Péntektől jelezhetik a pedagógusok, ha nem írják alá az új szerződésüket

A pedagógusok péntektől nyilatkozhatnak arról, ha nem akarják aláírni a 2024. január 1-től hatályba lépő új szerződésüket. Ezt megtehetik egészen szeptember 29-ig. Akik már nyáron elmentek a közoktatásból, azok nem kaphattak végkielégítést, így nagyon valószínű, hogy sokan megvárták a szeptemberi időszakot.

Abszurd a helyzet, mert így sok tanár elkezdte a tanévet, aztán szeptember közepén bejelenti: nem akarja folytatni a munkát. A tantestületek jobb esetben már előzetesen felmérték, kivel számolhatnak, és kivel nem az őszi és a tavaszi félévben. A távozó tanárok végleges létszámáról majd szeptember végén lesznek megbízhatóbb adataink.

Arról, hogy hogyan jutottunk el négy hónap alatt a státusztörvény elfogadásáig, ebben a cikkünkben írtunk, azzal pedig, hogy mi a lényege a pedagógusok új életpályájáról szóló törvénynek, azaz a státusztörvénynek, és miért tüntettek ellene, itt foglalkoztunk.

Valószínűbb, hogy több tanár kivár szeptember végéig

Logikusnak tűnne, hogy a legtöbben már az első napon, azaz 15-én jelzik, ha nem akarják aláírni az új jogállásukat. De információink szerint reálisabb az, hogy amíg lehet, azaz szeptember 29-ig kivárnak a tanárok. Ennek az is lehet az oka, hogy így az iskolavezetés vagy a tankerület is később szerez tudomást a távozásról, ezért talán a pedagógusoknak kevesebb ideig kell a retorzióktól tartaniuk.

De az is lehet a kivárás mögött, hogy a tanárok abban bíznak: talán még a hónap végéig történik valami változás, ami miatt mégis maradnak a közoktatásban. És persze az is elképzelhető, hogy valaki még tényleg nem tudta eldönteni, mit csináljon. Ráadásul információink szerint sok iskolában még a hét közepén sem kapták meg a tanárok a tájékoztatást az új munkaviszonyukról, miközben ez alapján kellene döntést hozniuk. Az oktatásban dolgozóknak a státusztörvény alapján írt új szerződésüket szeptember 15-ig kellett megkapniuk.

Péntek délután folytatódnak az oktatási tiltakozások is: a „Demokrácia Napi” tüntetésen a tervek szerint a Margit hídon keresztül a Kossuth térre fognak vonulni a demonstrálók, ahol rövid beszédek lesznek. Ezután a Fridays for Future megmozdulásához csatlakoznak majd a tüntetők, ahol rövid, klímatematikájú beszédek lesznek. A budapesti tüntetéssel egy időben több külföldi városban is lesznek szimpátiatüntetések, például Londonban, Brüsszelben. A budapesti tüntetést a Telexen élőben fogjuk követni.

Hányan hagyhatták el eddig a közoktatást?

Azt, hogy a valóságban hányan és pontosan miért hagyták el eddig az iskolákat, nagyon nehéz lenne pontosan megmondani. Bizonyos régiókban és bizonyos szakokon eddig is hiány volt tanárokból. Ahogy eddig, idén is sokan dönthettek úgy, hogy más foglalkozás után néznek. Ebben a cikkben azt foglaltuk össze, mit tudunk, és mit nem a tanárhiányról.

A tanárhiány témája különösen aktuálissá vált azzal, hogy az Országgyűlés július elején megszavazta a pedagógusok új életpályájáról szóló státusztörvényt. Abban szinte mindenki egyetért, hogy hiába volt eddig is probléma a tanárhiány, a státusztörvény bevezetése valószínűleg megdobhatta/megdobhatja a távozó vagy távozni készülő tanárok létszámát. A törvény elfogadása előtt ötezer pedagógus jelezte: felmond, ha elfogadják az új jogállást.

Valószínűleg akkor tudnánk pontosan megmondani, hogy mennyivel dobhatta meg a távozó tanárok létszámát a törvény elfogadása, ha tudnánk, hogy évekre visszamenőleg a tanév azonos időszakaiban hogyan alakult a pedagógusok létszáma. És persze azt akkor sem lehetne kijelenteni, hogy a többletként jelentkező, távozó tanárok mind a státusztörvény miatt mondtak fel, ugyanis a tanároknak nem kell indokolniuk a távozásukat, és az okokat a tankerületek sem rögzítik.

Mindenesetre a kormány nem aggódik, Rétvári Bence államtitkár szerint a tanárok létszámában nem történt „semmi rendkívüli változás”, így szeptember elején elkezdődhetett a tanítás. Az ATV kérdésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: az országban nincs tanárhiány. A nyelvtanároknál például vannak nehézségek, de az oktatási kormányzat ezt „igyekszik megoldani”. Szerinte „az nem igaz, hogy ezrek hiányoznának, mert a gyerekek száma csökkent: a tanárok száma nem, vagy kismértékben, a gyerekek száma nagymértékben csökkent”.