Beszállt az MCC, gyanúsan elszaporodtak a genderőrületes könyvek a Libri boltjaiban

2022. június 27. – 06:58

frissítve

Beszállt az MCC, gyanúsan elszaporodtak a genderőrületes könyvek a Libri boltjaiban
Libri könyvesbolt Budapesten, a Rákóczi út és a Síp utca sarkán – Fotó: Róka László / MTI bizományosi

Másolás

Vágólapra másolva

Online nincs különbség, de a bolti kínálatban jobbra tolódást érzékeltünk más könyvesboltokhoz képest az MCC kisebbségi tulajdonába került Librinél. Az üzletek társadalomtudományos polcain rengeteg az MCC Press által kiadott és más, jobboldali megközelítésű könyv, különösen gender- és nőjogi témákban – a háttérben simán állhat piaci alku is (az MCC fizet a kihelyezésért), de ettől még nem lesz kevésbé feltűnő az aránytalanság, amely a konkurens boltokat nem jellemzi. A Libri-Bookline szerint ők nem osztályoznak ideológiai alapon, az MCC Press pedig csak egy a beszállító kiadók közül. Akármi is az igazság, az nem valószínű, hogy a rétegkönyveken túl politikai szempontokat érvényesítsen a cég a jövőben, mert azért a kereslet az úr.

Amikor a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány két évvel ezelőtt beszállt a Libri-Bookline csoportba, mindenki azt latolgatta, vajon tisztán piaci döntésről van-e szó. A konklúzió nagyjából az volt, hogy még semmi sem biztos: a bevásárlás egyszerre lehet jó üzlet és kultúrpolitikai hadművelet, mivel az országos bolthálózattal, erős online jelenléttel és kiadói lábbal is bíró csoport tulajdonosaként a Fidesz-közeli szellemi műhely a profitszerzés mellett a teljes magyar könyvpiacra hatással lehet.

Azóta eltelt majdnem két év, Magyarországon kiadtak egy rakás új könyvet, a könyvesboltok kínálata részben lecserélődött. Ez önmagában lehetne apropója annak, hogy megnézzük, változott-e valami a Librikben, de pár héttel ezelőtt olvasói jelzést is kaptunk arról, hogy az egyik üzlet „ajánlott” szekciójában feltűnően sok a gendertémát kritikus szemszögből tárgyaló könyv. Megpróbáltunk utánajárni, tapasztalható-e tendenciózus jobbra tolódás a Libri kínálatában.

A fideszes elitképző beszáll a könyvbizniszbe

A régi fideszesnek számító Tombor András által 1996-ban alapított MCC az elmúlt évek során egyre határozottabban NER-es irányt vett. Az eredetileg mindenféle korosztály tehetséggondozására létrehozott kollégium leglátványosabb funkciója ma már egyfajta konzervatív fideszes szellemi elit kitermelése, amihez rengeteg forrást ad az állam. A feltőkésítés részeként közvagyont kezelő szervezetté minősítették át az MCC-t, az intézmény jelentős költségvetési forrást, ingatlanokat, több százmilliárdos Mol- és Richter-részvényekből álló portfóliót kapott. A legtöbben mégis arra kapták fel a fejüket, amikor a kollégium üzleti szereplőként kezdett viselkedni, és bevásárolta magát a Libri-Bookline csoportba Spéder Zoltán 25 százalékos tulajdonrészének megszerzésével.

2020 őszén a Telex részletesen foglalkozott az ügylet hátterével és a lehetséges motivációkkal. Mint a témáról szóló cikkünkben írtuk, a Libri-Bookline prosperáló cégcsoport, a magyar könyvpiac domináns szereplője, amelynek számai 2013–2014 óta folyamatosan javulnak. A csoportszinten rendre 20 milliárd forint feletti konszolidált árbevételt termelő cégből iparági becslések szerint úgy évi 300-400 millió forintot vehet ki a negyedrészt tulajdonos MCC. Ez önmagában elégséges magyarázat lehetne az üzletre, nem beszélve arról, hogy egy elitképző intézmény számára – amennyiben van befektethető tőkéje – logikus lépés egy könyvpiaci láb növesztése.

Csakhogy az állandósult kultúrharc korában ilyenkor alappal indul meg a spekuláció arról, milyen tartalmi következményekkel járhat, ha egy Fidesz-közeli szereplő belép a könyviparba.

