Go buy my books, amíg lehet – milyen következményekkel járhat a Libri kormányközeli felvásárlása?

Az elmúlt hét legfontosabb kulturális-üzleti hírével kapcsolatban, miszerint a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) leányvállalata lett a Libri Csoport többségi tulajdonosa, Bödőcs Tibortól Liluig többen megszólaltak már. Ebben a cikkben többek között a következőkre voltunk kíváncsiak:

• Hol húzza meg a Libri Könyvkiadó ügyvezetője, Sárközy Bence a vörös vonalat?
• Miért döntött szinte rögtön a kiadóval való szakítás mellett Szentesi Éva, és miért nem szólalt meg eddig a kiadó fontos szerzője, Benedek Ágota?
• Hogyan értelmezi a történteket a konkurens könyvpiaci szereplő egyik vezetője, Nyáry Krisztián?
• És egyáltalán: milyen változásokkal járhat a Libri alapítványi felvásárlása után?

Azt, hogy a Magyar Írószövetség – amelynek elnökségi tagjai között L. Simon László, választmányi tagságában pedig Demeter Szilárd, Döbrentei Kornél és Orbán János Dénes nevét találjuk – mit vár, egy Facebook-bejegyzésükben adták a nyilvánosság tudtára:

„az MCC többségi tulajdonossá válása a Libri-csoportban hozzájárulhat a kiegyensúlyozottabb piaci működéshez”.

Elsőként erről az állításáról kérdezzük a másik jelentős könyvpiaci szereplő, a Líra Könyv kreatív igazgatóját, Nyáry Krisztiánt. Szerinte a kiegyensúlyozottsággal eddig nem volt semmi gond.

„A kulturális szférán belül a könyvpiac mindmáig az egyetlen klasszikus versenypiac, ahol alapvetően a verseny politikától független szempontjai határozzák meg a szabályokat, és a piac szereplői ennek megfelelően működnek együtt egymással.” Nyáry hozzáteszi, soha nem volt olyan bőséges Magyarországon a címkínálat, mint az elmúlt években, a Covid második éve könyvforgalmi szempontból pedig történelmi rekordot hozott, ehhez képest is csak kis visszaesés, illetve stagnálás tapasztalható. Mindez tehát kizárólag piaci szempontok alapján alakult így, Nyáry Krisztián pedig csak bízni tud abban, hogy a Libri tulajdonosváltása lényegileg nem befolyásolja majd a hazai könyvszakma versenypiaci jellegét.

Hogyan reagál a konkurencia?

Nyáry azt mondja, konkurens kiadócsoportként természetesen figyelemmel követik, mi történik a versenytársaikkal, de azt hangsúlyozza: a Lírának nem célja, hogy az új helyzetben szerzőket csábítsanak át a Libritől. „Ez nem lenne sem kollegiális, sem a könyvpiacon eddig jellemző baráti szellemnek megfelelő.” A szakember szerint egyébként ennél jóval kisebb súlyú változások miatt is megtörténik néha, hogy a szerzők kiadót váltanak: „volt szerző, aki az elmúlt tíz évben a két nagy kiadói csoportot kétszer-háromszor is megjárta”. Szerinte a Líra-csoport számára a Libri-üggyel kapcsolatban az jelenthet kisebb veszélyt, hogy ellenzéki kiadói csoportként skatulyázzák be őket. Pedig ők ragaszkodnának a függetlenségükhöz, és a tevékenységüket is szeretnék továbbra is piaci alapon végezni.

„Kedves MCC, sziauraim!”

A Libri tulajdonosváltásának hírére elsőként Bödőcs Tibor, a Libri Csoporthoz tartozó Helikon szerzője reagált, aki „Kedves MCC, sziauraim!” kezdetű, és Böjte Csaba, Németh Szilárd és Goebbels nevét is megemlítő bejegyzésében azt írta: „Jelenleg a magyar kultúra egyik tartóoszlopa, az orosz(!) irodalom nagykövete, M. Nagy Miklós az igazgatóm/szerkesztőm. Vele diskurálunk már egy éve a rövid próza rejtelmeiről. Nem fogom cserben hagyni, de tényleg jó lenne, ha elmondanák:

Origó, Index vagy ATV lesz a Libriből középhosszúrövid távon?”

Majd Tompa Andrea is nyilatkozott, a Libri-csoporthoz tartozó Jelenkor Kiadó egyik legfontosabb szerzője pedig azt írta: „Kiadómnál eddig is Sárközy Bencével és a kiadóvezető-szerkesztőmmel, Nagy Boglárkával voltam kapcsolatban. Úgy tűnik, az ő feladatkörükben nincs változás, ugyanazt és ugyanúgy fogják továbbra is csinálni. Személyük és eddigi munkájuk nekem garancia arra, hogy ugyanúgy tesszük és tehetjük mindannyian tovább a dolgunkat”, és Tompa szerint ha majd személyi vagy minőségi változást észlel, akkor ő is megfontolja, „hol van jó helyen” a kézirata.

