Hát mit gondol, miért itt gyártatnak, és nem Németországban?

Legfontosabb

2023. augusztus 21. – 07:00

Hát mit gondol, miért itt gyártatnak, és nem Németországban?
Illusztráció: Lerch Julcsi / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

„Tele van égési sebekkel, ahol rápattan a cunder, a fogai mind tönkrementek, de nem csak neki” – mesélte férje munkahelyéről az a nyugdíjas asszony, akivel először beszéltünk Szeghalmon. A település egyik legnagyobb foglalkoztatója a Csaba Metál Zrt., itt dolgozik az idős nő férje, hegesztőként.

„Nagyon haragszom rájuk különben!” – és sorolta tovább a munkahelyi problémákat az asszony. Szerinte mindenki tudja, hogy egészségtelen a gyárban dolgozni, de biztos, hogy a férje nem fog erről nekünk semmit mondani. A férfi évtizedek óta dolgozik már a gyárban, csak két éve van nyugdíjig, nem akarja elveszíteni az állását.

Egy napot töltöttünk a Békés megyei kisvárosban, hogy megértsük, miért dolgozik még egyáltalán bárki abban az üzemben, amelyben a Telex birtokába került kormányhivatali határozat szerint fokozottan mérgező, rákkeltő anyagokat lélegezhetnek be a dolgozók nap mint nap.

A súlyos kamionok miatt mélyen nyomvályús 4-es főúton szeltük át az intenzíven művelt, egyhangú tájat. Hiába szállít a Csaba Metál is Németországba, Szeghalomra nagyrészt kétszer egy sáv vezet. De nem csak a szegényes infrastruktúra, az alkatrészgyártó telephely is a múltat idézi.

A szocializmusban épült csarnokok kívülről nem sokat változtak, a nyári forróság miatt kitárt ablakokon keresztül pedig évtizedek óta ott álló gépeket, és izzadó alkalmazottakat láthattunk az utca felőli épületben. A helybeliek még ma is Csepelnek hívják a fémszerkezetgyárat, amelyben korábban Ikarus buszok alkatrészei készültek. A csődbe ment üzemet 2005-ben vásárolta meg Majoros Béla. „Ahogy végigmentem az üzemen, azt láttam, hogy ezek az emberek hihetetlen tudással rendelkeznek. […] Ez egy aranybánya, abban az értelemben, hogy ilyen szakembereket, ha egyszer szétmennek, soha az ember össze nem tud szedni” – emlékezett vissza az üzem megvásárlására Majoros 2018-ban, amikor Békés megye gazdasági életében betöltött meghatározó szerepéért tüntették ki.

Majoros Béla és fia, Majoros Csaba, aki 30 éves korában vette át a vállalat irányítását – Forrás: EY Hungary YouTube
Majoros Béla és fia, Majoros Csaba, aki 30 éves korában vette át a vállalat irányítását – Forrás: EY Hungary YouTube

A gépészmérnök végzettségű Majoros életútja igazi magyar sikersztori. Karrierje a gyulai öntödében indult, 1989-ben Németországba ment dolgozni, de pár év után hazahúzta a szíve. A magyar gazdasági újságírók részletesen feldolgozták, ahogy az 1993-ban alapított kétszemélyes cégéből mára több tízmilliárdos forgalmú vállalatot épített, sikerét pedig a precíz és kemény munkának köszönheti. 2001-ben a világ legnagyobb autóipari beszállítójához, a Continentalhoz is sikerült bekerülniük, a G7 2019-es cikke szerint árbevételük 90 százalékát az autóiparból szerzik. „A Csaba Metál teljesítménye egyszerre példa és biztatás” – mondta Áder János, akkori köztársasági elnök 2015-ben a cég új, egymilliárdból épült gyárcsarnokának átadóján. A politikus hangsúlyozta, hogy egy magyar vállalkozó is tud olyan teljesítményt nyújtani, amit Európában is elismernek.