Az LMBTQ-ellenessé eltérített pedofiltörvény után (amellyel a szexuális kisebbségeket szerepeltető könyvekre is rászálltak) ahhoz sem kell élénk fantázia, hogy arra a következtetésre jussunk: a kormány kész ideológiai, identitáspolitikai megfontolásból beavatkozni a könyvpiacon.

A Libri-Bookline-hoz tartozik az iparág legnagyobb hazai bolthálózata, és az online jelenlétük is nagyon erős, a Bookline az ország legnépszerűbb könyves webshopja. Kiadói oldalon szintén számos érdekeltséggel bír a csoport, a Libri Kiadó mellett övék a Jelenkor, a Helikon, a Park és a Kolibri, de résztulajdonosok a Kalligramban, a Jaffában és a Scolar Kiadóban is. Magyarán az MCC a bevásárlás révén országos szinten érzékelhető hatást gyakorolhat mind a terjesztésre, mind arra, milyen könyvek jelennek meg Magyarországon.

Felpörgött az MCC-s könyvkiadás

A Mathias Corvinusnak már a libris deal előtt is volt saját könyvkiadói tevékenysége, ami az utóbbi két évben látványosan felpörgött. Míg 2008 és 2020 között az OSZK nyilvántartása szerint összesen 12 címet jelentetett meg a kollégium alapítványa, a 2021-ben alapított MCC Press Kft. rövid idő alatt már 45 saját könyvvel büszkélkedhet a cég honlapja szerint. Ezek többnyire politikai, társadalomelméleti, történeti, filozófiai témájú munkák, amelyek jellegükből kifolyólag rétegközönségnek szólnak.

Éppen ezért volt némileg meglepő, amikor néhány héttel ezelőtt egy olvasónk jelezte, hogy az egyik fővárosi bolt „a Libri ajánlja” szekciójában egymás mellett sorakoznak az MCC Press kiadványai.

A kép tanúsága szerint ráadásul a vásárlók arcába tolt blokkban szereplő MCC-könyvek mind ugyanazt a témát járják körül: a „genderkérdést”, kritikus szemszögből.

Fotó: Olvasói fotó / Telex
Fotó: Olvasói fotó / Telex

Ideológiai irányultság terén ezzel nem lógnak az MCC Press-es mezőnyből, elég egy pillantást vetni a teljes listára ahhoz, hogy megállapítsuk, liberális elhajlásokkal aligha fogunk találkozni ezekben a kiadványokban. A könyveket többnyire angolszász szerzők jegyzik és kortárs jobboldali alapállásból közelítenek meg olyan témákat, mint az emberi jogok, a társadalmi és biológiai nem, a klímaváltozás, a diszkrimináció, a woke-nak nevezett ideológia terjedése. Van néhány hazai megjelenés is, az MCC Press adta ki például Kovács Ákos novelláskötetét (Ezt nem lehet megúszni) és Orbán Balázs államtitkár – leginkább NER-es politikai önigazolásként értelmezhető – könyvét (A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye).

A jobbos felhozatal és az angolszász behatás nem meglepő, hiszen az MCC egyik kiemelt feladata a Fidesz szellemi hátországának megteremtése, a Fideszről pedig tudjuk, hogy előszeretettel importál politikai-ideológiai termékeket az amerikai republikánus térfélről akkor is, ha azok olyan jelenségekre reagálnak, amelyek itthon még el sem terjedtek igazán. Kiadóként pedig nyilván mindenki az jelentet meg, amire van szándék és/vagy kereslet. Az MCC-nél utóbbira nem is biztos, hogy olyan nagy szükség van, a kistafírozott intézmény kiadója el bír viselni akár jelentős mínuszt is (tavaly 119 millió forintos veszteséggel zárta az évet).