Nádassal is beszéltek

A Libri Könyvkiadó ügyvezetője, Sárközy Bence Balogh Ákossal és Halmos Ádámmal közösen alapították cégüket 2011-ben. Korábban Sárközy évekig a Magvető Könyvkiadó szerkesztője, majd főszerkesztője volt, így ő a magyar könyvpiac egyik legtapasztaltabb szereplője. Elsőként azt kérdezzük tőle, a tulajdonosváltozás kapcsán egyeztetett-e már a kiadócsoport legnagyobb presztízsű írójával, Nádas Péterrel. Sárközy azt mondja, minden szerzőjükkel, így Nádassal is beszéltek.

„A szerzőink az eddigi munkánk elismeréséről és bizalmukról biztosították a kollégáimat és engem.”

Hogy a szerzők részéről érzékelt-e félelmet és aggályokat a kialakult helyzettel kapcsolatban, Sárközy azt válaszolta: „Természetesen. Az alkotó ember sokkal érzékenyebb filteren szűri át a környezete változásait. Az a feladatunk, hogy ezt az érzékenységet komolyan vegyük, mert a művek is ebből születnek. A jelen helyzetben nem a szerzők és a mi szakmai viszonyunk a kérdés. A mi legszakmaibb válaszunk azonban az, hogy a helyünkön maradunk és dolgozunk.”

Az ügyvezető azt mondja, nincs olyan szerzőjük, aki a már kiadott könyveit visszahívatná velük a boltokból, így értelemszerűen az ezek forgalmazására vonatkozó szerződések érvényben vannak. „Azt jelezték páran, hogy a következő, még el nem készült könyvüket már nem nálunk szeretnék kiadni – de ezek a szerzői jog szerint nem is tartoznak hozzánk automatikusan.” Sárközy itt Péterfy-Novák Évára és Szentesi Évára utal, akik mindketten a Libri Kiadóval álltak szerződésben, és akik néhány óra eltéréssel jelezték, hogy a tulajdonosváltás miatt szeretnék megszakítani a kiadóval a munkakapcsolatot.

Befejezte itt a munkát: Libri Kiadó

Szentesi Éva a fenti posztot kedd éjjel írta ki a szerzői oldalára, a Telexnek most azt mondja: a hírről aznap reggel értesült, de csak estére esett le neki pontosan, hogy mi történt valójában. „Hogy ez tényleg azt jelenti, hogy a kiadóm, ahol eddig három kötetem jelent meg és most készülne a negyedik, egy kormányközeli alapítvány fennhatósága alá került.” Ezután hívta fel a kiadó főszerkesztőjét, aki bár biztosította arról, hogy a tulajdonosváltás nem érinti majd az alkotómunkát, Szentesi azt mondja, neki a kormányközeliség alapvetően nem fér bele. Ezért az új kötetre már nem szerződik le a kiadóval, és az előző könyvei élő szerződéseit is felbontják majd. Azt mondja, ő nincs kényszerhelyzetben, van egy fix munkahelye, ezért megtehette, hogy azonnal feláll.

Azt persze ő sem gondolja, hogy a könyveit másnap levették volna a Libri-üzletek polcairól vagy ledarálták volna őket, szerinte a változások sokáig nem is lesznek igazán látványosak. Az viszont szerinte előfordulhat, hogy egy szerzőt megkérnek majd, hogy inkább egy másik, óvatosabb témát hozzon. Ezt ő már nem szerette volna megvárni, mert mindez

„újabb téglákat pakol hozzá az ország totális kulturális lezüllesztéséhez”.

Végül Szentesi úgy fogalmaz, azért is sajnálja a történteket, mert a kiadója igazi alkotóműhelyként működött, kiváló szerkesztőkkel, tördelőkkel, grafikusokkal, és kétséges, hogy ez a műhely továbbra is szabadon működhet-e majd.

Diverzitás-irtás

Szentesi Évával szemben Benedek Ágota, akinek két könyve jelent meg eddig a Libri Kiadónál, mostanáig nem reagált a tulajdonosváltással kapcsolatos hírre. Pontosabban egy Insta- storyban azért aznap kiírta:

„go buy my books, amíg lehet I guess 😎”

Az Állva maszturbálok szerzője mással volt elfoglalva. „Az a vicces (»vicces«), hogy még nem is volt érkezésem végiggondolni, hogy vajon a könyvkiadásom a Librinél hogyan lehetetlenül majd el, mert éppen az fáraszt, hogy a Kisgömböcnek egy korábbi gördülete miatt úgy találjak ki európai színvonalú tartalmat a tévéképernyőre, hogy azt majd a magyar médiatörvény ne rekessze este 10 és hajnal 5 közé. Szlalomozok itt a diverzitás-irtás leszúrt karói között, mint egy kidülledt szemű border collie” – fogalmaz most Benedek Ágota, aki tehát egyelőre kivár, de aggodalmai azért neki is vannak.

