Schadl vízzel menő autójának feltalálója: Orbán Győző, a miniszterelnök testvére is eljött hozzánk háromszor

• A Schadl-Völner-ügy nem csak végrehajtók kinevezéseiről és állítólagos kenőpénzekről szól, vannak mellékszálai is. Az egyik ilyen a paksi ügylet, ezt kezdte el tárgyalni kedden a bíróság.
• A vád szerint a volt igazságügyi miniszterhelyettes és fideszes államtitkár, Völner Pál vállalta, hogy a végrehajtói kar volt elnökének, Schadl Györgynek az egyik cégére az Innovációs és Technológiai Minisztériummal kiírat egy milliárdos pályázatot, és ezt elnyerve szép pénzhez juttatják a vállalkozást. A cég papíron vízüzemű motorral kísérletezett, ami a tervek szerint a paksi atomerőműhöz szolgáltatott volna innovációt. Hiába mondták Völnernek, hogy nem is biztos, hogy működőképes ez a dolog, Varga Judit egykori miniszterhelyettese a vád szerint közölte: a pénz elnyerése után úgysem ellenőrzi ezt senki.
• Völner Palkovics Lászlót és Süli Jánost próbálta behálózni ahhoz, hogy segítsék Schadl ötletét pályázathoz jutni.
• Az ügyletben volt és jelenlegi államtitkárok nevei is felbukkannak: Kovács Pál és Steiner Attila, akik Sülihez hasonlóan személyesen tekintették meg Schadl találmányát. Őket csütörtökön hallgatja meg a bíróság.
• A vízüzemű motor valódi feltalálója a bíróságon azt mondta: előbb R. Róbert, majd Schadl György finanszírozta az ő munkáját.
• Völner Pál pedig egyszer még egy üveg vizet is átnyújtott neki, amikor kigyulladt az autó, benne a motorral.
• Orbán Viktor miniszterelnök testvére, Orbán Győző háromszor is elment hozzá, állította a tanú a bíróságon.
• Schadl György szerint a találmány rendben működött, Völner Pál szerint ő nem követett el bűncselekményt. R. Róbert pedig elmesélte, hogy egy szép este elindult az ámokfutás, és megtörtént a csoda ezzel a találmánnyal.

„Ez többet ér, mint a legdrágább autó”

A vízüzemű motort nem Schadl György találta fel, hanem egy bizonyos K. Szabolcs és N. Csaba, előbbit szintén tanúként hallgatta meg a bíróság. K. Szabolcs keddi vallomása megegyezett azzal, amikről az ügyészségi kihallgatásán beszélt. Azt mondta, a találmánnyal még 2012 környékén kezdtek el foglalkozni, ami valójában szerinte Nikola Tesla találmánya. „Nem csináltunk új dolgot, csak megcsináltuk, ami elmaradt” – vallotta. A találmány lényege, hogy a vizet 12 voltos árammal hidrogénre és oxigénre bontja, a motor pedig csak a hidrogént égeti el. De akár magas hőmérsékletet is elő tudnak vele állítani.

Szóval ezt a találmányát 2016 környékén meg is mutatta régi ismerősének és saját bevallása szerint is nagyon jó barátjának, R. Róbertnek, azaz Gazdinak – Schadl György szintén vádlottak padján ülő jó barátjának. K. szerint R. Róbert ekkor felajánlotta neki, hogy havi félmillió forinttal finanszírozza ezt a találmányt. Összesen nagyjából 180 millió forintot adott így K. Szabolcsnak, szerinte azért ő, mert neki volt erre pénze.

„Ez többet ér, mint a legdrágább autó, a világon egyedülálló” eszköz volt ez, mondta a tanú a találmányáról. Ezt a motort végül R. Róbert kocsijába tették bele, egy Daewoo Nubira típusúba. A pénzmozgásokról szerződést nem kötöttek, csak „az adott szó” volt a biztosíték köztük.

