Félmillió videóindítás és végtelen indulatok: hogyan lehet megelőzni a gyalogosgázolást a zebrán

Néhány napja rövid videóban adott közlekedésbiztonsági tanácsokat a rendőrség a gyalogosoknak, de a felvétel jelentős indulatokat váltott ki a nyilvánosságban. A Facebookon azóta már 520 ezer indításnál járó videó szerint a gyalogátkelőn három szabály van:

• ha érkezik egy jármű, és el tudod olvasni a rendszámát, akkor közel van;
• ha látod, hogy férfi vagy nő vezet, akkor nagyon közel van;
• egész addig nem lépsz le elé, míg bele nem néztél a vezető szemébe.

Majd azzal zárják az elhangzottakat, hogy „ha átengedett, akkor nyomjál neki egy lájkot, lehet, legközelebb is át fog engedni”.

A videóra reagált Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár is, aki Facebook-posztjában azt írta, hogya rendőrség dolga a jogszabályok betartatása, ezekben viszont nem szerepelnek a felsoroltak. Majd azzal zárta bejegyzését: „A rendőrség menjen ki a zebrákhoz, és tartassa be a KRESZ-t, ne a szabálytalankodáshoz igazodó magatartásra nevelje az embereket Facebook-videókban – ez ugyanis teljes szereptévesztés, és mivel a szabálytalankodást tekinti alapnormának, ezáltal rendkívül káros is.”

Bár a TikTok formátumát követő videó pozitív szándékkal készült, ráadásul a benne megszólaló baleseti helyszínelő kivételesen tapasztalt szakember, az üzenet félrecsúszott. Állításai ugyanis nem szabályok, és nem szerepelnek a KRESZ-ben, inkább a toleranciahiányos magyar közlekedési kultúrát tükrözik.

Így ugyan valóban reflektál az évi 14-16 ezer személyi sérüléssel járó közlekedési balesetet eredményező magyar gyakorlatra, a probléma hátterében a rendőrségi ellenőrzések hiánya, az elavult szabályok, a laza bírságolási gyakorlat, végső soron pedig összetett társadalmi problémák állnak.

A veszély valós, de ismerni kell a kereteket

Nem létezik olyan szabály, hogy ha gyalogosként el tudjuk olvasni egy jármű rendszámát, esetleg azonosítani tudjuk a vezető nemét, akkor a jármű túl közel van, a vezetővel való szemkontaktus pedig szintén nem kötelező. Ez utóbbi tanács egyúttal értelmezhetetlen is, ha az autós napszemüveget visel, esetleg tükröződik a szélvédő.

A Központi Statisztikai Hivatal szerint Magyarországon tavaly 2036 esetben ütöttek el gyalogosokat. A balesetek egy része gázolás volt, ebben az esetben a jármű kereke is áthalad az áldozat testén. Az esetszám kezd újra közelíteni a járványt megelőző évek 2400-2500-as szintjéhez. A Népszava augusztusi cikke szerint az összes gyalogosbaleset közel fele súlyos, több mint fele pedig könnyű sérüléssel végződött, és 832 esetben ütöttek el valakit kijelölt gyalogátkelőhelyen.

Ezek a balesetek sokszor már a lakott területen belül megengedett 50 km/óra legnagyobb sebességnél is súlyosak lehetnek.

Először nézzük meg, mi a helyzet akkor, ha a gyalogos nem zebrán kelne át. A gyalogosok lakott területen elsősorban a járdán közlekedhetnek, ha van, és mielőtt átkelnek az úttesten, meg kell győződniük arról, hogy egyik irányból sem érkezik jármű. Ha pedig érkező járművet látnak, el kell engedniük. A sofőrnek el kell engednie a járda meghosszabbításának vonalában, azon az úttesten áthaladó gyalogost, ahova a jármű kanyarodik, és ugyanez igaz a főútvonal vonalvezetését követő, de szintén kanyarodó autóra akkor is, ha a gyalogos nem a zebrán lép az úttestre.

Lakott terület főútvonalán csak zebrán, illetve a kereszteződéseknél kelhetnek át a gyalogosok, de ez a szabály lakott területen kívül nem érvényes, ugyanakkor az átkeléseknél mindig a legrövidebb utat kell választaniuk, és igyekezniük kell a túloldalra. Bár sokan nem tudják, a gyalogosoknak nincs elsőbbségük például a gyermekekre figyelmeztető táblák közelében iskolák környékén, a lakó-pihenő övezetben, valamint a villamosmegállók járdaszigetéről lelépve. Továbbá tilos átkelniük az alagutak, hidak, valamint az alul- és felüljárók úttestén.

