Pótolhatatlan veszteséget okozott a július 1-jén, az Árpád hídon történt közlekedési balesetező Mercedes vezetője, amikor spontán versenyre indult két BMW-vel, majd elvesztette uralmát a járműve fölött, és a híd szalagkorlátját átszakítva elgázolt egy 26 éves kerékpárost, aki később belehalt sérüléseibe. Dr. Herpy Miklós közlekedési ügyvéd szerint ezúttal a biztosítók, a rendőrség és adott esetben a bíróság is gyorsabban dolgozhat, mint más esetekben, de az áldozat hozzátartozóinak nem kell megvárniuk az ügy végét, hogy kártérítéshez jussanak.
Bár bizonyos közlekedési balesetek után hónapokig, esetleg évekig tartó nyomozást folytat a rendőrség, a július 1-jén, az Árpád hídon történt gázolással kapcsolatban gyors eljárásra számít Herpy Miklós közlekedési ügyvéd, aki több mint húsz éve foglalkozik hasonló esetekkel. Mint mondja, a balesetet okozó Mercedes kötelező biztosítója köteles kártérítést fizetni a 26 éves áldozat, a híd szalagkorlátja mögött szabályosan haladó és ott elgázolt kerékpáros családjának. Ilyen esetekben a temetéssel kapcsolatos összes költségre, esetleg életjáradékra, illetve sérelemdíjra jogosultak a közvetlen hozzátartozók, de az ügy végső jogi megítélése szélesíthet is ezen a körön.
A kártérítés része lehet a családtagok átmeneti munkaképtelenné válásával keletkező kár, valamint a szeretett hozzátartozójuk elvesztésével okozott lelki trauma is, más esetekben pedig, amikor valakinek árván maradnak a gyerekei, az ő felnevelésük költségei szintén a kártérítés részei.
Bár egy emberélet értékét nem lehet pénzre váltani, több tényező befolyásolja a fentieket. Az ügyvéd szerint a mostani tragédiától függetlenül figyelembe veszik a szenvedés mértékét, valamint a cselekmény súlyát. Így például, ha durva bűncselekménnyel okozták valaki halálát, a családja nagyobb összegű sérelemdíjat kaphat, mint ha gondatlan baleset történt.
Herpy Miklós szerint ezúttal a megszokottnál nagyobb összegre lehet számítani, mert a július 1-jei baleset az AMG Mercedes menetstabilizáló rendszerének kikapcsolása és a jelentős sebességtúllépése miatt durva jogsértésnek számít.
Hozzátette, más ügyekben vizsgálni szokták, hogy az áldozatnak volt-e közrehatása a cselekményben, tehát tett-e bármit, ami növelte a balesetveszélyt, vagy sem. Egy frontális ütközés esetében ilyen közrehatásnak számíthat, hogy a vétlen autóban ülő utasok használtak-e biztonsági övet, vagy sem, hiszen ez alapvetően meghatározza a következményeket.
Mivel az Árpád hídon egy kijelölt kerékpárúton, szabályosan haladt a 26 éves kerékpáros, őt semmilyen felelősség nem terheli a történtekért. Nem kellett arra számítania, hogy jön egy autó, amely a megengedett sebességet kétszeresen túllépve éppen ott csapódik a szalagkorlátba, ahol ő tartózkodik. Ezzel kapcsolatban az RTL-nek megszólaló Boncsér Sándor igazságügyi gépjárműszakértő azt mondta, hogy
ha az autó betartotta volna a 70 km/órás sebességkorlátozást, a híd szalagkorlátja megvédte volna a kerékpárost.
A mostanihoz hasonló halálos közlekedési balesetek áldozatainak családtagjai közül az áldozat gyerekei, a szülei, házastársa, illetve ha volt, a testvére biztosan jogosult sérelemdíjra, de az összegek esetükben eltérők lehetnek. A biztosító által, esetleg egy későbbi kártérítési perben kifizetett összeg mindig mérlegelés kérdése, mert mint Herpy Miklós rámutatott, nincs Magyarországon olyan jogszabály, amely pontos összeget határozna meg az elhunyt esetében.
A bírói gyakorlat szerint kiskorú gyerekek legfeljebb 10-15 millió forintot kaphatnak az elhunyt szüleik után, ám mivel a jogsértés súlya ezúttal nagy, akár magasabb összeg sem elképzelhetetlen, ha volt kiskorú gyereke az áldozatnak.