Szerinte a Libri az ország legnagyobb könyvterjesztőjeként eddig lehetővé tette azt, hogy a mainstream mellett olyan egyedi történetek, hangok és sorsok is megférjenek a polcokon, amikhez azok is kapcsolódhattak, akik mikor besétáltak az üzletbe, talán nem is tudták, hogy nincsenek egyedül a dilemmáikkal. „Aztán a szakácskönyvek, kosztümös románcok és a krimik között félúton megtalálhattak olyan kiadványokat is, amik az ő életükkel, a sorból kilógó egyéniségükkel rezonáltak. És már rögtön nem is érezték magukat magányosnak vagy kiszolgáltatottnak. Ez az irodalom mágikus hatalma.”

Benedek Ágota szerint mivel jelenleg nem az a cél, hogy az emberek ebben az országban kevésbé érezzék magukat kiszolgáltatottnak, nem kétli, hogy akik bekebelezik a Librit, „hisznek a könyvek erejében” – ahogy azt ők is megfogalmazták.

„Unalmas és fárasztó, hogy én a saját köreimnek ismételgetem ezeket, a köreim pedig nekem. Épp ezért tragikus, hogy leépülhet egy olyan csatorna, ahol olyanokhoz is volt esély szólni, akik a buborékon kívül vannak.”

Index lesz vagy Origó?

A Bödőcs Tibor posztjában megfogalmazott kérdéssel kapcsolatban, azaz hogy a Libri esetében milyen formában érvényesül majd a kormányzati szándék, Nyáry Krisztián azt reméli: a kérdésről nem az Index-Origó keretben kell gondolkodnunk. Szerinte ha egy pillanatra eltekintünk a magyar politikai realitásoktól, akkor azzal alapvetően nem lenne probléma, hogy egy egyetemeket tulajdonló alapítvány befektet a könyvpiacba. Arra a modellre azonban nem ismer európai példát, hogy egy meghatározó könyvpiaci szereplő tulajdonosa egy olyan állam által feltőkésített alapítvány legyen, amely által az állam döntő befolyással bírhat a könyvkiadásra- és kereskedelemre. A kérdés szerinte most az, hogy a Libri szakemberei tudják-e továbbra is hasonló szakmai színvonalon és az eddigi integritással végezni a feladatukat? „Az elmúlt években a kulturális szférán belül jól látszódtak bizonyos politikai térfoglalások, de

mély antropológiai optimizmusommal azt mondom, a könyvkiadás tartalmi vetületeiben egyelőre nem számítok erre.”

Beszéltünk egy olyan, a könyvpiacra rálátó szakemberrel is, aki nem szeretett volna névvel nyilatkozni – a helyzetet viszont ő jóval kritikusabbnak látja. Szerinte a Libri tulajdonosváltására lehetett egy ideje számítani, a kérdés csak az volt, ez mikor következik be, és ezután nagyon is megvan a veszélye annak, hogy a magyar könyvpiacon hamarosan megszűnnek a versenypiaci feltételek. „Ha a piac egy közpénzzel végtelekig kitömött szereplője azt mondja például, hogy holnaptól 50 százalékos áron adjuk a könyveket, azzal senki nem tud majd versenyezni.”

De a politikai áthangolást rövid távon ő sem valószínűsíti, már csak amiatt sem, mert az új tulajdonosnak is fontos a jelenlegi szakemberek megtartása, egyelőre. Ami a kiadóban zajló szerkesztői munkát illeti, úgy fogalmaz: a szépirodalmat nehéz politikai akaratok mentén formálni, de az ismeretterjesztő köteteknél ez az akarat már sikeresebben érvényesíthető. A legnagyobb veszélyt mégis a kereskedelmen keresztüli manipulációkban látja.

„Persze az itt sem kivitelezhető, hogy leveszik a polcokról Nádas Péter könyveit, és a vásárlónak azt mondják, hogy Nádas már nincs, de van helyette L. Simon.

Más szegmensekben viszont több tér van a vásárlói befolyásolásra: ha karácsony előtt a számukra kedves szerzők szakácskönyveit helyezik a boltok kiemelt helyeire, míg a kevésbé kedveseket eldugják, a vásárlók a szem előtt lévőt teszik majd a kosarukba. Vannak elkötelezett olvasók, akik ragaszkodnak a szerzőhöz, de a nagyobb részük nem ennyire tudatos.”

