Veszélyes lehet, ha eltörlik a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek sűrű volt a kedd estéje, több törvényjavaslatot is benyújtott, különféle témákban. Például szigorítaná a nem EU-s munkavállalók beutazásának és tartózkodásának szabályait, átadná Krausz Ferenc kutatóközpontját a Semmelweis Egyetemnek, és leszámolna a papíralapú dokumentumokkal.

Ezenkívül még egy versenyképességet erősítő és közigazgatási hatékonyságot növelő salátatörvény-javaslatot is benyújtott, amiben mindenféle apróság mellett az is szerepel, hogy megszüntetné a kötelező foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálatok egy jelentős részét, hogy csökkentsék a bürokratikus terhet, ami ezek miatt a munkáltatók vállát nyomja.

Ez a hír villámcsapásként érte a magánegészségügyi szolgáltatókat. A rendszerváltás után privatizálták a foglalkozás-egészségügyi rendszert, így azóta több szolgáltató végzi az éves szűréseket, különböző feltételekkel. Spányik András, egy foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat is végző magánklinika orvosigazgatója szerint szakmai körökben eddig fel sem merült, hogy a kormány ilyen lépést tervezne. Ő a javaslattal nagyon nem ért egyet.

Adminisztratív teher vagy közegészségügyi probléma?

Spányik szerint a rendszerváltás utáni kormányok egy remek népegészségügyi lehetőséget szalasztottak el azzal, hogy nem dolgoztak ki magasabb foglalkozás-egészségügyi elvárásokat. Ugyanis ha már az ember évente egyszer elment orvoshoz, ilyenkor elvégezhettek volna mindenféle szűrővizsgálatot. Így viszont nagyon sok esetben – főleg az irodai, ülőmunkát végzőknél – ez a vizsgálat gyakran kimerült abban, hogy vérnyomás, látásvizsgálat, pecsét. Pedig ez az évenkénti vizsgálat szerinte sokaknak azon ritka alkalmak egyike volt, amikor orvos látta őket, és nagyon sok olyan problémára derült fény ezeken a vizsgálatokon, amiket lehet, hogy csak túl későn vettek volna észre.

„Nem az az általános jelenség, hogy minden tünettel orvoshoz mennek az emberek. Ez néha már csak akkor történik meg, amikor már késő, és a mentő viszi el őket”

– mondta.

„Rengeteg magas vérnyomást szűrtem ki, volt, hogy mentőt hívtam a vizsgálat során, mert észrevettem, hogy a páciensnek szívritmuszavara van. Találtam nem egy melanómagyanús beteget, akinek ez gyakorlatilag az életét mentette meg, mert soha nem volt még és nem is ment volna orvoshoz. Rengetegszer szemészeti problémákra derült fény. Nagyon sokszor tájékoztatást kellett adni a betegeknek, vagy mi vettük észre a diabéteszt, szóval igen sok betegség szokott kiderülni.”

Azt persze még nem tudni, hogy pontosan mik is lesznek a részletek, ugyanis a javaslatban benne van, hogy valószínűleg maradnak olyan munkakörök, ahol a kormány továbbra is előírja a rendszeres, kötelező vizsgálatokat. Ilyenek lehetnek például az egészségügy, a közétkeztetés vagy a gyerekekkel dolgozó és más, például nehéz gépekkel foglalkozó szakmák. Röviden azok, amiknél a munkavállaló egészségi állapota nemcsak saját magára, hanem a környezetére is komoly kihatással lehet.

Spányik megjegyezte, hogy egyébként az irodai munka is lehet veszélyes, de az inkább magára a munkavállalóra, a környezetére kevésbé. Épp ezért tartja helyesnek, hogy a nagyobb, főleg multinacionális cégeknél a stratégia része az, hogy jó munkaalkalmasságira küldjék el az alkalmazottakat, ne csak egy pecsételő üzembe.

„Ha megfelelő prevenció működne a cégeknél, akkor nemcsak népegészségügyi szempontból lehetne visszaszorítani vagy megelőzni komoly betegségeket, hanem a cégeknek is megérné.”

