Orbán: A Szovjetunió idején jobb volt a magyar oktatás helyzete Kárpátalján, mint napjainkban

Csütörtökön tartották meg a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) 21. ülését a budapesti Várkert Bazárban. Az eseményen Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt, a beszédet az Origo közvetítette (a cikket utólag kiegészítettük az MTI beszámolójában megjelent részletekkel is).

Az etnikai politizálásról

Orbán Viktor a szlovákiai választás kapcsán arról beszélt, hogy ismét felmerült a kérdés, hogy van-e értelme az etnikai politizálásnak. „A magyar kormány álláspontja, hogy amíg van etnikai alap, addig van helye az etnikai alapú politizálásnak a Kárpát-medencében” – jelentette ki.

A romániai választások kapcsán azt mondta, mindegyik komoly próbatétel lesz az magyarság számára, de „a magyar kormány a lehetőségeihez képest segíteni fog az ottani magyarságnak”.

A decemberi előrehozott szerb választások kapcsán azt mondta, „a mostani szerb kormánnyal sikerült kialakítani egy stratégiai együttműködést, és ezért nekünk nem áll érdekünkben egy olyan változás, ami megkérdőjelezi az eddig eredményeket”.

„A legfájdalmasabb pontja a magyar életnek Kárpátalja, ebben a pillanatban semmi sincs, amit Magyarország nyújtani tudna Ukrajnának.”

„A Szovjetunió idején jobb volt a magyar oktatás helyzete Kárpátalján, mint napjainkban” – fogalmazott a kormányfő.

Az ukrajnai háborúról

„Ukrajna honvédő háborúra vállalkozott, de nincsenek pontosan vállalt hadicélok. Nagyon nehéz támogatni egy olyan országot, amely definiált hadicélok nélkül folytat harcot.”

Orbán szerint a nyugati stratégia összeomlott Ukrajna esetében, mivel nem győzött a fronton, és az orosz vezetés sem bukott meg. A miniszterelnök szerint nem lokalizálták az orosz–ukrán konfliktust, hanem a teljes világra kiterjesztették. Ilyenkor szerinte két dolgot lehet csinálni, mindent folytatni, vagy pedig elemezni a helyzetet.

Háttérbe szoruló Európáról

„A kínai és amerikai elnök csúcstalálkozóján szóba sem került Európa” – jegyezte meg Orbán Viktor, ami szerinte az európai befolyás csökkenését jelzi. „Kína az Egyesült Államokkal alakítja majd ki az új világot, és mindez Európa számára nagyon kedvezőtlen” – fogalmazott.

„Két nap van az égen, és egyik sem európai”.

„Ez krízis nekünk, egy önérzeti és önértékelési krízis Európában, nem ehhez voltunk szokva”. Orbán szerint Európának arra a kérdésre kell válaszolnia, hogy egy ilyen, számára kedvezőtlenül változó térben mi az értelmes magatartás.

Szerinte Európában egyesek bezárkóznának, és leépítenék a gazdasági kapcsolatokat más hatalmakkal, de „Magyarországnak adottságainál fogva az egész világgal kell együttműködnie, mert csak így lehet növelni a hazai életszínvonalat” – hangsúlyozta.

A kormányfő szerint nem az intézmények működésén, hanem a kereskedelempolitikai ügyekben kéne változtatás az EU-ban, és „ez most nem a friss ötletek ideje az európai politikában”.

A kormányfő szerint vitás kéréds az EU-ban, hogy a még fennálló egyhangú döntéshozatalt fenntartsák vagy térjenek át a többségi döntéshozatalra. Amíg egy olyan ország van, aki ellenáll, ilyen nem lesz – közölte Orbán Viktor, kijelentve: Magyarország számára ez tabu, Magyarország az egyhangú döntéshozatalt tekinti a nemzeti érdekvédelem utolsó garanciájának. „A következő 120 évben nem várható olyan parlament Magyarországon – összetételtől függetlenül –, amelyik ezt megszavazná”.

Orbán Viktor az uniós bővítésről azt mondta, azzal, hogy 26-ról 36-ra bővítenék az EU-t, morális álcába bújtatják azt, hogy az egész uniós működést átalakítják. „Egyetlen olyan javaslatot sem láttam az asztalon, amit érdemes lenne Magyarországnak támogatnia.”

Szerinte „az EU egy szétcsúszásba fog fordulni, mert a tagállamok nem fogják végrehajtani a meghozott döntéseket. Mindez nem látványos, de emészti fel az együttműködés kultúráját.”

Migrációról

„Nem beszélő gépeket vagy robotokat engedtek be az unióba, hanem embereket. A migráció nem egy racionális munkaerőimport, hanem egy kulturális átalakulás” – fogalmazott a migráció kapcsán Orbán Viktor.

Hangsúlyozta, hogy nemzeti hatáskörben kell maradnia, hogy egy adott országba ki léphet be, és Magyarország elutasítja, hogy „migránsgettókat” hozzanak létre, és nem is fogja végrehajtani. „Új idegenrendészeti törvényt kell alkotni, és az itt tartózkodást jelentősen szigorítani kell.”

Világosan látszik a gázai terrortámadás után, hogy a beérkező migránsok a civilizációjukat és vallásukat is behozzák – mondta.

„Jelenleg a keresztény hit nem képes arra, hogy a muszlim dinamizmust megváltoztassa”.

A kormányfő szerint a nyugat-európai országok vezetői „abban gondolkodnak, hogy ahogyan szekularizálták a hagyományos európai keresztény közösségeket, majd ugyanúgy szekularizálni tudják a más vallási bázison érkezőket is. De azok egyáltalán nem akarnak szekularizálódni, másfajta életfilozófiában érzik magukat otthon, amelyet ráadásul magasabb rendűnek látnak a szekularizált európai életnél”.

„Ezért a valós integráció lehetősége Rendkívül csekély, erre építeni a bevándorláspolitikát istenkísértés” – jelentette ki Orbán.

Orbán Viktor tavaly beszédét itt olvashatja el.