Élelmiszer-pazarlás: „Több kiló túrót dobok ki évente, ami papíron még jó, de már a macska is húzza rá a száját”

A Kisbolygó hatodik adásában konkrét, könnyen beépíthető tippeket is hallhattok az otthoni élelmiszer-hulladék csökkentésére. Ebben a részben Kiss-Szabó Eszter, a Felelős Gasztrohős alapítvány kommunikációs vezetője és Vargáné Toport Erika kertészmérnök osztja meg velünk tapasztalatait, hasznos tanácsait.

Az élelmiszer-pazarlás azon ritka területek közé tartozik, ahol jelentősebb javulást értünk el 2016 és 2021 között: 24 százalékkal csökkent a háztartásban kidobott élelmiszer-hulladék mennyisége Magyarországon.

Mint a Kisbolygó korábbi adásaiban, itt is már az adás legelején szóba kerül a Covid mint a csökkenés elsődleges oka. Nem meglepő, a pandémia ideje alatt az emberek sokkal tudatosabban kezdték kezelni az élelmiszereket.

Vargáné Topor Erika szerint az élelmiszerláncban a feleslegesen keletkező hulladék legnagyobb része elkerülhető lenne, ha a körforgásosság elve alapján épülnének egymásra a folyamatok, és a lehető legtöbb alapanyagot felhasználnák.

„A láncon belül mindenhol keletkezik élelmiszer-hulladék” – szögezi le Kiss-Szabó Eszter, ugyanakkor az átláthatóság hiánya miatt pontos számokat nehéz mondani.

Erika saját élelmiszer-osztályozási tapasztalatairól is mesél:

„Teljesen nonszensz, hogy az a paprika, ami nem fér át a lyukon, az már megy is a kukába”.

Kiss-Szabó Eszter kiemeli az edukáció szerepét: fontos lenne újra látni, mennyi munka, idő és energia van abban, míg egy étel az asztalunkra kerül. Rengeteg folyamat a vásárlók számára egyszerűen láthatatlan. Véleménye szerint ha ezek az információk széles közönségnek, jól fogyasztható formában elérhetők lennének, csökkenhetne a háztartási vagy akár az éttermekben keletkező élelmiszer-hulladék mennyisége is.

A tartósítószer-mentes élelmiszerek is hozzájárulhatnak a pazarláshoz, sőt a tapasztalatok azt mutatják, hogy több gyártó elvileg tartósított terméke is a szavatossági idő lejárta előtt fogyaszthatatlanná válik, így kerülnek elő a hűtőből felbontatlanul is penészessé váló joghurtok, vagy ehetetlenné váló túrók. „Én nem tudom, hány kiló túrót dobok ki éves szinten, hogy még simán jónak kéne lennie a papírja szerint, de már a macska is elhúzza rá a száját” – hangzott el a műsorban.

Az adásban szóba kerül a felhasználói kényelem is, Erika saját történetén keresztül mutatja be, hogy az egykori kosárközösségből miért váltak mára manufaktúrává.

A kosárközösséget (olyan önkéntes csapat, amely a helyi termékeket a helyi fogyasztókhoz próbálja eljuttatni) a vásárlói elvárások és sok esetben a vásárlók alapvető ismereteinek hiánya nem tette fenntarthatóvá, ezért kezdtek el inkább termékeket gyártani.

„Januárban jöttek már be a rendelések salátára. Mi mondtuk: ember, ne most adjál le salátára rendelést, mert még csak a palántázásnál tartunk, tehát nincs.”

Az élelmiszerláncban sokszor úgy is keletkezik hulladék, hogy egy adott terméknek csak az egyik részét használják fel, és a többi, akár még használható rész a kukába megy.

A Felelős Gasztrohős Alapítvány kommunikációs vezetője bemutat pár olyan startupot, akik pont ezekből a melléktermékekből készítenek jó minőségű termékeket. Erre a megoldásra már új fogalmat is bevezettek, ezeket hívják „upcycling” élelmiszernek.

Hazai jó példát is bemutat Eszter: vannak, akik a sörkészítés során keletkező melléktermékből, a sörtörkölyből készítenek granolát, sós snackeket.

Az adásból kiderül még:

• Milyen technikákkal tudjuk csökkenteni az otthoni élelmiszer-hulladékot?
• Milyen kérdéseket vet fel a tartósítószer-mentesség trendje?
• Hogyan segíthet nekünk az élelmiszer-hulladék csökkentésében a szakácskönyveket szerző Lajos Mari és Hemző Károly?
• Az adásban végigvesszük a háztartási élelmiszer-hulladék elkerülésének lehetőségeit, lépésről lépésre.
• Miért van nagy szerepe annak, hogy kinek milyen az ízérzékelése?
• Milyen szabályozások csökkenthetik az élelmiszer-pazarlást?