Schadl zsebből adott fizetést a feltalálónak

R. Róbert aztán 2018 környékén azzal állt elő, hogy van egy barátja, akinek el tudná adni ezt a találmányt: ő volt a végrehajtói kar volt elnöke, Schadl György, aki meg is akarta azt venni, 120 millió forintért. Ehhez pedig Schadl még egy céget is alapított (Aqua Energy Solution Zrt.), hogy a „komoly befektetők” is szóba álljanak vele.

A tanú szerint Schadl a 120 milliót így nem adta végül oda neki, de miután Schadl képbe került, onnantól kezdve már nem R. Róbert fizette K. Szabolcs „havi munkabérét”, hanem Schadl, ezzel pedig szerinte bőven összejött a 120 millió. Ezeket a juttatásokat pedig Schadl egészen a letartóztatásáig adta K.-nak, készpénzben, a sofőrjén, a szintén vádlottak padján ülő M. Viktoron keresztül. Schadl hírhedt házipénztárában egyébként legalább tizenegy olyan bejegyzés van, amiben 800 ezer forintok vannak bejegyezve K. neve mellé.

De K. Szabolcs mindent azért nem adott át Schadlnak – a találmány kifejlesztéséről szóló dokumentumokat megtartotta magának. Szerinte annak eladásához nem lett volna elég ennyi pénz, azt úgy 1 milliárd forintnyi készpénzre árazta be.

Amikor kigyulladt az autó, Völner adott egy üveg vizet

Az ügyészségen tett vallomásában azt is mondta, neki sem R. Róbert, sem Schadl nem beszélt olyanról, hogy a találmány hasznosítása érdekében miniszterek, államtitkárok, például Völner Pál járna el. Csak arról esett köztük szó, hogy lehetőség lenne arra, hogy pályázatokon induljanak el vele.

K. Szabolcs több bemutatót is tartott a találmányával. Állítása szerint azt megnézték fizikusok, kémikusok, „paksi úriemberek”, jöttek még Pekingből is azt megtekinteni. Völner Pállal akkor találkozott először, amikor a Magyar Tudományos Akadémiának is bemutatót tartott. K. Szabolcs szerint „amikor kigyulladt az autó, Völner Pál adott egy üveg vizet” – amikor erről beszélt a bíróságon, mögötte, a vádlottak padján ülő Völner láthatóan értetlenkedett és a fejét rázta, mintha nem tudná, miről beszél a tanú. Schadl erről azt mondta, ő emlékszik egy alkalomra, amikor kigyulladt a motor, de az nem akkor volt, amit a tanú említett, és ennél a kigyulladásnál Völner Pál nem volt ott, hogy eloltsa a tüzet.

K. Szabolcs arról is beszélt, hogy volt olyan bemutatója is a találmányának, amin ott volt az akkori igazságügyi miniszterhelyettes, Völner Pál, az egykori Paks 2 bővítésért felelős államtitkár, Kovács Pál, valamint Süli János, az egykori paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter. Ezen a találkozón Schadl György is részt vett. Arra a tanú, K. Szabolcs viszont már nem emlékezett, hányszor találkozott a miniszterrel és az államtitkárokkal, vagy hogy ezeken a találkozásokon mik hangzottak el.

Felbukkan a miniszterelnök testvére

Egy ponton Orbán Viktor neve is felmerült a tárgyaláson. A bíró felolvasott egy részletet egy olyan lehallgatott beszélgetésből, ami K. Szabolcs és R. Róbert között zajlott. Ebben R. Róbert például azt mondta, „Gyuri többször találkozik a miniszterelnök úrral”, mint egy Paks 2 környékén sündörgő fizikus.

A bíró erre megkérdezte a tanút, hogy jön itt a képbe a miniszterelnök. Azt felelte, hogy ő erre a beszélgetésre egyáltalán nem emlékszik, de az állítása szerint egy időben felmerült, hogy ők eladnák a találmányt a magyar államnak, bár annyira nem „hazafiak”. Majd ezt mondta a bíróságnak: „Orbán Győző, a miniszterelnök testvére is eljött hozzánk három alkalommal”.

Több szó aztán nem esett a bíróságon kedden sem a miniszterelnökről, sem a testvéréről.