(Arról, hogy az MCC még csak kisebbségi tulajdonába került Libri-üzletek polcain milyen elmozdulást tapasztaltunk korábban a jobboldali megközelítésű, valamint gender- és nőjogi témájú kiadványok terén, ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.)

Sárközy vörös vonala

Sárközy Bence a 24.hu-nak az alapítványi felvásárlás hírére reagálva azt nyilatkozta: onnantól tudna irányváltásról beszélni, hogyha az ő személyét akarnák megváltoztatni, de erről szó sincs. Az ügyvezetőnek most mi is felemlegetjük néhány magyar médiatermék közelmúltbeli sorsát és a lehetséges párhuzamokat, de a kiadási igazgató szerint egy hírközlő médiatermék és egy könyvkiadó között jelentős a különbség: még egy online sajtótermék sem formálható át egyik napról a másikra; egy könyvkiadó esetében pedig ehhez évekre lenne szükség, valamint erre a célra megfelelő termékek tömegére, a jelenlegi vásárlói érdeklődés és ízlés teljes megváltoztatására. Ettől nem tart.

„Egy könyves portfólió – a lapokhoz hasonlítva – olyan lassú irányváltásra képes, mint egy anyahajó egy motorcsónakhoz képest.

Amikor egy könyvkiadó megveszi egy könyv kiadási jogát, akkor két-három évre előre gondolkodik. Ha szerzői életművet vesz, akár hat-nyolc évre. A Libri Kiadói Csoportnak már a 2024-es könyvlistája is összeállt, és arra is garanciát kaptunk az új tulajdonostól, hogy a listáink értelemszerűen továbbra is a mi hatáskörünkbe és felelősségünkbe tartoznak.” Sárközy Bence ennek átlépését nevezi meg egyfajta vörös vonalként.

Sárközy hozzáteszi, hogy ahogy Kovács Péter, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. vezetője a Portfóliónak adott interjújában elmondta: a Libri bolthálózataiban 80 ezer friss cím van a kínálatban, és közel 9000 új tételt vételez be évente, ami azt jelenti, hogy negyedóránként kerül ki egy-egy új könyv a polcokra, ezzel az ország legnagyobb bevételű, emellett a legtöbb embert és a legszélesebb közönséget kiszolgáló könyvkereskedője. „A mi kiadói csoportunk titka is a diverzitásban rejlik, azaz a szépirodalomtól a Disney lapozókig szerepelnek címek az éves kínálatban. Egy ilyen vegyes profilú cégcsoport kínálatát nem lehet »csak úgy« megváltoztatni, pláne »hirtelen«, és alapjaiban hosszú távon sem, ha a tulajdonos nyereséges szeretne maradni.”

A Libri-kiadványok jövőbeni világnézeti diverzitásával kapcsolatban azonban sokaknak van most rossz előérzete. Sárközy Bence szerint ennek fenntartására továbbra is ő és a kollégái jelentik a garanciát. „Amikor a Libri Könyvkiadó Kft. 12 évvel ezelőtt megalakult, azt az elvet fogalmaztuk meg magunknak, hogy minden olyan minőségi szöveget megjelentetünk, amelyre van kereslet. Nem sorolom a címeket, amelyeken hol ez, hol meg amaz háborodott fel, mivel nem lenne vége. A könyvekkel kapcsolatban az ideológia szót a bölcsészkar óta kerülöm, inkább úgy fogalmazok:

minden felvállalt véleményt, amely nem sért alapvető jogot, és megfelelő minőségi formába öntötte a szerzője, azt a kiadóban képviseljük”

– magyarázza az ügyvezető.

20 ezer forintos Libri könyvutalvány áron alól sürgősen eladó!

– ironizált egy kommentelő egy vonatkozó poszt alatt, így végül arról is megkérdezzük Sárközyt, tartanak-e attól, hogy a jelenlegi politikai megosztottságban az olvasók esetleg komolyabb mértékben is elpártolnak a Libri kereskedésektől. A kiadóvezető hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi szegmensért továbbra is Kovács Péter vezérigazgató felel, de azt azért elmondja: a megosztottság végtelenül emberi, és nem csak hazánkra jellemző, és érdemes nem csak hazai sajtót olvasni.

„A Meseország mindenkié jogait például az a HarperCollins kiadó vette meg az Egyesült Államokban, amelynek tulajdonosa, Rupert Murdoch egyben a Fox News tulajdonosa és többek között Tucker Carlson volt munkáltatója.

De aki már árult könyvet, például a Könyvhéten, az tudja, hogy az emberek meglepő címeket tesznek egymás mellé ugyanabba a kosárba, bármit is képzelünk az olvasói ízlésről.

Az olvasóról legelsősorban azt tudjuk, hogy olvas. Azt, amit akar.”