Az áldozat szülei egy mostanihoz hasonló esetben legfeljebb közel 10 millió forintnyi térítésre tarthatnak igényt, szintén a bírói gyakorlat szerint. Amennyiben az áldozatnak volt házastársa, mérlegelik, hogy mennyi ideje voltak együtt, de a fenti összegnél alacsonyabbra számítana az ügyvéd. Ugyanakkor mint mondta, erre vonatkozóan sincs pontos szabály Magyarországon.
Kérhet-e kártérítést az autó biztosítója a baleset okozójától?
A kötelező biztosítási törvény felsorolja, hogy a biztosító mikor mennyi pénzt követelhet vissza az általa kifizetett kártérítésből a balesetet okozó autó üzembentartójától, vagy tulajdonosától. Herpy Miklós szerint ilyen eset például, ha egy jármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt a baleset idején, ami ezúttal nem valószínű.
Szintén felmerül, hogy ha bizonyítottá válna, hogy a Mercedes vezetője szándékosan okozta a balesetet, akkor utóbb a biztosító visszakövetelhetné tőle a teljes kifizetett kártérítést. Szándékosságon ezúttal úgynevezett eshetőleges szándékosságot értünk, ami röviden annyit jelent, hogy tudatosan és jelentősen lépte át a megengedett sebességet, miután előzőleg kikapcsolta a menetstabilizáló rendszert.
A biztosító mérlegelheti azt is, hogy az autót korábban tuningolták-e, mert ha engedélyköteles átalakítást végeztek rajta, de ezt nem hagyta jóvá a közlekedési hatóság, felmerülhet, hogy a biztosító arra hivatkozik majd, hogy a szerződésben rögzített lényeges műszaki paraméterek egyike, tehát, hogy gyárilag 612 lóerős volt az autó, a társaság tudta és beleegyezése nélkül változott meg, vagyis a szerződés érvénytelen.
Új helyzet áll elő, ha az ügyet átsorolják, és végül nem halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt ítélik el az autóst, hanem közúti veszélyeztetésért. Az előbbi esetben a gondatlanság a legfontosabb tényező, az utóbbi viszont szándékos cselekmény, így az ezen a módon okozott kár is szándékosan okozott kár. A baleset jogi megítélésének egyéb részleteiről a témában megjelent előző cikkünkben olvashattak bővebben.
Herpy Miklós szerint bár a rendőrség a gondatlan alakzattal gyanúsította meg a Mercedes vezetőjét, ha valaki egy közel 700 lóerőre tuningolt autóban kikapcsolja a menetstabilizáló elektronikát, azzal eleve veszélyes helyzetet teremt, és ezt tudatosan teszi. Ez a másik tényező, ami miatt az ügyvéd arra számít, hogy a balesettel kapcsolatban végül közúti veszélyeztetéssel vádolják majd a Mercedes vezetőjét.
A magyar ítélkezési gyakorlat miatt megyénként eltérő eredménnyel zárulnak a mostanihoz hasonló baleseti ügyek. Az ügyvéd tapasztalata szerint például Veszprém vármegyében egy, az Árpád hídihoz hasonló halálos balesetet szinte biztosan közúti veszélyeztetésként ítélnének meg.
A kártérítési eljárást az áldozat családjának kell kezdeményeznie azzal, hogy kapcsolatba lép a Mercedes biztosítójával. Előzőleg a nyomozó hatóság, ezúttal a Budapesti Rendőr-főkapitányság ad nekik igazolást, de kikérhetik a helyszínelési jegyzőkönyvet és a helyszínrajzot, a szakértői véleményeket és egyéb bizonyítékokat is, amelyekkel bizonyíthatják a kártérítési joguk alapját. Ha ezeket elküldik a biztosítónak és jelzik, hogy kártérítést kérnek a 26 éves hozzátartozójuk haláláért, a társaságnak minden a rendelkezésére áll majd, hogy megtérítse a károkat, és az ügy ne tartson hosszú évekig.
Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy bár a biztosítók gyakran próbálkoznak ezzel, valójában nem köthetik jogerős határozathoz a károk kifizetését, el kell fogadniuk a fenti igazolást. Mindez azért fontos, mert bár a jelentős mennyiségű bizonyíték, a tanúvallomások, kihallgatási jegyzőkönyvek, a szakértői vélemények, illetve a videófelvételek miatt a nyomozóknak ezúttal erős támpontjaik vannak, sokszor a legegyszerűbb ügy lezárása is eltart hat hónapig. Herpy Miklós eddigi tapasztalatai közt szerepelt már olyan eset, amelyben négy évig tartott a nyomozás, és az ilyesmi éppen a vétlen fél számára igazán megterhelő.
