Szexuális visszaélések, függő családtagok, érzelmi elhanyagoltság – egyre több gyerek kér lelki segélyt

„Az elmúlt években kétszer annyi fiatal keresett meg minket félelem, szorongás, öngyilkos késztetés és önsértés miatt, mint korábban, és a számuk folyamatosan növekszik” – mondta a Telexnek Táler Orsolya, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány pszichológusa. A szakember arra az elsőre talán meglepőnek tűnő adatra reagált, hogy az újpesti önkormányzat kutatását kitöltő 1007 diák 21 százaléka mondta azt: bántalmazták már szexuálisan, 35 százalékukat verbálisan, 15 százalékukat pedig testileg. A szakértőt nem lepték meg ezek az arányok, ugyanis a mindennapi munkájában is tapasztalja a romló tendenciákat.

A középiskolás diákok mentális állapotáról szóló felmérést azután rendelte el az újpesti önkormányzat, hogy a 2022/2023-as tanév első két hetében tíz diák kísérelt meg öngyilkosságot a kerületben, egyikük meg is halt. A kutatásból kiderült, hogy a középiskolások 35 százalékánál van mentális vagy pszichiátriai beteg a családban, 26 százalékuk tapasztalt érzelmi elhanyagolást, és minden negyedik diák számolt be valamilyen függőséggel küzdő családtagról. A kérdőívet kitöltő gyerekek között csak 29 százaléknak nincs semmilyen úgynevezett ártalom az életében.

Andula Zsuzsanna ifjúsági referens, a felmérés egyik készítője a 444-nek azt mondta: az újpesti adatok országos problémáról árulkodnak. Megkértük a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány munkatársát, Táler Orsolyát, hogy segítsen megérteni, mi van az elsőre meghökkentő statisztikai adatok mögött, és azt is megnéztük, valóban általános tendenciáról van-e szó.

A bántalmazás árnyalatai

Országos reprezentatív mintán nem készült hasonló felmérés. 2011-ben a Független Médiaközpont egy nemzetközi projekt részeként az újpestihez hasonló eredményre jutott, amikor a diákokat érő szexuális bántalmazást vizsgálta. Tizenegy iskolában összesen 446 diákot kérdeztek meg a 13–15 éves korosztályban anonim módon. Az adatok elemzéséből akkor arra következtettek, hogy a megkérdezett diákok 17 százalékával történt szexuális visszaélés.

A felmérés eredményei változatos képet mutatnak a szexuális bántalmazás természetéről:

• A megkérdezett diákok 9 százalékát simogatta egy felnőtt, vagy érintette meg úgy a testét, hogy attól ő kellemetlenül érezte magát (a lányok 12 százaléka, a fiúk 5,5 százaléka számolt be ilyenről).
• A diákok 4 százaléka kapott már szerelmes üzenetet felnőttől.
• A diákok 3 százalékának mutattak olyan fényképet, filmet, videót vagy újságot, amiben meztelen emberek szerepeltek.
• A gyerekek 3,4 százaléka jelezte, hogy felnőttek szexuális együttlétre kérték, vagy webkamerán mutogatták neki a nemi szervüket.
• Mindezek a bántalmazások a gyerekek 10,9 százalékánál egyszer, 6,4 százalékuknál többször és 1,2 százalékuknál folyamatosan megtörténtek/megtörténnek.

A szexuális bántalmazás formái nagyon széles körűek: az egyik véglet a nemi erőszak, de szexuális bántalmazás tud lenni egy nem kívánt érintés is. Sőt, az olyan, talán elsőre nehezen érthető esetek is, mint amikor nincsen zár a fürdőszobán, és van egy rokon, aki gyakran nyit rá a fiatalra – magyarázta Táler Orsolya.

Ezekben a példákban közös, hogy az egyik félnek rosszulesik, ami történik, ártó szándék van a cselekedet mögött, a bántalmazó a hatalmát gyakorolja, és akár rendszeresen is megtörténhetnek ezek a bántalmazások. A szakértő szerint a bántalmazás verbális formáit talán még nehezebb felismerni, hiszen az is bántalmazásnak minősül, amikor kéretlenül és minősítően egy nő után kiabálnak az utcán.

