A Corvinus megbízott rektora szerint a kirúgott tanár egy másik hallgató vizsgaügyében is érintett lehetett

Szabó Lajos, a budapesti Corvinus Egyetem megbízott rektora szerint az egyetemnek kellemetlen etikai eljárást kezdeményező tanár, Ádám Zoltán „egyoldalú és az igazságot elfedő, manipulatívan tálalt nyilatkozatokat adott” a sajtónak, ráadásul eddig egyáltalán nem jelent meg az sem, hogy nem egy, hanem két hallgató ügyéről van szó – erről beszélt Szabó az Indexnek adott interjúban.

A Budapesti Corvinus Egyetemen a tavasszal és nyáron több etikai vizsgálat is zajlott egy vizsga miatt. Ez azután indult, hogy egy hallgató befolyásos szülei panaszkodtak az egyetem vezetőinél, mert Ádám Zoltán és kollégái nem engedték levizsgázni fiukat egy tárgyból, amelyből nem teljesítette a félév során előírt követelményeket, az egyetem vezetői viszont elintézték, hogy a diák elkülönítve, külön vizsgasort kitöltve teljesíthesse a tárgyat. Az Ádám Zoltán docens bejelentése alapján indított vizsgálatok első fokon elmarasztalták az egyetem akkori rektorát, Takáts Elődöt és a Corvinus két dékánját. Másodfokon azonban fölmentette őket az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma és a rektorhelyettes (Takáts Előd a másodfokú, felmentő döntés bejelentésének napján lemondott a rektori posztról). Másodfokon az etikai eljárás alá vont dékánok ügyében Szabó Lajos rektorhelyettes járt el, aki azóta megbízott rektorként vezeti az egyetemet. Szabó az egyetemi etikai eljárás lezárása után, júniusban szabálytalansági eljárást indított, hogy kiderüljön, történt-e valami szabálytalanság az etikai vizsgálathoz vezető vizsgáztatás során.

A Corvinus közleménye szerint a szabálytalansági eljárásban öt ponton állapítottak meg szabálytalanságot, az eljárás következményeként pedig szóbeli és írásbeli figyelmeztetéseket adtak ki, illetve az eljárás során tanúsított munkavállalói kötelezettségszegések okán – „az együttműködés megtagadása miatt” – munkaviszony-megszüntetés is történt.

Az Ádám Zoltán kirúgásáig fajuló ügyet ebben a cikkben foglaltuk össze.

Szabó most azt mondta, nem egy, hanem két hallgató ügyében indult a szabálytalansági eljárás.

• Az egyik hallgató, akit a rektor „A”-nak nevez, és akinek az ügyében az etikai eljárás indult, hét „évközi kvízt” teljesített, a vizsgához viszont legalább nyolcat kellett volna. A hallgató a szemináriumvezetőjéhez, Ádámhoz fordult, aki – a szeminárium operatív koordinátorával egyetértésben – elutasította a pótlási lehetősséget arra hivatkozva, hogy a tantárgyi adatlap nem teszi lehetővé a pótlást. Szabó szerint a korábbi években mindig minden hallgatónak volt egy javítási vagy pótlási lehetősége. A hallgató végül dékáni méltányossági kérelemért folyamodott, amit a dékán megadott neki, a hallgató megcsinálta a nyolcadik kvízt és levizsgázott.
• A másik hallgató, „B”, ugyanabban az időszakban szintén egy kvíz pótlásának lehetőségét kérte a szemináriumvezetőjétől. Neki is csak hét kvíze volt sikeres, és javítási lehetőséget szeretett volna. „Ő minden kérvény nélkül lehetőséget kapott a pótlásra, és neki is meglett a nyolc sikeres kvíz”.

A megbízott rektor szerint a szabálytalansági eljárás azt próbálta kideríteni, Ádám Zoltánnak mi köze van „B” hallgató ügyéhez, történet-e negatív, illetve pozitív diszkrimináció.

Ádám Zoltán korábban a Telexnek azt mondta, neki kezdetektől fogva gyanús volt ez a szabálytalansági eljárás, úgy látta, ez egy alibi vizsgálat, aminek csak az volt a célja, hogy szétkenje az etikai eljáráshoz vezető vizsga körüli felelősséget.