Akkor a Sülit kell nekiereszteni Palkovicsnak

A nyomozás alatt több beszélgetést is lehallgattak Schadl és Völner között, az egyik épp erről a találmányról szólt. A fideszes exállamtitkár egy ponton azt mondta Schadlnak, hogy Süli várja a pályázat beadását, csak az akkori innovációs miniszter, Palkovics László tűnik a nehezebb diónak.

Völner: Beszéltem Süli úrral, ő továbbra is azt mondja, hogy szeretettel várják a dolgot. Steiner Attilát elcsíptem tegnap, azt mondta, ilyen pályázatot írnak ki, meg olyat, meg energiatárolást.
Schadl: Csak hogy mikor?
Völner: Jó, de ez nem enegiatárolás, a te projekted. Mondtam, hogy nekem olyan kellene, hogy tudod, hogy gyorsreagálású alternatív energiatermelés, merthogy abból van kevés. És igen, mondta, hogy igen, igen. De mondtam, hogy írhatná ki. Ezzel el vagyok egy kicsit akadva. Lehet, hogy Ádámnak is szólhatnál, hogy kicsit így… Nem tudom, hogy tudnának-e ők is egy kicsit ők is megágyazni a dolognak.
Schadl: Kedden elutazik, de mondom neki mindenképpen.
Völner: Majd ha visszajön, nem olyan, csak mondom, valamit majd valahonnan bele kell rúgni az ügybe. Mert mondom, én leülök a Palkoviccsal is, csak mondtátok, hogy ő azért nem teljesen pozitívan áll hozzá.
Schadl: Igen. A Süli nem rugdalja a történetet?
Völner: Jó, akkor majd mondom, hétfőn majd elkapom. De akkor a Sülit üssem, hogy a Palkovicsot most már ültesse le egy székbe…
Schadl: Ha szabad, akkor igen.
Völner: Jó. Csak azért gondoltam, megbeszélem veled, mert kicsit úgy érzem, hogy… akarják, de senki nem csinál semmit. Akkor a Sülit kell nekieresztenem a Palkovicsnak, hogy akkor csináljon már valamit. Együtt ebédeltem vele direkt kedden vagy hétfőn, már nem tudom, hogy átrágjam vele ezt a történetet, mondom, hogy a részéről minden oké. Ők ketten biztos vannak olyan viszonyban, hogy fel tudja vele méretni az esemény fontosságát. Te sem tudsz akkor jobbat?
Schadl: Nem.

Az nem derül ki az iratokból, hogy Palkovicsot kihallgatták-e az ügyben. A bíróságra nem idézték be, sőt, egy szót sem ejtettek róla eddig a perben, Sülit viszont tanúként meghallgatták már a nyomozás alatt is. Igaz, őt nem szóban kérdezték, csupán pár kérdést tettek fel neki írásban, amire az egykori tárca nélküli miniszter elég szűkszavúan és lényegre törően válaszolt.

Azt vallotta, csak munkakapcsolatban volt Völnerrel, az igazságügyi minisztériumot „érintő szabályozási kérdésekben”. Állítása szerint Völnertől hallott először Schadl találmányáról, és elismerte, hogy azt élőben is megnézte 2018 augusztusában, mert ezt szakmai feladatának gondolta, de a találmány az „ipari hasznosíthatósága miatt” is érdekelte őt.

„A helyszíni beszélgetésen, majd későbbi alkalommal Völner Pál úrral is az merült fel, hogy feladatkörömmel egyeztetve van-e az ipari hasznosítás szabályozott elősegítésére lehetőség”, de „a lehetőségeink konkrét támogatást nem tettek lehetővé, így nem is jutottunk az ügyben tovább”. Süli úgy vallott, más találkozóra nem emlékszik, „talán telefonon beszéltünk még egyszer a találmányról”. Azt is írta, arról nincs tudomása, hogy ezzel a projekttel állami pénzeket akartak volna elnyerni.