Propaganda minden mennyiségben

Az már érdekesebb, hogy ezek a finoman szólva rétegmunkák hogy kerültek központi polcra egy piaci alapon működő könyváruházban. Megnéztük néhány Libriben, kiemelt helyre pozícionálják-e az MCC-s könyveket, és azt találtuk: bár az ajánlott polcon jelenleg nem bukkannak fel a szóban forgó kiadványok, a szociológiai blokkokban – más jobboldali szemléletű munkákkal együtt – túlsúlyban vannak érzékeny társadalmi kérdésekben. Főleg a nemi identitás témájánál látványos a helyzet, itt ellenpólus szinte egyáltalán nem, objektív-tudományos szemléletű munkák pedig alig jelennek meg a választékban. Ahogy nem kap helyet egy csomó más, a gender- és woke-kérdésnél Magyarországon (vagy igazából bárhol) relevánsabb társadalmi témát tárgyaló könyv sem.

Nézzük konkrétabban, miről van szó! Adatgyűjtéshez először ellátogattunk három nagy üzletbe: a Rákóczi úti, a Nyugati téri és az Oktogonon található Librikbe. Mivel arról nem áll rendelkezésre adat, hogy az MCC-s bevásárlás előtt milyen volt a bolti kínálat, összevetésnek konkurens üzletek mostani felhozatalát használtunk fel: a másik nagy láncot képviselő Lírának megnéztük a Rákóczi úti üzletét, a kevésbé mainstream, társadalomtudományos vonalon kifejezetten erős kategóriából pedig az Andrássy úti Írók Boltját.

Az általunk meglátogatott Libri üzletekben összességében hasonló volt a helyzet: mindenhol nagy választék volt az MCC-s kötetekből, csak míg a két nagyobb boltban a Társadalomtudomány és a Szociológia címszó alatt futottak, a kisebbikben a Tudomány részlegre zsúfolták oda őket vegyesebb társaságban. Az MCC-s könyvek kifejezetten hangsúlyosan lettek kihelyezve, több közülük borítóval kifelé fordítva volt látható a polcon – ezért a kiadók általában fizetni szoktak a terjesztőknek. A Libri kérdésünkre nem árulta el konkrétan, hogy itt is ez történt-e, illetve hogy mennyiért lehet ilyen hangsúlyos bolti megjelenítést vásárolni. De azt leszögezték, hogy az MCC Press-szel ugyanolyan üzleti viszonyban állnak, mint más kiadókkal.

A Rákóczi úti üzletben a teljes szociológiai(nak mondott) kínálatot rögzítettük, és azt találtuk: összesen 55 cím szerepelt ezen a polcon, ezekből 17 szól a társadalmi/biológiai nem, illetve a feminizmus témájáról, 4 pedig demográfiáról, fiatalokról és családról. Tehát megközelítőleg a könyvek fele tárgyalja ezeket az itthon mostanában nagy politikai téttel bíró, a kormánypárt által gyakran tematizált területeket. Emellett szerepelt a polcon egy, a diszkrimináció jelenségével foglalkozó munka, amelynek üzenete szintén az, hogy az egész jelenség fel van fújva.

Az MCC Press, az Alapjogokért Központ és a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány néhány kiadványa egy Libri üzletben. (A könyvek eredetileg a polcon voltak, az elrendezés a fotó kedvéért történt.) – Fotó: Olvasói fotó / Telex
Az MCC Press, az Alapjogokért Központ és a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány néhány kiadványa egy Libri üzletben. (A könyvek eredetileg a polcon voltak, az elrendezés a fotó kedvéért történt.) – Fotó: Olvasói fotó / Telex

E kötetek többségét az MCC Press adta ki, de akad közöttük olyan is, amit a fideszes civil szervezetként ismertté vált Alapjogokért Központ mögött álló kft. jelentetett meg.

A kiadványokról már a borító és a cím alapján is megállapítható, hogy a kimondottan propagandisztikus hangvételűek és jobboldali szemléletet tükröznek,

miközben a semlegesnek tekinthető nő- és genderügyi kínálat jóval haloványabb. A fülszövegekből vett részletek segítségével mutatjuk, mire gondolunk (a cikk pedig a dőlt betűs rész után folytatódik):

Ryan T. Anderson: Harryből Sally. Válasz a „transznemű pillanatra” (MCC Press)

Ezt, a nemi diszfóriát tűzte zászlajára a transzideológia, holott felnőttkorukra a legtöbben kinövik ezt az érzést, ha visszafordíthatatlan beavatkozások helyett az előidéző okokra koncentráló, támogató légkör veszi őket körül, súlyosabb esetekben megfelelő terápiával kombinálva. […] A szerző hangot ad azoknak a nemváltó személyeknek is, akik megbánták, hogy a tranzíció útjára léptek, és azért osztják meg fájdalmas történeteiket, hogy mások ne essenek ugyanebbe a hibába.