Budapesten és nagyobb magyar városokban az összes szabály áthágására találunk példát, de a baleset kockázatát növeli az is, ha egy gyalogos váratlanul, takarásból lép az úttestre, esetleg sötétedés után sötét ruhát visel, vagy rossz a közvilágítás ott, ahol át akar kelni. Ugyanígy rontja a biztonságot az is, ha egy közeledő jármű vezetője nem az útra figyel, gyorsan hajt, nem veszi figyelembe, hogy nedves vagy csúszós az úttest, esetleg ezek a körülmények egyszerre állnak fenn.

Zebradivat és gyalogosszabályok

Budapest új közlekedésbiztonsági stratégiája szerint 30 km/órás sebességkorlátozást vezetnek be a mellékutcák egy részében, mert ennél a sebességnél jó eséllyel túléli a gyalogos, ha elütik, ugyanakkor a baleset kimenetelében jelentős tényező a jármű kialakítása is, tehát a SUV-korszak nem kedvez a biztonságnak. De az sem véletlen, hogy Európa nagyvárosaiban több helyen járdaszintre emelik a gyalogosátkelőket, illetve sok helyen megvilágítják őket, a zebrát ábrázoló táblákat pedig szintén háttérszínnel hangsúlyozzák.

A zebrákon a járművezetők kötelesek elsőbbséget adni a gyalogosoknak, beleértve azokat is, akik tolják a kerékpárjukat. Ahol a zebrához jelzőlámpa is tartozik, ott a gyalogos a zöldön is csak körültekintés után mehet át, a pirosnál pedig meg kell állnia. A témával rendszeresen foglalkozó Pető Attila Kreszprofesszor saját YouTube-csatornáján látható másik videójában azt mondta, hogy járművezetőként pedig a zebrákat úgy kell tekinteni, mintha az úttesten keresztben lenne egy másik, védett út, amelyen kizárólag a gyalogosok közlekedhetnek. Bármely irányból megy át rajta valaki gyalog, jár neki az elsőbbség, és zavarni sem lehet az átkelésben.

Most, hogy a fővárosban csúcsra jár az újrazebrásítási program, egyre fontosabbak ezek a szabályok. A témáról és a dilemmákról részletesen szó esett a Járókelő Egyesület közelmúltbeli kerekasztal-beszélgetésén is, amelyről a fővárosi autóforgalom csökkentésének egyéb lehetőségeivel együtt olvashattak cikkünkben.

A Kreszprofesszor arra is felhívta a figyelmet, hogy az autósok kötelesek fokozott óvatossággal megközelíteni a zebrákat, és meggyőződni arról, hogy senki nem akar az úttestre lépni.

A kijelölt átkelők közelében olyan sebességgel haladhatnak, amelynél biztonságosan meg tudnak állni, ha valaki eléjük lép, bár a szabályokban nem szerepel konkrét sebességérték. A bírósági gyakorlat szerint fokozott óvatosságnak tekinthető, ha a lakott területen megengedett 50 km/óra legnagyobb sebesség felére, 25-30 km/órára lassít a zebrához közelítő autós.

Noha a KRESZ szerint az autósoknak biztosítaniuk kell a gyalogos zavartalan áthaladását a zebrán, tehát nem kényszeríthetik megállásra, amíg áthajtanak előtte, mégis átmehetnek, ha ezzel nem zavarják a gyalogost. Ez szintén olyan kritikus pont, amelyben akár néhány pillanaton és a jól működő nem verbális kommunikáción múlik minden.

A gyalogos sem zavarhatja a forgalmat, a zebrán is van felelőssége, de védett helyzetben érezheti magát.

Akinek van jogosítványa, annak talán eszébe jut, hogy nemcsak zavarni, de az úttestre csalogatni sem szabad a gyalogosokat. Ezzel ugyanis veszélybe sodorhatjuk őket például akkor, ha egy figyelmetlen autós hajt a zebrára.

Pető Attila azzal folytatja a szabályok ismertetését, hogy az autósok akkor is áthajthatnak az átkelőkön, ha a közelben álló gyalogos lemond az elsőbbségéről, esetleg nem is akar átmenni az úttesten. Hozzáteszi, hogy ezzel a lehetőséggel érdemes óvatosan bánni, mert egyezményes jelzések félreérthetők lehetnek.

Bizalmi elv vagy szemkontaktus

A rendőrség vitatott videója éppen a gyalogosok, illetve az autósok felelősségének találkozásánál ér össze a napi gyakorlattal. A KRESZ-ben szereplő általános szabály szerint a közlekedés résztvevőinek mindent el kell követniük, hogy megelőzzék a baleseteket.

