Szigorítást ígér a külföldi munkavállalókkal szemben a kormány, de a gyakorlatban egyre inkább szükség van rájuk

A növekvő migrációra hivatkozva nyújtott be olyan törvényjavaslatot a kormány, amely az EU-n kívüli állampolgárok beutazásának és tartózkodásának eddigi szabályait szabná át.

A „harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására
vonatkozó általános szabályokról” szóló, hivatalosan Semjén Zsolt kormányfőhelyettes és Pintér Sándor belügyminiszter által benyújtott javaslat indoklásában kimondja, hogy a korábbi, 2007-ben hozott szabályozás módosításra szorul, mivel az még a migrációs hullámok előtt született, ott „a befogadás az irányadó, a
külföldi részéről megnyilvánuló jogellenesség esetén is elsősorban a jogok garantálása” volt az elsődleges szempont és nem a „jogszerű magatartás kikényszerítése” volt az elsődleges. A törvényjavaslat kimondja:

• Külföldi csak akkor végezhet Magyarországon munkát, ha annak elvégzésére magyar munkavállaló nem vállalkozik.
• Ezért minden egyes álláshely esetében először meg kell vizsgálni, hogy van-e magyar munkavállaló, ha van, őt kell alkalmazni, ha nincs, akkor lehet vendégmunkást foglalkoztatni.
• Csak annyi vendégmunkás jöhet Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van.
• A vendégmunkások csak korlátozott ideig tartózkodhatnak Magyarországon, ezt követően el kell hagyniuk az országot.

Az EU-n kívüli – hivatalos megnevezése szerint harmadik országbeli – állampolgárok tartózkodása a korábbiakhoz hasonlóan megkülönböztet rövid (fél éven belül 90 napot nem meghaladó), tartós (legfeljebb négy évre szóló), és huzamos (határozatlan időre is lehetőséget adó) magyarországi tartózkodást.

Bár az indoklás hangzatosan új, szigorúbb megközelítést ígérő szabályozásról szól, több esetben csak átfogalmazták a régi szabályozást, például vállalati áthelyezés címén. Elvégre a kiutasítás szabályai vagy a nemzetbiztonsági, közegészségügyi érdek, amely alapján a harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodása akkor is akadályozható volt, ha más EU-s országtól egyébként volt engedélye, eddig is érvényes volt.

Az EU-tagságból adódóan számos szabályozás változatlan, így a dublini rendelkezések működése és a tartós magyarországi tartózkodást lehetővé tévő, harmadik országbelieknek kiadható EU Kék Kártya elfogadása sem módosul.

A tartós magyarországi tartózkodást lehetővé szempontok széles köre is megmarad.

Vannak azonban új fogalmak is, igaz, ezek inkább könnyítést jelentenek a hosszabb tartózkodást lehetővé tévő munkavállaláshoz:

• a Nemzeti Kártya, amely szerb és ukrán állampolgároknak adható ki, foglalkoztatási jogviszony alapján, ez legfeljebb két évre érvényes;
• a Magyar Kártya, amely felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkező harmadik országbeli állampolgárnak adható ki, tulajdonosát feljogosítva „Magyarország területén történő tartózkodásra és egyúttal a felsőfokú szakmai képesítést igénylő munkavállalásra”.

A szigorítást ígérő szabályozás kimondja tehát a magyar munkavállalók érdekeinek elsőbbségét, ez azonban a gyakorlatban nem jelenti, hogy a kormány a gyakorlatban látványosan nehezítené a külföldiek munkavállalását. Már csak azért sem, mert a munkaerőhiány az ő bevonásukat indokolttá teszi, ez látható abból is, hogy számuk mérhetően növekszik, nem csak a szomszédos, „harmadik országokból” – azaz Szerbiából és Ukrajnából, de Ázsiából is. Igaz, a kormány hangsúlyozottan arra törekszik, hogy tartózkodásuk kizárólag a munkavállalásra koncentrálódjon, lehetőleg legfeljebb három évig maradjanak az országban, és ne telepedjenek le végleg.