Szabó szerint arra a kérdésre, hogy Ádám tudott-e „B” hallgató ügyéről, miközben egy nappal később a javítási lehetőséget megtagadták az „A” hallgatótól, Ádám nemmel felelt, a tárgy operatív koordinátora viszont először igennel, amit később arra módosított, hogy „nem teljesen biztos benne”. Szabó szerint ezekről a meghallgatásokról jegyzőkönyv és hangfelvétel is készült.

Szabó azt mondta, az eljárás során azt is meg akarta nézni a bizottság, hogy a Moodle e-learning rendszerbe ki lépett be és tette elérhetővé a pótló feladatot „B” hallgató számára, de a rendszer „technikai hibát” jelzett, azaz már nem volt megtalálható a pótlás digitális nyoma.

Szabó Lajos szerint – és a munkaviszony megszüntetéséről szóló határozat is ezt írja – Ádám Zoltán az eljárás során nem volt együttműködő. Az egyetem végül arra hivatkozva mondott el Ádámnak, hogy két e-mailt nem küldött el az eljárást vezető kancellárnak – Ádám szerint ez nem szándékos volt a részéről, egyszerűen nem vette észre, hogy a továbbküldött levélfolyamból hiányoztak a kért üzenetek. A tanár szerint ráadásul a kollégájával folytatott levélváltása szó szerint szerepel a meghallgatási jegyzőkönyvében, és a kancellár a kollégától is bekérte és meg is kapta ezeket a leveleket. A kancellár és munkatársai tehát rendelkeztek a két levéllel, azok hiánya nem hátráltatta a munkájukat, és a levelek szövege azonos volt azzal, amit Ádám a meghallgatásán felolvasott.

„Azt gondolom, hogy az egyetem arányos, illetve a törvényeket teljesen figyelembe vevő döntést hozott. Itt nem két e-mailről van szó. Ádám Zoltán nem működött együtt abban, hogy az egyetem feltárja: kinek milyen felelőssége van ebben a diszkriminatív ügyben” – hangsúlyozta Szabó.

Mint mondta, azért állt ki a nyilvánosság elé, mert Ádám „egyoldalú és az igazságot elfedő, manipulatívan tálalt” nyilatkozatai az egyetem reputációját érintik.

A megbízott rektor szerint a megvádolt hallgatók súlyos lelki sérüléseket szereztek

„Egyszerűen nem igaz az a narratíva, hogy itt gazdag szülők buta gyerekeit rugdossuk át, ezt a diákjaink nevében is vissza kell utasítanunk. Ide csupa kiváló, tehetséges, nagyon magas pontszámmal rendelkező hallgató kerülhet be” – mondta.

A megbízott rektor szerint az egyetem megengedhetetlen a kivételezés, „egyformán segítjük a hallgatókat, de nem elvtelenül”. Szerinte amaitt, hogy Ádám azt sugallta, hogy egy „jelentős Mol-részesedéssel rendelkező” család gyermekével kivételeztek az egyetemen odáig vezetett, hogy „elkezdték zaklatni, verbálisan abuzálni azokat a hallgatókat, akikről tudták, hogy a családjuk valamilyen formában kötődik a nagyvállalathoz”, és olyan hallgató is volt, aki „nagyon súlyos lelki sérüléseket” szerzett és az egyetem védelmét kérte. „Az egyetem megpróbált minden támogatást, többek között mentálhigiénés segítséget is megadni a megtámadott hallgatóknak”.

Szerinte egyébként Ádám Zoltán más ügyben is beperelte már az egyetem vezetését, mégsem lett rá nézve semmilyen káros következménye, és a szabálytalansági eljárást sem befolyásolta a tanár politikai állásfoglalása. „A sajtóban nem egy corvinusos kolléga fejtette már ki a saját meggyőződését, ezek között volt nagyon sok kormánykritikus és a kormánnyal szimpatizáló megnyilvánulás is. Az egyetem részéről ebben nincs semmi korlátozás. Ádám Zoltán mindenféle következmény nélkül elmondhatta a véleményét a modellváltásról is”.

Kedden indul a Téma című közéleti podcast második évada a Telexen. Az első vendég Ádám Zoltán lesz.