Honvédelmi miniszter: Higgyük el végre, hogy erős nemzet vagyunk!

Higgyük el végre, hogy erős nemzet vagyunk!

– erre az üzenetre fűzte fel Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Demokrata hetilap szerdai számában megjelent interjúját. A honvédelmi miniszter kifejtette, a „teljes korszakváltással felérő” honvédelmi átalakítás mögött az a megfontolás áll, hogy az ukrajnai háború egyértelművé tette, hogy „a béke, a biztonság és az önvédelmi képesség a legfőbb érték”,

A mostani háborús időkben Magyarország biztonságának megőrzéséhez erősebb, ütőképesebb, fiatalosabb honvédségre van szükség, aktív, jól képzett és tenni akaró katonákra.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a honvédségi toborzókampányról azt mondta, hogy célzottan, a honvédség új, modern fegyverrendszereivel felszerelt egységeibe toboroznak fiatalokat; „a legjobbakat várják, kiemelt illetményért”. Szerinte eddig csaknem ötszázan jelentkeztek. A honvédelmi miniszter a fiatalítás jegyében nyugdíjazott tisztekről és főtisztekről – akiknek a száma nem ismert, az egyik érintett szerint akár 1800 főről is szó lehet – nem ejtett szót sem arról, hogy a hvg.hu információi alapján a tartalékos haderő megcélzott 20 ezres létszámához képest a legutolsó hivatalosan közölt adat (11 500 fő) alapján jelentős a lemaradás.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy „a nemzetközi szövetségi rendszereinkben a magyar katonákat övező bizalom és szakmai elismerés” jele az, hogy jövőre Sticz László vezérőrnagy vezeti majd parancsnokként az EUFOR szarajevói misszióját, és az is, hogy korábban, 2021-2022 között a NATO koszovói missziójának is volt magyar parancsnoka Kajári Ferenc vezérőrnagy személyében.

A magyar hadiipari fejlesztéseket, hadiipari exportkezdeményezéseket a miniszter úgy minősítette,

a védelmi ipar ma már a magyar gazdaság motorjának új hengere.

Szalay-Bobrovniczky szerint a NATO és sok európai uniós ország döntött úgy, hogy a stratégiai készleteik feláldozása árán is támogatják Ukrajnát. Emiatt folyamatosan ürülnek ki a tartalékok, „az európai hadiipar nagyon rossz állapotban van”. Magyarország azonban már a háború előtt felismerte az önálló hadiipar megteremtésének jelentőségét. Ennek jegyében indul Magyarországon a Lynx páncélozott jármű gyártása, Kiskunfélegyházán kézifegyver-gyártás, vagy a várpalotai lőszergyárban új kamikaze drónok fejlesztése és gyártása.

A miniszter az Ukrajna elleni orosz invázióról kevés szót ejtett, annál részletesebben beszélt a szubszaharai válságokról, melyek más krízisekkel együtt „felerősítették a gazdasági mozgásokat”.

A Petőfi laktanya átnevezését a katonai hagyományokkal magyarázta a miniszter; Mária Terézia „katonai szempontból fontos szereplője” a magyar történelemnek, neve évszázadokig összefonódott a legmagasabb presztízsű tiszti kitüntetéssel, a katonai Mária Terézia Renddel, amely 1757-es alapításától 1945-ig a nem parancsra végrehajtott, kiemelkedő hősi tettet ismerte el. Korábban egyébként a miniszter a névváltoztatást az anyák és feleségek „féltő szeretete” iránti elismeréssel is magyarázta az átnevezést.