A szeghalmi telephelyre idén február 23-án, valamivel reggel 9 után érkeztek meg a kormányhivatal tisztviselői, akik a hegesztőüzemekben tartottak munkavédelmi ellenőrzést, és a több mint háromórás szemle során súlyos szabálytalanságokat tártak fel.

„A hegesztőműhelyek frisslevegős utánpótlására, valamint a hegesztési tevékenység során keletkező füst elvezetésére a 8 méter belmagasságú hegesztőműhelyek tetőszerkezetén kialakított kupolák, valamint a hegesztőműhelyek bejáratai, és az ebből kialakuló huzathatás szolgál” – írták a kormányhatározat indoklásában az üzem szellőzéséről. Ez a módszer azonban csak jó időben működik, az ellenőrzés napján 10 fok sem volt odakint, ezért az ablakokat zárva tartották. Az ellenőrök ezt írták: „[…] a hegesztési tevékenység során keletkező füst az emberi érzékszervekkel – tisztán láthatóan és szagolhatóan – érzékelhető volt.”

„Folyamatosan fájt a fejem. Azt mondták, két hét, és megszokom” – mesélte egy szeghalmi nő, aki a szeghalmi Csontos ABC előtt kötötte le épp a biciklijét, amikor megszólítottuk. Kiderült, hogy ő csak rövid ideig, takarítóként dolgozott a Csaba Metálnál, de a fia tavaly év végéig hegesztő volt a gyárban. A fiatal férfi is először a nagy füstöt emelte ki, amikor a munkakörülményekről kérdeztük – ahogy az összes hegesztőben dolgozó ember, akivel Szeghalmon beszélni tudtunk. „Egy méterre nem lehet ellátni” – jellemezte egyikük a helyzetet.

A Csaba Metál Zrt. szeghalmi üzeme ebédidőben – Fotó: Simor Dániel / Telex
A Csaba Metál Zrt. szeghalmi üzeme ebédidőben – Fotó: Simor Dániel / Telex

Valószínűleg a cég is tisztában volt azzal, hogy kötelesek a füst elvezetéséről gondoskodni, mert a saját „Kockázatértékelés és intézkedési terv” nevű munkavédelmi dokumentumukban leírták, hogy „a hegesztés, vágás során felszabaduló gázok, gőzök az elszívó berendezésen keresztül történő eltávolítása megoldott”. A kormánytisztviselőknek viszont a helyszínen azt mondták, hogy a műhelyekben olyan technológiát alkalmaznak, ami miatt nem lehetséges helyi elszívást kiépíteni.

A vizsgálat szerint a védőfelszerelésekkel sem volt minden rendben. Találtak olyan maszkot, ami nem nyújt minden káros anyag ellen védelmet, és olyat, ami bizonyos szűrővel alkalmas lenne, de a cég nem tudta igazolni, hogy pontosan milyen szűrőt használtak, illetve az ellenőrök nem találták életszerűnek, hogy félálarcra még hegesztőpajzsot is fel tudnának venni a dolgozók. A tisztviselők azt is kifogásolták, hogy a munkaállomások között nincsenek megfelelő térelválasztók, ami azért lenne fontos, mert a káros ívsugárzás nemcsak az adott munkavégzőre, hanem a környezetében dolgozó többi kollégára is veszélyes.

„Akkor ezért küldtek minket orvosi vizsgálatra?” – kérdezett vissza egy férfi, aki műszak után kerekezett hazafelé. De inkább csak lassított, nem állt meg akkor sem, amikor a rákkeltő anyagokról kérdeztük. A kormányhivatali határozat szerint ugyanis a Csaba Metálnál használt több hegesztőanyag is tartalmazott krómot és nikkelt.

