„A váciaknak otthon mennyi gázálarcuk van?”

„Jól tudom, vagy ez egy hülyeség, hogy a Samsung területe már nem is Magyarország?” – kérdezte egy helyi lakos a váci városháza dísztermében tartott lakossági fórumon. Az akkugyárról szóló eseményt a 30 ezres település ellenzéki vezetése szervezte. Ugyan a városban nincs, és egyelőre nem is tervezik ilyen gyár építését, a szomszédos Gödön működő Samsung-komplexum azonban Vácra is bizonytalanságot és félelmet hozott.

Amikor a csütörtöki lakossági fórumot meghirdették, még tűnhetett csupán bemelegítő kampányeseménynek, amivel a jelenlegi városvezetés hangolódik a jövő évi önkormányzati választásokra. Aztán szerdán történt egy baleset, ami bebizonyította, mennyire fontos kérdésekre nincsenek még válaszok.

A gödi Samsung szennyvizét a váci víztisztítóba szállító vezeték repedt meg, alámosta az utat, ami egy kamion alatt be is szakadt. A csőtörés a város déli részén, Václigeten történt, ahol nincs vezetékes víz, az ott lakók fúrt kútból isznak. A Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV) közleménye szerint nem szivárgott veszélyes anyag a talajba, de van olyan vizsgálat, aminek az eredményére még négy-öt napot várni kell.

„Nagyon fontos volt, hogy most kicsiben megláttuk, mi történik, ha haváriahelyzet alakul ki” – nyilatkozta a Telexnek Matkovich Ilona, aki az ellenzéki összefogás jelöltjeként lett 2019-ben Vác polgármestere. Szerinte mindenki a helyén volt, végezte a munkáját, de érezni lehetett, hogy nincs pontos intézkedési terv, protokoll egy akkumulátorgyár környékén kialakuló baleset vagy katasztrófa esetére.

„Eljut a vízmérés a kormányhivatal laborjába, ennek az eredményét természetesen el fogjuk fogadni, csak addig a négy napig ki mondja azt a václigetieknek, hogy nyugodt lelkiismerettel itathatják a gyerekeiket a kútvízből?” – mondta a polgármester, aki az egész napját azzal töltötte, hogy választ kapjon erre a kérdésre. Szerinte nincs olyan hatóság, ami egyértelműen állást merne foglalni – „miközben az emberek azt akarják tudni, hogy akkor most ihatok a vízből, vagy nem”.

Nem csak szennyvíz érkezik a gödi gyárból Vácra, a városban is épül akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzem a település déli részén fekvő ipari parkban. Utak vagy honvédségi létesítmények körül védőtávolságokat határoznak meg a zaj és az esetleges balesetek miatt, mondta Kiss Zsolt alpolgármester, aki azt nem érti, hogy „itt hol vannak a védőtávolságok”.

„Itt nálunk a Toperini Ipari Parktól ötven méterre lakóházak vannak, vagy kétszáz méteren belül lakótelep négyezer fővel – mondta a politikus. – Ha valami esetleg történik, akkor mi lesz? Hogy lehet ezt a négyezer embert evakuálni?”

Sokszor a városvezetők is csak kérdéseket tudtak feltenni, mert szinte semmilyen információt nem kapnak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról. A közönségből szót kért egy vegyész is, aki szerint az akkumulátorgyárakban használt vegyszerek pontos listája ipari titoknak számít. Még a magyar hatóságoknak sem adnak ki pontos információkat, ez pedig tovább nehezíti, hogy komplex vizsgálatokkal lehessen nyomon követni a gyárak környezetre gyakorolt hatásait.

A polgármester szerint nem csoda, ha a környékbeliek bizalmatlanok, annyira sok volt a rossz tapasztalat. Tavaly a Göd-ÉRT Egyesület megrendelésére egy független szakértői vizsgálat a Samsung körüli kutak talajvizében lítiumot és az akkumulátorgyártáshoz használt rákkeltő oldószert, NMP-t talált. A gyárban már olyan is előfordult, hogy a katasztrófavédelem a szabályok be nem tartása miatt megtiltotta a gyártást bizonyos csarnokokban, de a munka mégis ugyanúgy folytatódott. A több mint hétszázmilliárd forintos forgalmú Samsungot eddig 17 alkalommal bírságolták meg, de mindig csak néhány millióra. Összesen 47 millió forintot kellett fizetniük a kihágásokért, miközben az épülő akkuprojekteket az állam több tízmilliárdos, a debreceni CATL esetében százmilliárdos támogatásokkal segíti.