A teszt megbízható

A diákok mentális egészségét természetesen nemcsak a szexuális visszaélések rombolják. „Újpest egy nagyon jó terep volt a felmérésre, mivel a lakosság, illetve az oktatási intézménybe járó diákok életkörülményei nagyon vegyesek, ezért átfogó képet lehet kapni arról, mivel nézünk szembe” – nyilatkozta a kérdőív egyik készítője az önkormányzat kutatásáról.

Egy kérdőív kitöltésénél nagy jelentősége van annak, ki mit ért egy adott fogalmon. Az újpesti felmérésben is nagyon konkrét kérdések szerepeltek, amiket a gyerekek nyelvére fordítottak le életszerű példákkal. Két kérdés a kérdőívből:

• „Valamelyik szülőd vagy veletek élő felnőtt gyakran meglökött, megrántott, megpofozott, vagy valamit neked dobott; esetleg olyan erősen megütött, hogy az nyomot hagyott rajtad?”
• „Gyakran érezted, hogy nélkülöznöd kell (nincs elég étel, piszkos ruhában jártál, nem véd meg senki); nem tudnak gondoskodni rólad kellőképpen?”

Az újpesti kutatás azért is egyedi, mert egy nemzetközileg elismert, úgynevezett ACE (Adverse Childhood Experiences) kérdőívet használtak a készítők – mondta Táler Orsolya. Ez egy széles körben használt, megbízható, komplex kérdőív, ami azt méri, hogy a válaszadók milyen káros életeseményekkel találkoznak: például iskolai nehézségekkel, anyagi kihívásokkal, bántalmazással, a szülők függőségével.

A pszichológus szakértő egyetért a kérdőív készítőivel abban, hogy nagyon hasonló számokat mutatna most is egy országos felmérés: „Az újpesti fiatalok nem különböznek a vidéki vagy a belvárosi, esetleg angyalföldi fiataloktól.” Az adatokon azonban torzíthat, hogy ezt a felmérést a fiatalok teljesen anonim módon tölthették ki. Ez azt is jelenti, hogy tét nélkül vallhattak be bármit, mert nem kellett tartaniuk a következményektől. Ezzel a kérdőív készítői számolnak, ezért vannak úgynevezett ellenőrző kérdések a tesztben, amikkel lemérhető, ha valaki másképpen válaszol egy kérdésre, mint ahogy az a korábban adott válaszai alapján adekvát lenne.

A középiskolások 85 százalékát zaklatták már az iskolában

A kamaszok életének meghatározó terepe az iskolai közösség, ahol szintén sokszor találkoznak fizikai vagy verbális bántalmazással, ezért az újpesti felmérésben a diákok erről is beszámolhattak. Az iskolán belüli erőszak elterjedéséről az elmúlt években több kutatás is készült. A Telex is több fontos cikkben foglalkozott ezzel a témával: ez volt a bevezető cikkünk, a másodikban olvasóink visszajelzéseit, tapasztalatait dolgoztuk fel, a harmadikban szakemberrel interjúztunk a jelenségről. A cyberbullyingről pedig ebben a cikkben írtunk.

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 2022. szeptember 22-e és október 3-a között az UNICEF megbízásából országos felmérést készített középiskolás korú magyar fiatalok körében a bullying, iskolai zaklatás, erőszak elterjedtségének, működésmódjáról. A kutatás 1000 diák online kérdőíves megkérdezésével zajlott. Az UNICEF kutatása is segíthet teljesebb képet kapni a középiskolások mentális állapotáról. A kérdőívét kitöltők 85 százaléka állította, hogy volt már zaklatás áldozata iskolában. Ha az online zaklatást is figyelembe vesszük, akkor már a kitöltők 88 százaléka érintett valamilyen módon.

