Az angoltanár külföldre ment, és onnan tartja meg az órát, a matekot a tesiszakos tanítja

„Testvérem technikumában egy angoltanár Hollandiába költözött a nyáron, de mivel nem tudták pótolni, ezért az angolórát továbbra is ő tartja, csak online videóhívással” – írta lapunknak egy másodéves tanárszakos hallgató arra reagálva, hogy múlt héten felhívásban kértük: írják meg nekünk, hogyan próbálják meg kezelni az iskolákban a tanárhiányt. A pedagógushiányról egyelőre nincsenek hitelt érdemlő számszerű adatok, de a jelek szerint egyre több iskolában állnak elő sajátos helyzetek emiatt.

Nyugdíjas tanárokkal próbálják betömködni a lyukakat

A cikk elején idézett másodéves tanárszakos hallgató matematika-informatika szakon tanul tanárnak, most kezdi a második évét. „Eddig bármelyik iskolában jártam a kurzusaim miatt, gyakorlatilag már mindenhol nyugdíjas matek- és informatikatanárokat tartanak vissza, hogy ne legyen olyan égető a probléma. A volt iskolám konkrétan helyet ígért nekem, amint befejezem az egyetemet” – számolt be a Telexnek a tapasztalatairól.

Más olvasóink válaszai alapján is azt láttuk, hogy a pedagógushiány kezelésére talán leginkább elterjedt módszer a nyugdíjas kollégák foglalkoztatása. Ez annak tükrében logikusnak tűnik, hogy kevés az utánpótlás az ágazatban, nyugdíj mellé pedig akár az óraadói státusz is jó kiegészítés lehet. A problémát láthatóan a kormányzat is felismerte, mert lehetővé tette a nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztatását úgy, hogy a munkabérük mellett a nyugdíjukat is megtarthassák.

A másik hasonló módszer, hogy az iskolák már az egyetemi tanulmányaik végén lévő hallgatókat alkalmaznak. A diákoknak egyébként is kell egy évig tanítaniuk, mielőtt megszerzik a diplomájukat, de többen már rövidebb gyakorlatok alkalmával is órákat tartanak egy-egy iskolában.

Például egy Győr-Moson-Sopron vármegyei általános iskola pedagógusa lapunknak azt írta: még „betömködjük a lyukakat”, de hiány van digitális kultúra tanárból, fizika-, földrajztanárból, napközis tanárból. „Nyugdíjas tanárok és főiskolai hallgató is van a tantestületben. Megbízott igazgatónk van, akinek nincs helyettese.” Egy XIII. kerületi iskolában két nyugdíjas tanár tanítja az angolt, egy digitális kultúra tanár van, de rajztanárt még nem találtak a tanévkezdésre.

Van olyan fővárosi belvárosi iskola, ahonnan 17 tanár távozott az előző tanévben, és a tanévkezdésre 14 pedagógust sikerült felvenni. Köztük vannak nyugdíjasok, egyetemisták. A budapesti XVI. kerületi Herman Ottó Általános Iskolában olvasónk szerint 15 tanár mondott fel a nyári szünet alatt, a szülői munkaközösség értesítésében azt írta: tíz felsős szaktanár és öt alsós tanító ment el, ők jelenleg felmondási idejüket töltik. Kérdéseinkre Kolonicsné Ézsiás Zsuzsa intézményvezető azt válaszolta: a távozó kollégák egy része nyugdíjba ment, más részüknek lejárt a határozott idejű szerződése, melyet nyugdíjasként kötöttek, ezen felül csak néhányan váltottak munkahelyet.

„Nyáron lezajlottak a változások, a Nemzeti alaptantervnek és a helyi tantervnek megfelelően jelen pillanatban száz százalékos a szakos ellátottságunk, a távozó kollégákat tanévkezdésre pótolni tudtuk”

– írta az intézményvezető a Telexnek küldött válaszában.

Van olyan iskola, ahol szinte az összes matektanár nyugdíjas – mondta a tanév kezdetén a hvg360-nak egy budapesti általános iskola névtelenséget kérő igazgatója. Az ő iskolájában a tanév végén nyugdíjba menőkkel együtt már tízen lesznek nyugdíjasok. Egy agglomerációban iskolát vezető igazgató pedig arról beszélt, hogy papíron nyolc tanár hiányzik náluk, négy nyugdíjassal és túlórákkal próbálják kezelni a hiányt, szakköröket viszont nem tudnak tartani, az olyan „kurrens szakokon sem, mint a biológia, kémia és matek”.

Papíron más tartja meg az órát

Olvasóink leveleiben visszatérő elem, hogy több iskolában nem szakos tanárok tanítanak egy-egy tantárgyat vagy órát, így próbálják pótolni a leginkább hiányzó matematika, nyelv- és természettudományos tárgyak oktatóit. Olvasónk felesége egy Pest vármegyei beszédjavító iskolában dolgozik papíron gyógypedagógiai asszisztensként. Ettől a tanévtől kezdve azonban matematikát is tanít egy alsó tagozatos osztálynak, mert nincs elég szakos tanár.

Viszont a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszerbe (Kréta) a pedagógiai asszisztensek nem írják be a nevüket, mert hivatalosan nem taníthatnának. Ezért olyan tanároknak írják be az általuk megtartott órákat, akik csak négy órában vannak az iskolában. Nekik papíron helyettesítésként könyvelik el a plusz munkaidőt. Olvasónk szerint azt még nem tudják, hogy a gyakorlatban ez hogyan fog működni, a fizetést ugyanis nem a papíron helyettesítő tanároknak, hanem a pedagógiai asszisztenseknek kellene felvenniük. „Az adminisztratív részt megoldják a titkárságon, az iskola meg kong az ürességtől” – írta lapunknak.