Hazafelé bicikliző munkás – Fotó: Simor Dániel / Telex
Hazafelé bicikliző munkás – Fotó: Simor Dániel / Telex

Az emberi szervezet leggyakrabban három formában találkozik krómmal, ezek között azonban óriási különbség van. Legtöbben a krómot mint fémet – Cr(0) – ismerik, például a fürdőszobai csap bevonatáról. A Cr(III), a króm három vegyértékű formája pedig egy természetes elem, ami kőzetekben, állatokban, növényekben fordul elő, és kis adagban nélkülözhetetlen tápanyag. Viszont a Cr(VI), vagyis a hat vegyértékű króm, amit a kormányhivatali dokumentum megnevezett, a króm veszélyes formája. Belélegezhető vagy lenyelhető, de behatolhat a bőrbe is, és sejtszintű mutációt okozhat.

A rozsdamentes acél hegesztési füstjének elsődleges összetevője ez a hat vegyértékű króm-oxid, ami vízzel érintkezve három vegyértékűvé alakul. Ha ez az átalakulás, mondjuk, egy alkalmazott izzadt homlokán történik, akkor teljesen ártalmatlan, ha azonban egy emberi sejten belül játszódik le a kémiai folyamat, az DNS-károsodást okozhat, növeli az autoimmun és a daganatos betegségek kialakulásának esélyét.

A kormányhivatal szerint a szeghalmi gyárban csak megbecsülték, milyen a levegő minősége és mekkora veszélynek vannak kitéve az alkalmazottaik, de a kalkulációból kihagyták a legveszélyesebb anyagokat. Számításba vették a vasat, mangánt, szilíciumot, rezet, de kihagyták a hegesztőhuzalokat, pedig azok leírásában is szerepel a „Suspected of causing cancer”, vagyis „Feltehetően rákot okoz” figyelmeztetés. Nehéz elhinni, hogy nem voltak tisztában azzal, amit a hivatalos irat is kifejt: „Általában a hegesztés során keletkező füst 95%-a hegesztőanyagból, és csupán 5%-a származik az alapanyagból.”

Részlet a kormányhivatal határozatából
Részlet a kormányhivatal határozatából

„Értem a darabszámot, értem a profitot, de a munkavédelem nem csak egy sor a költségvetésben. Emberi életekről, egészségről van szó. A törvények pedig világosan fogalmaznak, nehéz őket félreérteni” – nyilatkozta a Telexnek Bere Ferenc, a Vasas Szakszervezet Szövetség dél-alföldi régióvezetője. A szakember szerint valószínűleg a multiknál vannak a legjobb munkakörülmények: „ott sokkal jobban félnek saját jó hírnevük sérülésétől vagy egy belső audittól, mint egy hatósági ellenőrzéstől, vizsgálattól”.

A szakszervezet munkatársa szerint sajnos a hatóságoknak nincs kapacitásuk elég ellenőrzést végezni, ezért óriási felelősség hárul a cégek alkalmazásában dolgozó munkavédelmi szakemberre. A beszállítói láncban azonban minél hátrébb helyezkedik el egy vállalat, annál kisebb marzzsal dolgozik, ezért kisebb a mozgástér is a költségekben. A verseny viszont hatalmas, hiszen nincs is jobb referencia, mint egy nagy nyugati cég beszállítójának lenni. Bere szerint azonban a munkaadónak nemcsak törvényi kötelessége az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkahely kialakítása, hanem gazdasági érdeke is: „hiszen az egészséges munkavállaló képes holnap, holnapután és azután is megfelelő darabszámot, minőséget gyártani”.

A Csaba Metál szeghalmi telephelye – Fotó: Halász Júlia / Telex
A Csaba Metál szeghalmi telephelye – Fotó: Halász Júlia / Telex

„Máshol se jobb, a cégek egymás között egyeztetik a fizetéseket, ugyanennyit kapnék máshol is” – indokolta egy bevérzett szemű hegesztő, hogy miért nem megy máshová dolgozni. Vele a telephely kerítésénél tudtunk beszélni, mert ebédidőben mindenki kimenekül a klíma hiányában elviselhetetlenül felforrósodó műhelyekből. A dolgozók az udvaron néhány fős csapatokba verődve kerestek egy kis árnyékot, ahol megehetik a szendvicseiket.