Ez azt jelenti, hogy a gyalogosok a zebrák közelében és máshol is csak akkor léphetnek az úttestre, ha meggyőződtek az átkelés veszélytelenségéről. Ugyanakkor az általánosabb kölcsönös bizalmi elv szerint a közlekedés összes résztvevője számíthat arra, hogy a másik fél is betartja a szabályokat. Ez Magyarországon sokszor nem érvényesül, amiről viszont nem a rendőrség tehet, és nem is könnyű szankcionálni a megszegését.

A rendőrségi videónak a sofőr és a gyalogos közti szemkontaktusról szóló állítása is erre utalhat, hiszen a kritikus másodpercekben mindkét fél helyzetértékelő és tájékozódási képességén múlik, hogy lesz-e baleset, vagy sem. Bár nem létezik olyan szabály, amely előírja, hogy a gyalogosnak a vezető szemébe kell néznie, mielőtt az úttestre lép, valóban nagyobb biztonságban van, ha meggyőződik arról, hogy a közeledő jármű vezetője észrevette őt.

Az Európai Bizottság februári jelentése szerint 2021-ben az összes halálos közúti baleset több mint fele lakott területen kívül, míg az esetek 39 százaléka a településeken belül történt. Az áldozatok 45 százaléka autós, 18 százalék a gyalogosok aránya. Az összesítésben kiemelik, hogy az arányok átrendeződnek a városi baleseti statisztikákban. Ezekből ugyanis kiderül, hogy az esetek közel hetven százalékában az úgynevezett sérülékeny úthasználók, tehát a gyalogosok, a kerékpárosok és a motorral hajtott kétkerekűvel közlekedők veszítették életüket a vizsgált időszakban, az okozók pedig elsősorban autósok és teherautók vezetői voltak.

Amikor a felelősség és az elkerülhetőség kérdése találkozik

De nézzünk egy konkrét példát is. A Gyalogos nem nézett szét, és az autós nem lassított címmel tette közzé egy térfigyelő kamera által rögzített baleset felvételét 2021 augusztusában a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Rendőr-főkapitányság. A mindössze 18 másodperces videón az látható, hogy Szolnok belterületén, egy kétszer kétsávos úton próbál átkelni valaki a zebrán, majd balról nagy sebességgel elüti egy autó a belső sávban.

A nappal, jó látási viszonyok közt készített felvétel alapján a fenti videón is látható Vörös László mérnöktanár végzettségű balesetvizsgáló és helyszínelő számára áldozathibáztatásnak tűnik, hogy a rendőrségi közlemény szerint a baleset elkerülhető lehetett volna, ha

• a gyalogos a kijelölt gyalogos-átkelőhelyre történő lelépése előtt mindkét irányba körültekint;
• továbbá a járművezetővel a szemkontaktust felvéve meggyőződik az átkelés veszélytelenségéről;
• a járművezető olyan sebességgel közelíti meg a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet, hogy ha gyalogost lát, biztonságosan meg tudjon állni.

Azért furcsa ez a levezetés, mert az autóst semmi nem akadályozta abban, hogy észlelje a gyalogost, aki ráadásul már túljutott a járdához közelebb eső sávon, amikor elütötték. Ezért feltehető, hogy az autó vezetője nem csupán nem lassított, de nem is volt óvatos, amikor a zebrához közeledett az egyenes és jól belátható úton. Másfelől viszont a rendőrség elkerülhetőségről írt, nem felelősségről, vagyis minden bizonnyal azért osztották meg a videót, hogy elmondják, mivel lehet megelőzni egy ilyen fatális esetet.

A történekről reakcióvideót készítő Vörös Lászlóval, a Kávézz a helyszínelővel YouTube-csatorna gazdájával telefonon beszéltünk az akkori esetről és a rendőrség mostani tanácsadó videójáról. Bár Vörös szerint az utóbbi években valamelyest javult a közlekedési fegyelem a zebrák környékén,

károsnak tartja azokat a magyarázatokat, amelyek a közlekedés gyengébb résztvevőire hárítják a felelősség nagyobbik részét.

Szerinte a szolnoki eset értékelése súlyos szakmai hibára vezethető vissza.

A helyszínelő a mostani rendőrségi videóra is reagált a csatornáján. Ezúttal elsősorban az autósok figyelmét hívta fel, hogy a zebrák közelében álljanak meg, és adjanak elsőbbséget a járdán közeledő vagy az úttestre lépő gyalogosoknak, illetve fokozottan ügyeljenek akkor is, ha valamilyen takarást, például egy másik járművet, illetve bokrot látnak a közelben. A gyalogosbalesetek túlnyomó többsége a gyengébbik fél sérülésével végződik, ha zebrán történik, az okozó járművezetőt bűncselekményért vonják felelősségre, a büntetés pedig az előzményektől és a körülményektől függ, de sok esetben eltiltást és pénzbüntetést is tartalmaz.