Az egész országban hamisíthatják a KRÉTA-t, nem csak Szigetszentmiklóson

Miután kedden az RTL Híradója arról számolt be, hogy egy szigetszentmiklósi iskolában hamis adatokat vihetnek fel a KRÉTA-ba a tanárhiány miatt, más iskolákban tanító tanárok is hasonló gyakorlatról számoltak be, a PDSZ ügyvivője szerint pedig az egész magyar közoktatásban folyik a hamisítás – állítja az RTL Híradója.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője azt mondta, sokan keresik őket, mióta a szigetszentmiklósi eset nyilvánosságot kapott. Mint mondta, a szigetszentmiklósi eset egyáltalán nem egyedülálló, sőt országosan jellemző, hogy hamis adatként beírják rendes megtartott óráknak azokat is, amiket nem olyan kollégák tartanak, akiknek az adott tantárgyra megfelelő végzettségük van. Egy Pest megyei gimnáziumban tanító tanár a Híradónak azt mondta,

az ő iskolájukban sem valós információk szerepelnek a KRÉTA-ban, a trükközés pedig még az előző tanév elején kezdődött.

Azt is hozzátette, hogy a helyettesítéseket úgy oldják meg, hogy akkor is szakszerű helyettesítést írnak ki, hogyha nem szakos megy be, ha pedig bemegy valaki, akkor nem azt kell írnia, hogy felügyelet, hanem azt, hogy gyakorlás. Egy budapesti általános iskola tanára is hasonlóról számolt be, mint mondta, náluk akkora a pedagógushiány, hogy csak ritkán tudják megoldani a szakszerű helyettesítést, de ennek nincs nyoma a KRÉTA-ban.

„Van olyan fül, amit be lehet kattintani, hogy helyettesítés. Van olyan, hogy felügyelet, van olyan, hogy összevont felügyelet. Felügyelet csak akkor szokott bekerülni a KRÉTA-ba, hogyha nem tanár teszi meg mindezt, hanem pedagógiai asszisztens, aki tarthat tanórát. De ha nem szakos tanár megy be egy órára, akkor is helyettesítés kerül be a naplóba. Tehát a rendszerből nem lehet eldönteni, hogy tényleg megtörtént-e a szakórának a leadása” – mondta.

Egy másik budapesti iskola tanára szerint nekik egy ideje már lehetőségük sincs beállítani, hogy milyen helyettesítést tartottak, szerinte központilag úgy van beállítva, hogy ne tudjak rajta változtatni.” Az RTL Híradója az ügyben kereste a Klebelsberg Központot, de állításuk szerint érdemi választ nem kaptak tőlük.

A státusztörvény tervezete után ötezer pedagógus jelezte, hogy felmond, ha aláírják a törvényt. Ők azonban nem mind szeptemberben távoztak, hanem fokozatosan hagyták el a közoktatást. A tanév elején hosszabb cikkben foglalkoztunk azzal, mit lehet tudni a tanárhiányról, és mit nem. Arról, hogy hogyan jutottunk el négy hónap alatt a státusztörvény megszavazásáig, ebben a cikkünkben írtunk, azzal pedig, hogy mi a lényege a pedagógusok új életpályájáról szóló törvénynek, azaz a státusztörvénynek – ami ellen többször is tüntettek –, itt foglalkoztunk.