Birgit Kelle: Genderkomédia – Hogyan akar egy abszurd ideológia uralkodni a mindennapjainkon? (MCC Press)

Gondolkodott ma már a nemén? Gender-esélyegyenlőség, a nemek sokfélesége – mindenki erről beszél. Húsz év alatt észrevétlenül beszivárgott az összes hierarchiaszintre ez az abszurd ideológia, és mostanra teljes a káosz. Esélyegyenlőségi megbízottak, egyházak, vállalkozások, hivatalok – mindenki tud a témáról. Genderesítjük a játszótereket, a közlekedési lámpákat, a vécéket, a tanmeneteket, a nyelvet, sőt még a Bibliát is. Egyre több polgárnak lassan kezd derengeni, hogy mindennek kétes haszna és értelme van, az adóforintokat viszont rendíthetetlenül fölemészti. Az egyetlen pozitívuma: ritkán ilyen szórakoztató egy világjobbító szándékkal föllépő ideológia! Ezért megérdemli a genderőrület, hogy annak tekintsük, ami: egy nagy komédiának. Függönyt fel!

Abigail Shrier: Visszafordíthatatlan károk – A transzmánia, amely elcsábítja lányainkat (MCC Press)

Sajnos azonban az influenszerek a gyermekeink testképét és énképét is alakítják, ezért ugrásszerűen nő az olyan fiatalok száma, akik előzmény nélkül kezdik magukat transzneműként definiálni az idoljaik mintájára. Abigail Shrier, a The Wall Street Journal újságírója kutatása során arra jutott, hogy a társaik körében azonnal felemeli a lányok szociális státuszát, amikor transzneműnek kezdik vallani magukat; népszerűbbé, érdekesebbé, különlegesebbé válnak, ami átmenetileg megnöveli az önbizalmukat és ezáltal a boldogságérzetüket.

Maria Keffler: Visszalépés, visszaváltozás és megtisztulás – Szabadítsa ki gyermekét a genderkultuszból! (MCC Press)

A legtöbb szülőt derült égből villámcsapásként éri, amikor gyermeke bejelenti, hogy transznemű identitású. Az ilyen családokat gyakran szorítja sarokba a milliárddolláros genderipar azzal az alattomos kérdéssel, hogy mit szeretnének jobban: legyen egy halott fiuk (vagy lányuk), vagy legyen egy élő lányuk (vagy fiuk)? Majdnem minden érintett család, amelyben a gyermek a genderszekta karmai közé került, szembesül ezzel az érzelmileg manipulatív kérdéssel. Mintha mindössze két opció lenne: vagy azonnal beleegyeznek a gyermek társadalmi és orvosi átalakulásába, vagy felkészülnek az öngyilkosságára, amelyhez ily módon ők is hozzájárulnak.

Marguerite A. Peeters: Genderőrület – Útmutató a globális mesterterv megértéséhez (Jogállam és Igazság NKft. / Alapjogokért Központ)

A férfi és a nő antropológiai szerkezetének lebontása után a forradalom a lebontásról az „építkezésre” tér át. A letűnt ideológiák maradványaiból egyfajta virtuális valóságot tákol össze: olyan polgárt, olyan egyént, aki „megszabadul” önmaga ingyenes ajándék voltától, aki aszexuális, semmilyen megkülönböztető jelleggel nem rendelkezik, sőt saját ,,nemi irányultságát” és „nemi önazonosságát” is „szabadon választhatja meg”.

Agnieszka Marianowicz-Szczygiel: A szivárványforradalom utópiája – 10 kérdés – 100 érv (Kairosz)

Milyenek a genderizmus hétköznapjai, hogyan látja a kutató tudós e kérdéskört a jogszabályok és a gyakorlat tükrében? A szerző számtalan példával igyekszik tájékoztatást adni az óvodás kori érzékenyítéstől kezdve a tizenéves korban elvégzett nemváltoztató műtéteken át a szülők és a környezet mindezeket el nem fogadó válaszainak törvényi elutasításáig, egészen a témakör mindannyiunk hétköznapját meghatározó jellegéig.