Arról az ügyészségen már nem kérdezték, hogy Schadl határidőnaplójába 2018. október 1-jére ez volt beírva: „Völner + Süli ebéd”. Azt nem tudni, ez az ebéd megvalósult-e.

„Egy szép este elindult az ámokfutás”

Korábban Schadl György minderről azt mondta a bíróságon, hogy a találmányát ezek az emberek valóban megtekintették, Kovács Pál például azért, mert ő „ennek a pápája Magyarországon”. Azt viszont tagadta, hogy ehhez Völner Pál segítségét kérte volna. Sőt, valójában végül „el sem indultunk soha az életben pályázaton”. Kedden ehhez azt tette hozzá a bíróságon, hogy ez a találmány egyébként rendben működik, és ezt szerinte többen is megerősítették. Hozzátette, nem véletlenül adta a pénzeket K. Szabolcséknak, hanem azért, hogy „csinosítgassák, reszelgessék ezt a terméket, hogy profibban működjön, és véletlenül se legyen olyan műszaki hiba, ami miatt az leállna”.

Völner pedig korábban úgy vallott erről a bíróságon, szerinte az energetika „egy nagyon érdekes terület”. Elismerte, hogy Schadl találmányát többször látta, és másokat is arra kért, nézzék meg azt, például Sülit. Ő maga azt javasolta Schadlnak, ezt a találmányt az államnak kellene eladnia, hogy abból elsősorban Magyarország profitáljon, de szerinte „ez nem úgy van, hogy betelefonál az ember, és kap x forintot”. Völner úgy vallott, „szívügyemnek tekintettem ezt a dolgot”, de ha mondjuk Süliék azt mondták volna neki, hogy „ez sarlatánság”, akkor ő maga sem foglalkozott volna ezzel tovább. Kedden ehhez hozzátette, hogy ő csak meg akarja erősíteni, hogy semmiféle jogtalan előnyt nem fogadott el, semmiféle bűncselekményt nem követtett el. Azt mondta, biztos abban, hogy olyan volt, hogy Steiner Attila államtitkárral vagy Kovács Pál egykori államtitkárral együtt tekintette meg a találmányt, de arra már nem emlékszik, ez mikor, melyik évben volt.

R. Róbert is reagált a dologra. Azt mondta, K. Szabolcs egy kedves barátja. „Ezt én finanszíroztam az első perctől kezdve. Azt mondta nekem az egyik éjszaka a tanyámon, hogy van egy találmány, és mától nem kell benzinnel mennie az autóknak, hanem vízzel. Én azt mondtam, ez mese”, mondta R. Róbert, majd megeskette K. Szabolcsot, hogy ez tényleg így van. „Aztán egy szép este elindult ez az ámokfutás. A víz önmaga energiáját felhasználva éghető üzemanyag áll elő. A csoda megtörtént”, mesélte R. Róbert a bíróság kisebb szórakoztatására. Aztán azon morfondíroztak, itt van egy találmány, kinek és hogy mutassák meg: „Ott álltunk egy termékkel, ami tökéletes. A világ csodája”. Kellettek hozzá olyan emberek nekik, akik intelligensek, és ezt a találmányt el tudják a világnak adni, ez volt Schadl, aki „az egészet intelligens mázba formázta. Schadl doktor a világot másképpen látja, másképp szocializálódott: ő feketén-fehéren egy üzletnek látta ezt”.

R. Róbert: Völner Pál, Süli János, Kovács Pál...
Bíró: Majd jönnek csütörtökön.
R. Róbert: Milyen szép is ez! Ebből senki egy forintot nem keresett. Bármelyik államtitkár, aki ebből csinálhatott volna valamit, jobb esetben tanúként, rosszabb esetben vádlottként ül itt. Borzasztóan sajnálom, hogy egy ilyen zseniális dolog a Venyigében végződött (A Venyige utcában van a börtön).

A bíróság csütörtökön hallgatja meg tanúként Süli Jánost, Steiner Attila államtitkárral és Kovács Pál egykori államtitkárral együtt.

A Schadl–Völner-ügyben írt összes cikkünket ide kattintva találja.