Ha kevesebben dohányoznak, kevesebb a betegszabadság, ha kevesebb a stressz, és jobb a munkaszervezés, alacsonyabb a fluktuáció, és ha mindenki megkapja a megfelelő védőoltásokat, akkor kevesebben lesznek betegek, amikor jön az ősz – tette hozzá Spányik.

A magyar cégek többségénél viszont úgy látja, hogy nem ez a mentalitás, hanem az, hogy van ez a nyűg, hogy évente el kell küldeni a dolgozót egy vizsgálatra, de neki mint munkaadónak csak arra van szüksége, hogy visszakapjon egy pecsétes papírt. Erre a jogalkotó tökéletesen ráérzett. Épp ezért nem a vizsgálat minősége a mérvadó, hanem az, hogy minél olcsóbb legyen, ami persze kevésbé átfogó vizsgálattal jár. „Jó, van még gyakran egy másik szempont is: hogy közel legyen” – mondta Spányik.

Szerinte ez az egész egy óriási elszalasztott lehetőség, mert nemcsak a cégek járnának jól a komolyabb vizsgálatokkal, hanem népegészségügyi szempontból is hasznos lenne – amivel persze nemcsak az emberek járnak jól, hanem az állam is. Semjén Zsolt viszont nem erről az oldalról nézte, hanem arról, ahonnan ez az egész egy bürokratikus tehernek tűnik. Küldtünk neki kérdéseket arról, hogy egyeztetett-e szakmai szervezetekkel, figyelembe vette-e a népegészségügyi szempontokat, így amint válaszol, beszámolunk róla.

Van, aki tisztulást vár tőle, a kamara aggódik

Spányik megjegyezte, hogy nagyon sok magánegészségügyi cégnél az egyik biztos, kiszámítható bevétel ezekből a vizsgálatokból van, sőt, van, ahol a költségvetés szinte teljesen erre alapszik. Meg is kérdeztünk több nagy szolgáltatót, hogy mit gondolnak a javaslatról.

A Swiss Clinic például sokkal derűlátóbb, mint Spányik. Kérdéseinkre Kirschner András tulajdonos-ügyvezető azt válaszolta, hogy bizakodóan látják a jövőt, és reméli, hogy vállalati és népegészségügyi szempontból hasznos szolgáltatásukat a partnercégek továbbra is igénylik majd.

„Elsősorban azon kevés számú orvost érinti hátrányosan majd a jogszabály, akik érdemi vizsgálat nélkül pecsételtek. Összességében a piac tisztulására és az érdemi szolgáltatás felé történő elmozdulásra számítok. Jövő ilyenkor, szeptemberben, amikor a jogszabályváltozás hatályba lép, erősebbek leszünk, mint most.”

Ők úgy látták, hogy ez az érdemi vizsgálat nélküli pecsételés valóban adminisztratív teherré vált a munkaadóknak, „ez azonban nem jelenthető ki általánosságban, és a jogalkotó nem tiltja az adminisztratív munkavállalók értékes vizsgálatát, csak nem kötelezi a munkáltatókat, hogy az egyébként ritkának számító kullancs orvost foglalkoztassanak”.

Kirschner nem aggódik a javaslat népegészségügyi kockázata miatt, sőt: „Szerintem az ellátásból felszabaduló kollégák az Országos Mentőszolgálat orvosi ügyeleteiben és a betöltetlen családorvosi praxisokban megtalálhatják a szakma szépségeit, és ezáltal jobban hasznára válhatnak a teljes magyar beteg- és munkavállalói társadalomnak.”

Több másik hasonló szolgáltatót is megkerestünk, ha válaszolnak, beszámolunk róla.

A Magyar Orvosi Kamara azonban a kérdéseinkre azt válaszolta, hogy nem tartja jó lépésnek, hogy eltöröljék ezeket a kötelező vizsgálatokat. Úgy gondolják, hogy a javaslatban olvasható indoklással ellentétben a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok valójában nem jelentettek nyűgöt, hanem sok egészségügyi hasznuk volt. Spányikhoz hasonlóan ők is tartanak attól, hogy így sok olyan egészségügyi problémáról nem fognak tudni a betegek, amik amúgy egy ilyen vizsgálaton előjöttek volna.