Katy Faust – Stacy Manning: Szemünk fényei (MCC Press)

A szerzők szerint a házasság intézménye képes a leginkább arra, hogy megvédje a gyermekeket az anya vagy apa nélküli gyermekkortól és az életre szóló sérülésektől. A felnőtt társadalom tagjainak magánemberként és döntéshozóként is felelősségük, hogy a felnövekvő generációk részesüljenek abban a védelemben és biztonságban, amelyet kizárólag a teljes család képes nyújtani számukra.

Szilvay Gergely: A gender-elmélet kritikája – Töprengések az antropológiai forradalomról a feminizmustól a transzneműségig (Jogállam és igazság Nkft. / Alapjogokért Központ)

A kötet bemutatja, hogy mi a gender-elmélet, hogy annak különféle irányzatait miért is lehet közösen vizsgálni, hogy miben állnak gyakorlati következményei, és hogy az elmélet miért is téves.

Eugenie Bastie: Viszlát, mademoiselle! – A feminizmus kudarca (MCC Press)

Bő hetven éve töretlenül képes egymásnak feszülő szekértáborokat létrehozni, holott azok a célok, amelyekért a mozgalom elindult, már évtizedekkel ezelőtt teljesültek. De az aktivisták szűnni nem akaró dühe nem engedi, hogy kihunyjon a parázs, ezért újabb és újabb területeken vélik felfedezni a nők elnyomását.

Balásházy Imre, Csabai Tiborné, Farkas Péter: Boldogabb családokért és ifjúságért

E könyv szerzői aggódva látják, hogy a felnövekvő fiatal generációk párkapcsolatra, házasságra és családra vonatkozó értékszemlélete alig követhető gyorsaságú változáson megy át.

Báger Gusztáv, Benda József: Jövőnk a gyermek

„Minden önmagában meghasonlott ország elnéptelenedik…” Mt,12/25.

Megállítható-e a magyarság lélekszámának fogyása? Ismerjük-e már valóban a népességfogyás okait? Bár vannak biztató jelek, egyelőre nem látszik a fordulat a gyermekszületések számában…

„A könyv, amelyet a nemzet lelkiismeretének, tudós agyának és érző szívének tekintek, több mint kettőszáz, a magyarság jövőjéért felelősséget érző, önkéntes szakember alkotó közösségének négy éven át folytatott együtt-gondolkodásából született.” (Prof.Dr. Em. Bagdy Emőke)

Az Oktogonnál nincsenek ugyan borítóval kifelé fordított MCC-s könyvek, de a felhozatal nagyjából ugyanaz, megspékelve még néhány egzotikummal. Megvásárolhatjuk itt többek között a jobboldali közönségkedvenc pszichedelikus-konteós közgazdász, Bogár László egy szerzeményét (Egy Bogár naplója), Frank Füredi Célkeresztben a határok című könyve („a 20. századi totális diktatúrák birodalomépítői, mai szellemi örököseik is arra tesznek kísérletet, hogy a határokat lebontsák, eltöröljék”), illetve szintén MCC-kiadásban a Téves riasztás című könyvet, amiből megtudhatjuk, hogy a klímaváltozás bizonyos jó PR-ral rendelkező tudóskörök hisztériakeltése miatt vált fenyegető félelemmé.

Mindhárom általunk megnézett boltban tartották Thomas Sowell Diszkrimináció és egyenlőtlenségek című könyvét (szintén MCC-kiadás), amely tartózkodó címe ellenére egyértelműen állást foglal: „Mást hibáztatni a sikertelenségeinkért mindig kifizetődőbb, mint szembenézni a saját gyengeségeinkkel és mulasztásainkkal. Ámde minden igyekezet, amely utólagosan akar bosszút állni a múlton, szükségszerűen könyörtelen és igazságtalan – noha épp azzal indokolja önmaga létezését, hogy egy egykori igazságtalanságot kíván megszüntetni” – áll a fülszövegben. Az Oktogon Libriben találhatók még ezen a részlegen nem az újjobboldali irányhoz sorolható, hanem klasszikus értelemben vett konzervatív szerzők művei (például Roger Scruton, Lányi András), ebben a kategóriában több könyv zöld filozófiai témájú.

