettel összehasonlítva olyan érzése van, mintha megállt volna az idő.

„Lényegében ott tartunk, hogy minden érezhető ambíció és vízió eltűnt a város valós, nagy léptékű infrastrukturális fejlesztése mögül – úgy a fejlesztéseket sorra leállító és a vidék fejlesztésében gondolkodó kormányzati oldalon, mint a kétségtelenül valós városi forráshiány mögé bújva minden fejlesztésről lemondó és már a jövőről gondolkodni sem merő, terveket sem készítő, kizárólag a gyors publicitást hozó kis beavatkozásokat előnyben részesítő, ráadásul egy hamis zöld ideológia mentén minden nagyobb lehetséges fejlesztést (lásd elővárosi vasútvonalak vagy a Galvani híd példáját) módszeresen akadályozó önkormányzati oldalon” – írta Vitézy.

A főváros listája

Megkerestük a fővárost, milyen mostani fejlesztési listát tudnának Vitézy 1973-as listája mellé tenni. A főpolgármesteri hivatal válasza szerint az 1973-ra elkészülő közlekedési fejlesztések impozáns listájával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy azokat jelentős részben az állam finanszírozta. A mai állapot ezzel összevetve szomorú képet mutat: a kormány nemhogy nem támogatja, hanem kifejezetten akadályozza Budapest fejlesztését – írták.

A kritika ezért a főváros szerint részben Lázár János építési és közlekedési miniszternek, részben Navracsics Tibor területfejlesztési miniszternek szól, akik alakítják és végrehajtják a Budapestet érintő fejlesztéseket akadályozó tudatos kormányzati programot. A főváros szerint négy év alatt egy kisebb metró árát, 358 milliárd forintot veszített el emiatt Budapest költségvetése.

Míg múlthamisító Patyomkin-palotákból és egyéb látványberuházásokból bőven kijutott Budapestnek, állami vagy legalább részben állami finanszírozású közlekedésfejlesztésből szinte alig – írták.

„A kormány a saját maga által létrehozott, Budapest és az agglomeráció fejlesztését szolgáló intézményét szétverte, az ottani szakembergárdát szétkergette, a nagy ívű terveket fiókba tette”

– tették hozzá.

Budapest ma nettó befizetője az államnak, ennek ellenére folyamatosan dolgoznak a budapesti közlekedés fejlesztésén – írta a főpolgármesteri hivatal. Hogy pontosan min, azt listába is szedték:

• Felújították a Lánchidat. Az állam a megígért 6 milliárd forintot a mai napig nem fizette ki, a propaganda a felújítást és a forgalmi rendet végig ekézte.
• Befejezték az M3-as metró felújítását. Ez a projekt szép példája volt az EU, a kormány és a Főváros közötti, ciklusokon átívelő együttműködésnek.
• Alacsonypadlós lett a teljes buszközlekedés, 285 új busz érkezett csak az elmúlt egy évben. Forgalomba állt 48 új troli, 26 új villamos, és már készül a 2026-ig megérkező 51 villamos.
• Öt új vonalon vezették be a részleges alacsonypadlós villamosközlekedést, új villamosjáratot indítottak. Létrehozták a BudapestGO-t, megújították a Mol Bubit, 14 év alattiaknak ingyenessé tették a közösségi közlekedést, ingyenes bérletet biztosítanak az álláskeresőknek.
• Fejlesztik a gyalogos és a kerékpáros közlekedés feltételeit is. Felújították a Blaha Lujza teret, több mint 20 zebrát hoztak létre forgalmas útszakaszokon, kerékpársávokat létesítettek.
• Több villamosfejlesztést készítenek elő, hogy ha megérkeznek az európai uniós források, a főváros minél hamarabb neki tudjon látni a megvalósításuknak

– zárták a felsorolást.