Egy szülő szerint a lánya általános iskolájában évek óta hiány van angolt, matekot, természettudományokat tanító tanárokból.

„A matekot a tesi tanár tartja, a természettudományokat egy tanár tartja és a könyvtáros. Angolóra hol van, hol nincs, talán egy tanár van, ezért az eddigi kiscsoportos órákat most már összevontan tartják teljes létszámmal, és eltérő tudásszintekkel.”

Egy vidéken élő negyedikes diákot a családja felső tagozatból szeretne átvinni másik iskolába. Lapunknak a család azt írta: most már az iskolakeresésnél nemcsak az számít, hogy mennyire jó színvonalú a választott intézmény, vagy milyen messze van a család lakóhelyétől, hanem az is, hogy mennyi, és milyen szaktanárok hiányoznak az iskolából.

A tanárhiányt nyilvános adatok híján egyelőre nehéz számszerűen megragadni. Miután az Országgyűlés július elején megszavazta a pedagógusok új életpályájáról szóló, sokat kritizált státusztörvényt, ez is megdobhatta a távozó vagy távozni készülő tanárok létszámát. A pedagógusok közül már sokan a törvény elfogadása előtt vagy a nyáron elhagyták a pályát, de valószínűleg szeptember 15-29. között is lesz még egy felmondási hullám. Ekkor kell ugyanis nyilatkozniuk azoknak, akik nem szeretnék aláírni a januártól hatályba lépő új jogállásukat. Valószínűleg akkor tudnánk pontosan megmondani, hogy mennyivel hagyják el többen a közoktatást a törvény elfogadása miatt, ha tudnánk, hogy évekre visszamenőleg a tanév azonos időszakaiban hogyan alakult a pedagógusok létszáma.

A tanárhiányt azonban bizonyos mutatókon keresztül így is tetten lehet érni. Az egyik ilyen mutató épp az, hogy egyre több helyen tanítanak képesítés nélküli tanárok egyes szaktárgyakat – derült ki Varga Júlia, az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének kutatójának tanulmányából, amit a G7 szemlézett.

A tanulmány szerint a szaktanári képesítéssel rendelkező pedagógusok aránya 2016 óta folyamatosan csökken. Míg a 2010-es évek első felében 2-4 százalék körül mozgott a képesítéssel nem rendelkezők aránya az általános iskolákban, 2016-tól folyamatosan nő ez az arány az összes szakos tárgy esetében.

A változás pedig éppen az idegen nyelveket, a természettudományi tárgyakat és a matematikát oktatóknál a leglátványosabb:

• idegen nyelvek esetén mára több mint 8 százalék a szakos képesítés nélkül tanítók aránya;
• a matekórákon már szinte minden tizedik általános iskolai óraadónak nincs képesítése (9,56 százalék);
• a természettudományos tárgyaknál pedig még súlyosabb, 10,3 százalékos a képesítés nélküli tanárok aránya.

A szülők jóindulatában bíznak

A tanárhiány kezelésének egy másik, talán az előzőeknél kevésbé kézzelfogható módszeréről is hallottunk egyik olvasónktól. Ez pedig az, amikor az iskolák a szülők segítségét kérik a nehéz helyzet megoldásában. Korábban a Hvg cikke alapján írtunk arról, hogy egy napközit csak csoportösszevonással tudtak biztosítani, de a szülőkkel már beszéltek, hogy „a nagyobb gyerekeket hamarabb önállósítsák.” Egy másik cikkben beszámoltunk arról, hogy a szülők hogyan segítenek megoldani az iskolai felújításokat, eszközhiányt.

Egy XXII. kerületi általános iskola negyedik évfolyamán két tanító mondott fel a nyáron, így két negyedikes osztály maradt tanár nélkül, amit egy szülő szerint „valahogy tűzoltással próbálnak megoldani”. Az iskolavezetés a kialakult helyzetről levelet írt augusztus végén a szülőknek.

„Mint országosan, nálunk is probléma a pedagógushiány. Ezért a délutáni napközit csak úgy tudjuk megoldani, ha a három negyedik osztály tanulóiból két napközis csoportot alakítunk ki. A magas osztálylétszámok miatt ez csak úgy lehetséges, ha lesznek olyan tanulók, akik ebéd után hazamennek” – írta az iskolavezetés a Telex birtokába jutott levélben. E szerint legkésőbb délután fél 3-ra csökkennie kell a tanulói csoportok létszámának, ugyanis ekkor kezdődik el a napköziben az önálló munka, és a gyerekek nem férnének el egy teremben. Az iskolavezetés abban bízik, hogy talán a negyedikes gyerekek már önállóbbak a délutáni tanulásban és a tömegközlekedésben is.

„Folyamatosan keressük az új kollégákat, akik megoldást hozhatnak a kialakult helyzetre. Amennyiben van ismerős, aki szívesen vállalna tanítói feladatokat, kérjük jelezzék, segítsenek nekünk”

– szerepelt a felhívás a szülőknek küldött levél végén.

Az egyik szülő szerint azonban nem minden 9-10 éves gyerek tud egyedül hazamenni az iskolából, és otthon várni, míg a szülei hazaérnek a munkából. Ráadásul fél 3-ig is csak úgy tud az iskola mindenkire biztosan felügyelni, ha jó idő van és ki tudnak menni a gyerekek a levegőre, ellenkező esetben bent nem férnek el.

„A legrosszabb, hogy azt tapasztalom, a szülők lázasan elkezdték törni a fejüket, hogyan oldják meg a gyermekük délutáni felügyeletét, vagyis elképzelhető, hogy nem lesz több, mint 60 napközis gyerek, vagyis ez is átmegy, és mindenki hátradől, hogy nincs itt semmi baj” – írta lapunknak a szülő.