A konkurenciánál nem pont így megy

Az erősen jobbra húzó kínálatot a Librikben csak hébe-hóba ellenpontozzák más, semleges vagy inkább empatikus nézőpontot felvillantó könyvek ezekben a témákban (például Molnár Csilla: A részlet látványa – Társadalmi nemek és nyelvi formák; L. Murányi László: A szivárvány árnyéka; Angela Murinai: 10 okom a haragra – Nőnek lenni egy macsó világban, Mikki Kendall: Szemellenzős feminizmus). Az inkább baloldali kritikai társadalomelméleti megközelítéshez sorolható szerzők közül látszatra az tud kikerülni, aki nem identitáspolitikai, hanem gazdasági fókuszú könyvet ír (például Szalai Erzsébet: Lélek és profitráta; Pogátsa Zoltán: A globális elit; Gerőcs Tamás: Magyarország függő fejlődése). Eközben rengeteg kurrens téma sovány felhozatallal bír vagy teljesen hiányzik.

Az irányultság egyoldalúsága különösen akkor válik feltűnővé, ha megvizsgáljuk a konkurens könyvesboltok társadalmi jelenségeknek szentelt szekcióját.

A Líra bolti kínálata megfigyelésünk szerint mind tematika, mind irányultság szempontjából sokszínűbb: itt is találtunk MCC-kiadványt (egészen pontosan kettőt számoltunk össze), de ezek mellett több, más nézőpontú munka is megjelenik, illetve változatos társadalmi témákban találni könyveket (kisebbségek, kriminológia, szociálpszichológia, információs társadalom, városszociológia, antropológia, különféle szociográfiák és társadalmi riportok).

Az Írók Boltjának társadalomtudományos választéka – Fotó: Olvasói fotó / Telex
Az Írók Boltjának társadalomtudományos választéka – Fotó: Olvasói fotó / Telex

Az Írók Boltjában ehhez képest is többféle, a jelen társadalmi kérdéseire reagáló könyvet helyeztek ki a polcokra (bevándorlás, fiatal felnőttek kiégése, nőjogi kérdések, félperifériás magyar társadalom osztályszerkezete, addiktológia, tudatos gyermektelenség, az emlékezetpolitika dilemmái, de vannak szociológiai antológiák és tankönyvek is), miközben nem hiányoznak teljesen a Librinél felülreprezentált konzervatív szerzők sem (itt is megtaláltuk például a határokért aggódó Füredi-könyvet).

Hogy teljesebb legyen a kép, megnéztük azt is, mi érhető el online a Librinél. A szociológiai szekcióban több mint 4400 könyv rendelhető, a felhozatal a teljes ideológiai és tematikus skálát lefedi, arról tehát semmiképp nincs szó, hogy a cég politikai alapon cenzúrázna könyveket a teljes kínálatából.

Ez azonban nem változtat azon, hogy a boltokban megjelenített választék jelenleg egy határozott irányba billen ezen a fronton. Ami azért fontos szempont, mert a könyvforgalom nagyobb hányadát még mindig az offline eladás adja, tehát a Libri boltjaiba betérő nagy számú vásárló inkább ezekkel fog találkozni.

Mindazonáltal érdemes megemlíteni, hogy üzleti szempontból marginális jelentőségű szegmensről van szó: a társadalomelméleti, filozófiai, szociológiai munkák – legyenek bármilyen irányultságúak – elvétve érnek csak el bestsellerstátuszt (bár az elmúlt évekből erre is láttunk példát például Yuval Noah Harari könyvei esetében). Éppen ezért teheti meg egy kereskedő bármiféle anyagi ráfizetés nélkül, hogy ezt a részleget akár radikálisan eltéríti egy irányba.

Ugyanez már nem igaz azokra a műfajokra és könyvekre, amelyektől nagy bevétel várható – nem is láttunk semmi ilyesmire utaló jelet a Librikben, sőt. Az üzletekben olyan – híresen kormánykritikus – szerzők, mint Bödőcs Tibor, kiemelt helyen szerepelnek, illetve még a társadalmi témák közt is megfértek a sok MCC-s kiadvány mellett például a kormánysajtó által „a baloldal oltásellenes stratégiájának ideológusaként” emlegetett Krekó Péter könyvei.

