A legkárosabb vízpazarlás az, amit a már előállított élelmiszerrel dobunk ki

Az előállított élelmiszerek nagyjából harmada a kukában végzi. Ez kétszeresen is problémás. Egyrészt mindeközben százmilliók éheznek, másrészt rengeteg erőforrás, köztük víz megy így veszendőbe. Erre is emlékeztettek az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) és az Élelmiszerbank közös sajtóeseményén, az élelmezési világnapon.

Az élelmezési világnap még magyar kezdeményezésre jött létre 1980-ban, és azóta már több mint 150 országban emlékeznek meg róla. Nabil Gangi, a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Irodájának megbízott vezetője Budapesten most arról beszélt, hogy az idén a víz került fókuszba náluk, hiszen anélkül nincs élelmiszer-termelés sem. „A víz éltet, a víz táplál, senkit sem hagyunk hátra” – ez a FAO idei jelmondata.

„A FAO mandátuma, hogy az éhezést felszámoljuk, jobb életet, jobb környezetet és termelést biztosítsunk. Éppen ezért meg kell nézünk, hogy a klímaváltozás, háborúk, migráció, konfliktusok hogyan hatnak az élelmiszer-termelésre” – mondta Gangi.

Felhívta a figyelmet arra, hogy kormányzati, közösségi és egyéni szinten is sokat lehet tenni azért, hogy csökkenjen az élelmiszer- és vízpazarlás. A kormányzatoknak elsősorban az öntözéses rendszerek fejlesztésében lehet dolguk, míg az egyének egyszerű döntésekkel is kevésbé vízigényes ételeket fogyaszthatnak. Azt említette például, hogy csak szezonális gyümölcsöket fogyasszunk, vagy együnk hüvelyeseket, amelyek termesztéséhez kevesebb víz kell.

Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a mezőgazdaság nemcsak a probléma, hanem a megoldás része is a vízhasználatban. „2022-ben az évszázad aszálya volt, másfél millió hektáron teljesen megsemmisült a termés. Ha valakinek eddig szerencséje volt öntözés és vízmegtartás nélkül, annak is figyelemfelkeltő és ébresztő volt az előző év.”

A helyettes államtitkár azt mondta, hogy itthon is elindult a szemléletváltás, ami már a támogatási programokban is megjelenik. Eddig sokszor csak katasztrófaként éltük meg azt, ha sok volt a víz, és minél gyorsabb lefolyása volt a szempont, de most már a tájban való vízmegtartás vált fontossá. Juhász felhívta a figyelmet arra is, hogy a talajokon is sok múlik. „Ha a talaj él, magas a szervesanyag-tartalma, akkor az a legjobb vízmegtartó fegyverünk.”

„A legkárosabb vízpazarlás az, amit a már előállított élelmiszerrel dobunk ki” – mondta Juhász Anikó. Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke is ezt emelte ki. Példaként azt hozta, hogy egy kiló marhahús előállításához 15 ezer liter vízre van szükség. „A jövő afelé kell, hogy haladjon, hogy alacsonyabb vízigényű termékeket állítsunk elő, ilyen például a köles, a csicseriborsó, a lencse vagy a homoktövis.”

Az Élelmiszerbank feleslegessé vált élelmiszerek összegyűjtésével foglalkozik, évente 9 ezer tonna élelmiszert gyűjtenek be. Ennek a mennyiségnek akkora a vízlábnyoma Cseh szerint, hogy egy Cegléd méretű (38 ezer fős) város éves vízfogyasztását lehetne fedezni belőle.

A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó Szécsi Zoltán ma már gazdálkodó is, a saját bőrén is megérzi a csapadékviszonyok változását. „2021. március és 2022. augusztus 20. között 354 milliméter eső esett Kömlőn, a következő évben már 850 milliméter, de még így sem áll sehol sem tócsa, mi pedig a talajainkat is kinyitottuk” – mondta.

Szécsi arról is beszélt, hogy idén öt nappal kitolódott a globális túlfogyasztás napja az előző évhez képest, és ez jó részben az élelmiszer-inflációnak volt köszönhető. Magyarországon az alapvető élelmiszerek forgalma 12 százalékkal csökkent, és szerinte így most emiatt is kevesebb a kidobott élelmiszer.

„Mindenki a Földet akarja megmenteni, mi itt csak egy intelligens – a fogazatából ítélve mindenevő – faj vagyunk, a Föld meg fogja gyógyítani magát, de saját magunkat el tudjuk pusztítani. Szemléletmódváltásra van szükség”

– mondta Szécsi.

A volt vízilabdázó felidézte, hogy neki állandóan lelkiismeret-furdalása volt azért, mert olyan vízben lubickoltak, amit mások ivásra is használhattak volna. Persze aztán meggyőzte magát, hogy ez a víz visszakerül a körforgásba. Sokkal fontosabbnak tartja azt, hogy a csapadékot kell megfogni.

Cseh László úszóvilágbajnok is erre kapcsolódott rá. Azt mondta, amikor építkezett, egy 3300 literes esővízgyűjtőt is kialakított, de ma már tudja, hogy egy kétszer vagy háromszor akkora tartályt is használhatna, és sajnálja, hogy például a vécé öblítését nem ilyen vízből oldja meg.

„Ha mindenki picit jobban odafigyel, kis számokból nagy összeg jön ki, és ez megváltoztathatja az életkörülményeinket is” – mondta Cseh, aki példaként azt hozta fel, hogy egy svédasztalos reggelinél azzal is tudunk spórolni, ha nem egyből letakarítjuk az asztalt, hanem többször szedünk keveset.

A Telex Kisbolygó podcastjában egy külön adást szenteltünk az élelmiszer-pazarlásnak, majd Thüringer Barbara kollégánk kipróbálta, hogy hogyan tudná minimalizálni otthon az élelmiszer-hulladékát.

A FAO és az Élelmiszerbank idén tizennyolcadszor szervezett meg egy adománykonvojt, amely 50 ezer kilogramm tartós élelmiszert szállít. A következő napokban 13 ezer élelmiszercsomagot osztanak ki rászorulóknak.