Bő két órát tárgyaltak a szakszervezetek a státusztörvény végrehajtási rendeletéről, Maruzsa jövő szerdára ígért válaszokat

„A szokásos menetrend volt. Mi soroltuk a kifogásainkat, a kormány részéről pedig annyit tudtak mondani, hogy feljegyzik az észrevételeinket, és jövő szerdán válaszolnak. Nem vagyunk semmivel sem előrébb, de legalább szóban is el tudtuk mondani a kifogásainkat” – így értékelte a péntek délelőtti belügyminisztériumi egyeztetést Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Telexnek.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár négy érdekképviseleti szervezetet – a PSZ mellett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ), a Nemzeti Pedagógus Kart és a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetét – hívta a Belügyminisztériumba, hogy a széles körű tiltakozások közepette elfogadott státusztörvény végrehajtási rendeletének tervezetéről egyeztessenek. A tervezet a hét elején került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, augusztus 8-ig lehet megküldeni az észrevételeket.

A szakszervezetek képviselői bő két órát tárgyaltak Maruzsával, aki Gosztonyi szerint nagyjából annyira volt nyitott a felvetésekre, mint amikor tavasszal a státusztörvény tervezetéről egyeztettek.

Egyetlen kézzelfogható eredménynek azt nevezte, hogy jövő szerdán folytatódik az egyeztetés, akkor tekintik át a tanév rendjét is.

Augusztus 16-án pedig a PSZ és a PDSZ sztrájkbizottságként megy tárgyalni a Belügyminisztériumba, akkor a követelésekről lesz szó.

A végrehajtási rendelet tervezetének egyik vitatott pontja szerint 2024. május 31-től csak akkor tölthetnek be pedagógus munkakört a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkezők, ha a felsőoktatási intézményben esküt tettek. A Belügyminisztérium szerint az eskütétel erősítheti a pedagógusok elkötelezettség, a pontos szövegéről ugyanakkor még nincs döntés.

A péntek délelőtti egyeztetésen részt vevő szervezetek Gosztonyi beszámolója szerint kifogásolták, hogy az eskütételnek nem a végrehajtási rendeletben lenne a helye, hanem törvényileg kellene szabályozni azt. „Az eskütételt nem lehet a foglalkoztatás egyik alapfeltételének tenni” – fogalmazott a PSZ alelnöke. Szerinte a rendelet tervezetéből nem derül ki, hogy mi történik akkor, ha valaki nem tud részt venni a diplomaosztóján, és emiatt nem teszi le az esküt.

Gosztonyiék azt kérték a kormánytól, hogy a kötelező eskütételt vegyék ki a rendelettervezet szövegéből.

Szerintük meg kell hagyni a felsőoktatási intézményeknek a jogot, hogy eldönthessék, akarnak-e esküt, és ha igen, akkor ők dönthessenek az eskü szövegéről. A PSZ alelnöke szerint nehéz lenne egy központi szöveget kitalálni, amely az állami, alapítványi és egyházi fenntartású egyetemeknek is megfelelhet. A kormány jövő hétre ígért választ ebben a kérdésben is.

A szakszervezetek azt is kifogásolták a tárgyaláson, hogy a pedagógusok fizetési sávjait nem szabályozták a végrehajtási rendeletben. Gosztonyi elmondása szerint erre azt a választ kapták Maruzsától, hogy a fizetési sávokat nem lehet a végrehajtási rendeletben szabályozni, erre nincs felhatalmazása a kormánynak. A PSZ alelnöke állítja: pont erre lenne alkalmas a végrehajtási rendelet.

A tervezetben Gosztonyi szerint nincs objektív szempontok szerint meghatározva, hogy milyen feltételek hogyan hatnak a pedagógusok fizetésére, és szinte korlátlan hatalmat ad a tankerületi vezetők kezébe.

Gosztonyi lapunknak úgy fogalmazott, kínosnak érezte, hogy megint nem kaptak igazi válaszokat a felvetéseikre. A tárgyalás jövő szerdán folytatódik.

Arról, hogy hogyan jutottunk el négy hónap alatt a státusztörvény elfogadásáig, ebben a cikkünkben írtunk, azzal pedig, hogy mi a lényege a pedagógusok új életpályájáról szóló törvénynek, azaz a státusztörvénynek, és miért tüntettek ellene, itt foglalkoztunk.

A státusztörvényről, az oktatás és a pedagógusok helyzetéről a Telex Téma című podcastjában is szó volt.