Amint egy, a könyvpiacra közelről rálátó forrásunk fogalmazott: MCC-s bevásárlás ide vagy oda, az elmúlt két évben semmi sem utalt arra, hogy a Libri-Bookline működése során ideológiai szempontok alá rendelné a piaci megtérülést.

Ilyen elhajlások szerinte maximum olyan területeken fordulhatnak elő, amelyek nem veszélyeztetik a nyereséget. Nem valószínű tehát, hogy a vásárlói igények ellenében eljutnánk oda, hogy tele legyen a kirakat genderőrületes könyvekkel, vagy hogy ne kerülhessenek a kínálatba ideológiailag „nemkívánatos”, de amúgy népszerű megjelenések.

Libri: Semmilyen ideológiai irányultság szerint nem osztályozunk

A témával kapcsolatban küldtünk kérdéseket a Librinek. Ezekre voltunk kíváncsiak:

  • Mi alapján kerülnek könyvek a Libri által ajánlott szekcióba?
  • Figyelnek-e rá, hogy nagyjából kiegyensúlyozott legyen ideológiai, szakmai szempontból a kínálat társadalomtudományos témákban?
  • Van-e valami szakmai vagy népszerűségi oka, hogy ennyire sok könyvet árulnak a boltokban, amelyek a társadalmi nem témájával, illetve más jelenségek jobboldali nézőpontú kritikájával foglalkoznak?
  • Az MCC és a Libri-Bookline közötti tulajdonviszony befolyásolja-e valamilyen módon, hogy az MCC Pressnek hány könyvét forgalmazza a Libri, és hogy ezek kikerülnek-e a boltokba?

A Libri válasza szerint összesen mintegy 54 000 új magyar nyelvű könyv kapható náluk, és bár „nagyon örülnének annak, ha az online megvásárolható összes kiadványt elérhetővé tudnák tenni a boltjainkban is, ez nem megvalósítható, mivel azok fizikai befogadóképessége átlagosan kb. 10 ezer cím”. Mint írták, folyamatos logisztikai feladatot jelent az, hogy gyakorlatilag minden újonnan beérkező könyv kikerüljön a boltokba. A boltokban a megjelenés után nagyjából 3-6 hónap múlva vizsgálja felül, hogy az adott könyv iránt van-e akkora érdeklődés, hogy kint maradhat a polcokon.

A cég állítása szerint a könyveket nem osztályozzák semmilyen ideológiai irányultság szerint, „a forgalmazott könyvek számát, számosságát tekintve ez a vállalkozás még akkor is lehetetlen lenne, ha egyáltalán célunk lenne megvalósítani” – írták hozzátéve, hogy minden olyan alkotást forgalmaznak, ami megfelel a hatályos jogszabályoknak, nem ütközik törvénybe és kiadójával meg tudnak állapodni a feltételekről.

A Libri szerint a számokból kitűnik, hogy egy-két kiadó pár könyve nem tudja lényegesen befolyásolni az aktuális kínálatot. „Szerencsére olyan széles a magyar nyelven megjelent könyvek választéka, hogy mindenki megtalálhatja a számára megfelelő, az őt érdeklő művet” – írták.

A közlemény szerint a szakmai munkába a kisebbségi tulajdonos MCC nem szól bele, az MCC Press kiadóval pedig ugyanolyan üzleti viszonyban áll a Libri-hálózat, mint a többi beszállítóval. A marketingcsomagok (amelyekbe az extra bolti kihelyezés is tartozik) ára ügyfelenként változik, de egy-egy kampány átlagosan inkább több százezres, mint milliós tételt jelent a megrendelő kiadóknak.

Az MCC-t és az MCC Presst is megkerestük, tőlük arról érdeklődtünk, az intézménynek, mint a Libri-csoport egyik tulajdonosának, van-e beleszólása abba, milyen könyveket forgalmaz a cég online, illetve a boltokban, az MCC Press fizet-e a Librinek azért, hogy a kiadványait ilyen nagy számban és jó helyekre tegyék ki az üzletekben, vagy van esetleg más típusú megállapodás erről. Arról is érdeklődtünk, kiegyensúlyozottnak tartják-e az üzletek társadalomtudományos részlegének kínálatát tematika és irányultság szempontjából ebben a formában. Cikkünk megjelenésééig nem kaptunk választ.