Az ügyvéd rámutatott, hogy nemcsak a felsorolt információk miatt lehet az Árpád hídi baleset vizsgálatának gyors lezárására számítani, de azért is, mert olyan kiemelt ügyről van szó, amelyet élénk figyelemmel kísér a nyilvánosság.
Nem tartja valószínűnek, hogy kártérítési per indul az ügyben, mert a biztosító peren kívül ajánlhat akkora összeget, amelyet a család elfogadhatónak talál. A rendőrség vádemelési javaslattal küldi majd tovább a nyomozati anyagot az ügyésznek, aki többnyire 2-3 hónapon belül vádiratot nyújt be a területileg illetékes bíróságnak, ez ezúttal szintén rövidebb időn belül várható.
Több száz millió forint társadalmi kár
Egy tragikus közlekedési baleset nemcsak az áldozat családjának okoz jóvátehetetlen kárt, hanem a társadalom egészének is. Az országot ugyanis minden egyes ilyen baleset esetében súlyos veszteség, úgynevezett társadalmi kár éri. Herpy Miklós szerint egyetlen áldozat halála több száz millió forint közvetett kárt okoz, hiszen mint ezúttal is, Magyarország elveszítette egy értékes, dolgozó, keresőképes tagját. Az Árpád hídon elgázolt kerékpáros több évtizeden át hasznos képviselője lett volna szakmájának, ha július 1-jén, éjfél után nem gázolták volna el.
A felsoroltakhoz képest elenyésző, bár így is jelentős összeg, hogy a baleset után órákig tartó rendőrségi helyszínelés zajlott, a mentők is nagy erőkkel vonultak ki, a kórház szintén mindent megtett, hogy megmentse az elgázolt kerékpáros életét, illetve a rendőrségi nyomozás ugyancsak jelentős erőforrásokat von el. Ezeket a költségeket a magyar jogszabályok szerint nem a baleset okozója, de nem is az autó biztosítója téríti meg, hanem a főváros, illetve az állam, vagyis mindenki.
Németországban ritkán kapnak kártérítést a hozzátartozók
A fentiekkel kapcsolatban megkerestük dr. Tallér Péter Németországban élő ügyvédet, aki a Telex kérdésére megosztott néhány részletet a kinti jogi gyakorlatról. Mint válaszában leírta, Németország sem túlságosan bőkezű a kártérítések terén. Az ottani fő szabály szerint alapvetően csak a tényleges fizikai szenvedés után jár úgynevezett „Schmerzensgeld”, azaz szó szerint „fájdalompénz”.
Egy, az Árpád hídi gázolással összehasonlítható ügyben képviselt halálos áldozat családja esetében a balesetet okozó autó biztosítójától legutóbb 100 ezer euró (kb. 38 millió forint) körüli összeget tudott behajtani az az ügyvédi iroda, amelyben Tallér Péter dolgozik. Ebben az ügyben felmerült az áldozat közrehatása, illetve az, hogy az illető nagy valószínűséggel gyógyíthatatlan beteg volt a baleset idején. Meglepő, hogy Németországban alapvetően nem jogosultak kártérítésre egy baleset áldozatának hozzátartozói, illetve ha mégis, csak erősen korlátozott összeget kapnak valamilyen fiktív nyugdíjszerű járadék formájában.
A Németországban praktizáló ügyvéd kitért arra is, hogy Olaszország és Skócia jogrendszere kiemelt mértékben az áldozatok mellé áll.
Ezekben az országokban az elhunytak hozzátartozói saját, tehát nem öröklött jogon tudnak igényeket érvényesíteni a baleset okozójával szemben. E mellé társulnak még az elhunyttól örökölt igények. Mindez 150 000 és 250 000 euró (kb. 57–95 millió forint) körüli összegű kártérítést jelenthet közvetlenül érintett hozzátartozóként. Mind Olaszországban, mind Skóciában döntő tényező, hogy a hozzátartozó függött-e anyagi értelemben az áldozattól, de szintén fontos, hogy milyen szoros volt köztük a családi kötelék.
