A munkahelyi orvosi vizsgálat eltörlésével növelné a versenyképességet a Fidesz
2023. november 15. – 11:08
A bürokráciacsökkentés és a versenyképesség növelése érdekében, egy sor másik intézkedés mellett eltörölné a munkaköri alkalmassági vizsgálat részeként elvégzett kötelező orvosi vizsgálatot egy törvényjavaslat, amelyet Semjén Zsolton keresztül nyújtott be a Fidesz és az Igazságügyi Minisztérium kedd éjszaka.
A „hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról” című javaslat egy igazi fideszes salátatörvény, amelynek 86 paragrafusának nagy része „kodifikációs pontosításokat” vezet át több tucat törvényen, amelyek a bíróságoktól a közbeszerzéseken át a menedékjogig egy sor szabályozást érint. Ezeknek a nagy része azonban tényleg csak ‘XY törvény Z paragrafusának W bekezdésében a „sem, ha azt” szövegrész helyébe a „sem, amennyiben azt” szöveg lép’ szintű módosítások.
Van viszont pár lényeges változás, amelyek az egész saláta ízét megadják, és amelyeket a javaslat indoklása is kiemel. A javaslat általános indoklása szerint a változó életviszonyok miatt a jogszabályokat időnként felül kell vizsgálni, és olyan szabályokat kell hozni, amelyek az emberek hétköznapi ügyeinek intézését egyszerűbbé teszik, a vállalkozásoknak pedig az adminisztráció időbeli és pénzbeli költségeit minimálisra csökkentik, hogy azok a termelésre tudjanak fókuszálni. Ezt hivatott tenni ez a javaslatcsomag is, ami a kormány által létrehozott Deregulációs Kerekasztalt is emlegeti, bár nem egyértelmű, hogy a javaslatok az ott zajlott érdekegyeztető folyamat eredményeként jöttek-e létre.
A munkáltatók és a munkavállalók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében például a kormány megszüntetné a munkaköri alkalmasság vizsgálatánál a kötelező orvosi vizsgálatot.
A kormány jogszabályban továbbra is meghatározhat olyan munkaköröket és foglalkozásokat, amelyeknél megmarad a kötelező orvosi vizsgálat, illetve a munkáltató is dönthet úgy, hogy saját döntésével ezt előírhatja. A közalkalmazottaknál az ágazatért felelős miniszter írja majd elő, milyen munkakörnél kell a vizsgálat a jövőben.
A törvényben emellett olyan, eljárásokat egyszerűsítő lépések szerepelnek, mint hogy az új hiteleket nyújtó intézmények az ügyfelek jóváhagyásával maguk igényelhetik közvetlenül a szükséges dokumentumokat más intézményektől, hogy 2025-től a munkáltatóknak nem kell a munkahelyet váltó dolgozók munkaügyi iratait megőrizni a nyugdíjkorhatár után 5 évig, vagy hogy a bankoknak, biztosítóknak és hasonló szervezeteknek már írja majd elő a törvény, hogy a legfontosabb döntéseiket országos terjesztésű napilapokban is publikálják.
A javaslat azt is segíteni akarja, hogy külföldre költözött magyarok egyszerűbben hazaköltözhessenek, így valamivel egyszerűbb lesz több, külföldön kiállított okmány honosítása vagy itthoni elfogadása.
Bővül az olyan okmányok köre, amelyeknél nem is lesz szükség diplomáciai felülhitelesítésre, és olyan dokumentumokat, mint az anyakönyvi kivonatok, a javaslat értelmében egyszerűbb lesz hitelesíttetni.
A törvényjavaslat bürokráciacsökkentő profiljától eléggé eltér a csomag egyik talán legfontosabb intézkedése, amellyel bevezetné az iparbiztonsági adót, amelyet az atomerőművektől és vegyi üzemektől, így az akkugyáraktól szednének be a jövőben. Erről a javaslatról részletesebben ebben a cikkben írunk.
