Megnyerte első sajtóperét a Szegeder, amelyben a városi piacigazgató lépett jogi útra a lappal szemben

Szabó Bálint szegedi önkormányzati képviselő még 2021 őszén állította azt Facebook-oldalán, hogy Rácz Attila tönkretette a Cserepes sori piacot, mielőtt a Maldív-szigetekre ment nyaralni. A Szegedernél Szűcs Dániel cikket írt erről és az utazás hátteréről, amiben idézték Szabó állítását, majd nyilvános adatok alapján levezették, hogy az ügyvezető a bejelentett jövedelméből gond nélkül megengedhet egy ilyen nyaralást. A piac bezárásával nem foglalkoztak, Rácz mégis pert indított.

Szerinte ugyanis megsértették a jó hírnevét azzal, hogy a piacot tönkretevő vezetőként említették. A Szegeder képviseletében Csűri Gábor, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédje azzal érvelt a bíróságon 2022 nyarán, hogy egy közpénzből működő önkormányzati cég vezetőjének el kell tűrnie azt a kritikát, amit egy önkormányzati képviselőtől kap, illetve hogy az idézet átvétele a forrás megjelölésével és a történet kontextusba helyezésével nem valósított meg híresztelést. A cikkben egyértelműen jelölték, hogy az idézet Szabó gondolatait tükrözi, amik nem bizonyított tények, így nem történt jogsértés.

Másodfokon nyertek

Az elsőfokú bíróság szerint az idézett szöveg átvétele még ebben a kontextusban is alkalmas arra, hogy az ügyvezető társadalmi megítélését rontsa. Bár Rácz 500 ezer forintot követelt, végül 100 ezer forint sérelemdíjat ítélt meg neki a Gyulai Törvényszék, de a Szegeder kiállt amellett, hogy ennyit el kell tűrnie, mivel elvállalt egy viszonylag magas, vezetői pozíciót, amit közpénzből finanszíroz a város.

„Az volt a kérdés, hogy közügy-e az ügy, és az a válasz, hogy igen. Egy önkormányzati cég vezetése közügy, ami ehhez kapcsolódik, azt megilleti a szélesebb nyilvánosság. Annak nincsen jelentősége, hogy egyébként közszereplő-e az érintett vezető. A vezetői tevékenysége és annak megítélése biztosan közügy” – mondta az ügyről Szabó Attila, a TASZ jogásza.

Ezért fellebbeztek az ítélet ellen, és a Szegedi Ítélőtáblát végül sikerült meggyőzni. A határozat szerint a Szegeder Szabó Bálint posztját szöveghűen, mégis kétségbe vonható politikusi álláspontként közölte és tájékoztatta az olvasókat a helyzet vitatott voltáról, ezért a cikk élvezi a sajtónyilvánosság, a sajtószabadság, a szabad tájékoztatás védelmét.

A szegedi lapot egyébként második alkalommal perelték be, ugyanakkor ez volt az első olyan sajtóperük, amely ténylegesen lefolyt. A másik esetben végül a per lefolytatása előtt, saját költségeire elállt a felperes. Sajtópereket tekintve tehát eddig egyből egyszer a Szegeder javára adott igazat a bíróság.

A cél a jogfejlesztés

A TASZ legtöbbször olyan ügyekben vállal képviseletet, amelyekben jogfejlesztés érhető el. Ebben az ügyben azt szerették volna, hogy a bíróság kimondja: ha a sajtó felelősségteljesen, az etikai normák szerint végzi a dolgát, akkor nem valósíthat meg jogsértést. A szervezet meglátása az, hogy a Gyulai Törvényszék nem volt arra tekintettel, hogy a sajtó feladata a közügyekről való tájékoztatás, és hogy ennek keretében bizony mástól is idézhet olyasmit, amit egy véleménycikkben nem írna le saját gondolatként.

A szervezet jogásza szerint a két ítéletből az olvasható ki, hogy a Szegedi Ítélőtábla jobban értette a sajtó alkotmányos szerepét, a Gyulai Törvényszék pedig inkább Rácz Attila személyiségi jogait védte. „Nem gondolom egyébként, hogy ez a két ítélet nagyon eltérő lenne:

mindkét esetben mérlegelt a bíróság, csak másra jutottak”

– mutat rá Szabó Attila.

Ha a Szegedi Ítélőtábla úgy dönt, hogy a sajtó nem idézhet szabadon, akkor az a szegedi sajtó helyzetét nehezítette volna addig, amíg a Kúria mást nem mond. „Azt nem mondta ki a Szegedi Ítélőtábla, amit mi nagyon szerettünk volna, hogy ha a sajtó etikusan, felelősségteljesen jár el, akkor szabadon idézhet akár valótlan állításokat vagy sértő véleményeket tartalmazó politikusi Facebook-posztokat is.”

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.