Az UNICEF felmérése inkább a kortárs csoportok által elkövetett bántalmazásokra terjedt ki. „A szexuális és fizikai bántalmazások legnagyobb része családon belül történik, de ahogy a gyerekek több időt töltenek kortárs közegben, egyre többször bántják őket a velük egykorúak, vagy azok a felnőttek, akikre a felügyeletüket bízzák” – mondta Táler Orsolya.

Az UNICEF felméréséből az is kiderült, hogy a megkérdezett középiskolások 27 százalékát fizikailag és lelkileg is bántalmazták.

A problémák felismeréséhez fontos, hogy a gyerekekkel kapcsolatba kerülő pedagógusok, nevelők, orvosok, egészségügyi dolgozók, civilek, rendőrök, hatósági emberek, állampolgárok stb. észrevegyék és megfelelő helyen jelezzék, ha valakivel baj van. A Hintalovon Alapítvány gyermekjogi jelentése szerint a legfrissebb, 2021-es adatok alapján ez az észlelő- és jelzőrendszer összesen 140 803 esetben küldött jelzést 18 év alatti gyerekek bántalmazásáról. A bejelentések 40 százaléka óvodáktól, általános és középiskoláktól, szakképző intézményektől érkezett. Ez is mutatja, milyen fontos szerepük van a pedagógusoknak a problémák felismerésében – függetlenül attól, hogy egy bántalmazás az iskola falain belül vagy azokon kívül valósul meg.

Idén húsz öngyilkossági kísérlet előtt álló fiatalhoz kellett mentőt hívni

Mit tapasztal a romló adatokból a gyerekek lelki egészségével foglalkozó alapítvány pszichológusa? Az idén 30 éves Kék Vonal gyerekeknek és fiataloknak nyújt ingyenesen éjjel-nappal elérhető lelki segélyt. Elsősorban beszélgetésekkel segítenek a fiataloknak, de ha a szakértők azt látják, ez nem elég, akár azonnali segítséget is tudnak nyújtani. Ebben az esetben szükség van arra, hogy a fiatal lemondjon az anonimitásáról, az alapítvány pedig felveszi a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal. De az sem ritka, hogy ez sem elég: például egy öngyilkossági kísérlet előtt álló gyereknél gyorsabban kell cselekedni. Ilyenkor a szakemberek egyből mentőt hívnak, idén ez már közel húsz esetben fordult elő.

Ahogy a cikk elején írtuk, folyamatosan növekszik az alapítványhoz forduló, kritikus helyzetben lévő gyerekek száma.

„A gyerekek nem tudnak jobban lenni annál, mint ahogy az őket körülvevő felnőttek vannak. A fiatalok mentális állapota tükröt tart a társadalomnak arról, hogy a felnőttek hogy vannak, és a társadalom milyen védőhálót tud nyújtani a gyerekeknek”

– mondta a pszichológus.

Az iskolán belüli bántalmazás is mindig közösségi probléma. A Kék Vonal munkatársa szerint ez valamilyen szinten minden iskolában jelen van, de fontos, hogy a közösség mit kezd ezzel a helyzettel. „Az a kérdés, hogy mennyire van egy elfogadó közösség, ahol az a norma, hogy nem hunyunk szemet a bántalmazás felett.”

Az újpesti önkormányzat a lesújtó eredmények miatt ifjúsági mentálhigiénés centrummal próbál segíteni a nehézségekkel küzdő fiataloknak. A program része például egy drogprevenciós szabadulószoba, de a diákok beszélgethetnek pszichológusokkal, pszichiáterekkel is egy adott problémáról, a centrumban négy különböző területen dolgozó szakembertől kérhetnek segítséget. Táler Orsolya szerint az már önmagában egy jó kezdeményezés, ha egy közösségben a felelős döntéshozók megnézik, milyen állapotban vannak az ott élő gyerekek, és szembenéznek a tapasztalt nehézségekkel. Az újpesti és az országos adatokból is az látszik: nagyon fontos, hogy a fiataloknak legyen könnyen elérhető mentálhigiénés segítségük, tudjanak hova fordulni, ha nagy bajban vannak.