A szakszervezetek tiltakoznak, a Jobbik szerint a migránsok miatt van

„A Magyar Szakszervezeti Szövetség teljességgel elutasítja a módosító javaslatot” – írta válaszában Zlati Róbert, a szövetség elnöke. „Markáns visszalépésként tekinthető a munkavállalók jogai szempontjából. Sok esetben csak az ilyen foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok alkalmával derülnek ki súlyosabb betegségek. Az egészségügy jelenlegi helyzetét és a várakozási időket tekintve ennek a vizsgálati lehetőségnek az elvetése beláthatatlan következményekkel is járhat.” Szerintük a munkavállalók fontosnak tartják ezeket a vizsgálatokat, sőt, ha azok nem csak az alapvizsgálatokban merülnek ki, valójában pluszjuttatásként is tekinthetnek rá.

„Véleményünk szerint minden munkakörben fenn kell tartani a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat. Hiszen az irodai munkát végzők is szinte kivétel nélkül számítógép előtt ülnek. Ez mind a látásra, mind a gerinc állapotára stb., mind mentális szempontból hátrányokkal jár.”

Elkeserítőnek tartják, hogy az EU-nak tett ígéretek ellenére „a kormány továbbra sem hajlandó egyeztetni a szociális partnerekkel a munka világát szabályozó törvényjavaslatokról és koncepciókról.”

A LIGA Szakszervezetek a Magyar Orvosok Szakszervezetének közleményben fejtette ki az álláspontját. A törvényjavaslat miatt levélben fordultak a Belügyminisztériumhoz, mert kíváncsiak, hogy a törvény elfogadása esetén, „hogyan teljesülnének a 27/1995. (VII. 25) NM rendeletnek a foglalkozás- egészségügyi szolgáltatásról szóló kritériumai”. A rendelet alapján a foglalkozás-egészségügyi szolgálat egy olyan, elsősorban preventív szolgálatot jelent, amelynek feladata egyrészt a munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a munkakörnyezeti kóroki tényezők (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) felkutatása, folyamatos ellenőrzése; másrészt javaslattétel ezek egészséget nem károsító szinten tartásának módszereire; harmadrészt a munka adaptálása a munkavállalók képességeihez testi, szellemi és lelki egészségi állapotuknak megfelelően; negyedrészt a munkavállalók egészségének ellenőrzése munkájukkal kapcsolatban.

A szakszervezet szerint a javaslat miatt sérül a prevenció elve, veszélyesebbek lehetnek a munkakörnyezetek, szubjektivizálódik a munkavállaló alkalmasságának megítélése, és akár teljesen meg is szűnhet a dolgozók egészségének ellenőrzése. „A fenti folyamatok a megbetegedések és üzemi balesetek gyakoriságának megemelkedését, a munkavállalók munkaképességének romlását okozhatják” – írják.

A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége egy „Halálba kergetheti a dolgozókat Semjén új javaslata” című közleményben állt ki a javaslat ellen. „Igaz, hogy a cégek fizetik ma a jelenlegi jogszabályok alapján az alkalmassági vizsgálatokat, amelyek során kiderülhet, hogy a dolgozó egy akkugyárban mennyi nikkelt szippant be, vagy egy műszakos dolgozó keringési és szívelégtelenségi panaszban szenved. Ezek a vizsgálatok a jövőben kevés kivételtől eltekintve megszűnnének, azzal a képtelen indoklással, miszerint az intézkedésre a munkáltatók és a munkavállalók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében van szükség” – írták.

A kérdésben a Jobbik is megszólalt. Közleményük szerint a kormány „az ázsiai és afrikai migránsmunkások miatt törölné el a munkahelyi orvosi vizsgálatot”. „Nyilvánvaló, hogy a Fidesz-kormány, amely Orbánnal az élén eddig azt a hazugságot mantrázta a magyar embereknek, hogy Magyarországra nem engednek be tömegesen vendégmunkásokat, most zöld lámpát adott a gazdasági migránsoknak, akiket egyre nagyobb tömegben importálnak hazánkba a Fidesz-közeli toborzócégek” – olvasható az ellenzéki párt közleményében.

A párt attól tart, hogy a távoli országokból érkező vendégmunkások így esetleg olyan betegségekkel érkezhetnek Magyarországra, amik ismeretlenek itthon, és ha nem lesz ez a kötelező vizsgálat, nem is mutatják ki ezeket.