„Az idei év katasztrófa volt” – mondta egy idős férfi, aki a kertjében figyelt meg egy aggasztó jelenséget. „Valami a levegőből, az esőn keresztül lekerült a földre, leégette a növényeimet, az egész leszáradt, olyan, mintha lánggal égettem volna” – folytatta, majd elmondta, hogy régóta gazdálkodik már, biztos benne, hogy nem vírus vagy gomba támadta meg a veteményest.

„Annak idején, mikor az első elektromos autók megjelentek, én is azt hittem, hogy fú, micsoda fejlődés – idézte fel egy idős asszony, aki szót kért. – Azt hittük, eltűnik a kipufogógáz, a légszennyezés, és mindannyian boldogan élhetünk. Erre pár év alatt oda jutottunk, hogy az életünk is veszélybe került.”

A legtöbben nem is tudtak pontos kérdést megfogalmazni, inkább csak elkeseredetten sorolták a meglátásaikat. Az akkugyárak körül kialakult helyzet olyan sokrétű, hogy a kormány által szándékosan információhiányban tartott helyiek félelmei, valódi tapasztalatai és a másoktól hallott mendemondák több felszólalásban is összekeveredtek. A jelen lévő szakértők és politikusok legjobb tudásuk szerint próbálták eloszlatni a félreértéseket, de sok kérdésükre ők maguk se kapnak választ.

Az esemény után megkérdeztük a polgármestert, el tud-e képzelni olyan vállalkozást, ami gazdasági fellendülést hoz Vácra, de környezetszennyezést nem. „Vannak itt már olyan cégek, akikről nagyon sokféle dolgot lehetett hallani, mondhatom akár a DDC szemétégetőjét” – kezdte válaszát, amiben a Duna-Dráva Cement Kft.-t hozta fel példaként. „A jegyzőkönyvek alapján, és valaminek hinni kell, ez egy zárt rendszerű égetés, tehát ahhoz képest, amivel foglalkoznak nem annyira környezetszennyező.” A polgármester szerint a meglévő ipari cégeket a város szereti, mert a működésük átlátható, a szabályokat betartják.

A városháza dísztermében indulatok nélkül, inkább reményvesztetten beszéltek a helyiek arról, hogy akkugyártás témában viszont a legalapvetőbb tájékoztatás nélkül, magára hagyva érzi magát a település. „A váciaknak otthon mennyi gázálarcuk van?” – kérdezte az egyik résztvevő.

A csütörtöki fórumon szó esett még arról is, hogyan terheli Vác infrastruktúráját a gödi gyár forgalma, és hogy milyen kihívások elé állítja a közösséget a vendégmunkások megjelenése. „Nem hiszem, hogy valaki, mint egy robot, két éven keresztül csak eljár dolgozni, és szabadnapján meg ül a konténerben” – mondta a polgármester, aki fontosnak tartja, hogy integrációs programok induljanak. „Valamilyen módon együtt kell működnie a kormánynak az önkormányzatokkal, ahol nagy számban érkeznek vendégmunkások. Mert annyit mondani, hogy majd ellesznek a garázsban, ez nevetséges és embertelen.”

Vácon két akkugyártáshoz kötődő cég több beruházást is tervez. A polgármester szerint a legnagyobb kérdés, hogy megvalósul-e a Toperini Ipari Parkban az akkumulátor raktár, ezt tartja ugyanis a legveszélyesebbnek. „Itt mindenki találgat, a földben, vízben, levegőben, hol számítsunk a bajra? De mindannyian érezzük, hogy körbevesz minket. Ilyen méretű akkumulátorgyártás, ilyen iparfejlesztés nem Magyarországra, nem egy 93 ezer négyzetkilométeres országba való.”