Valószínűleg ez is csak nyáron van így, mert a februári ellenőrzés idején az egyik munkaterületen egy asztalon kenyeret és üdítőt láttak a hivatalnokok. „Az asztal körül a padozaton kenyérmorzsa, illetve kolbászhéj volt, ezáltal joggal feltételezhető, hogy a munkavállaló az adott munkaterületen étkezett” – írták a határozatban. Kitértek arra is, hogy a „rákkeltő hegesztőanyagot felhasználó” műhely előterében kávéautomatát is találtak: „a kávéautomata használata során a szabadon Iévő ital felülete közvetlen kapcsolatba kerülhet a hegesztés során keletkező veszélyes anyaggal”.

A kormányhivatalnokok szerint 66 munkavállaló „egészségét, testi épségét súlyosan veszélyeztette” a Csaba Metál Zrt. A határozat indoklásában név szerint felsorolták a hegesztőket és betanított hegesztőket, akik a „munkáltatónál a hegesztési tevékenység soran keletkező káros füst, gázok, gőzök expozíciójának vannak kitéve”. Az irat szerint „A munkáltató nem tartotta be a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EiM rendeletet”. A céget meg is bírságolták, és felszólították, hogy írásban tájékoztassa a munkavállalóit a rákkeltő anyagokról.

Részlet a kormányhivatal határozatából
Részlet a kormányhivatal határozatából

A Csaba Metál ügyvédje szerint azonban csak „nyolc fő dolgozik olyan hegesztőpálcával, amit egészségügyi szempontból inkrimináltnak lehetne tekinteni”. Dr. Moldován Antal üzemorvos szerint nyolc alkalmazottat valóban el is küldött hozzá a cég vizsgálatra. Közülük két ember szervezetében találták meg a rákkeltő anyagokat, de mindkettejüknél határérték alatti mennyiségben.

„Ezzel az anyaggal ugyanilyen körülmények között több ezer cég dolgozik Magyarorszagon, ennél jelentősebb volumenben” – írta levelében a Csaba Metál felpaprikázott ügyvédje, amiért egyáltalán feldolgozásra érdemes témának gondoltuk az alkalmazottaik munkakörülményeit. Sajnos a cég tulajdonosait, a szeghalmi telephely igazgatóját és más vezetőit hiába kerestük telefonon, sms-ben, emailben. Így nem tudtuk meg, hogy a hegesztőműhelyekben végeztek-e valaha levegőminőség-mérést, orvosi vizsgálaton tesztelték-e korábban a rákkeltő anyagok hatását (a határozatban idézett rendelet szerint krómvegyületeket évente, nikkelt félévente kellene mérni), és nem tudtuk meg, hogy a februári ellenőrzés óta változtattak-e bármit a gyár működésén. Az egyetlen ügyvédi levélben, amit küldtek, kiemelték, hogy az ügy még csak az elején tart, és bíróságon támadták meg a hatóság megállapításait. A kormányhivatalnak is elküldtük a kérdéseinket, sajnos ők közel egy hónap után sem válaszoltak.

A Csaba Metál-os dolgozók néha betérnek a buszmegálló melletti Árpád fogadóba, amíg várják a hazafelé tartó járatot. A pultnál mesélte egy nyugdíj előtt álló férfi, hogy régen ő is hegesztőként dolgozott a fémszerkezetgyárban. Ma már egy szintén Szeghalmon működő, nyugat-európai matrac- és párnagyártó cég alkalmazottja. Ott dolgozott a felesége is, aki a férfi szerint azért lett tüdőrákos, mert tolltöltés közben rengeteg finom port szívott be. „Ezeket bebizonyítani nem lehet” – mondta. A pohár sör mellé kikérte a második vegyes pálinkát is, és hozzátette:

„Hát mit gondol, miért itt gyártatnak és nem Németországban?”

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!