Több tanár is felmond az ország egyik legjobb gimnáziumában

Újabb tanárok adták be felmondásukat az ország egyik élvonalbeli gimnáziumában – értesült a Telex. Az Eötvös József Gimnázium további tanárainak távozása messze túlmutat önmagán, nem egyetlen intézményről szól: az oktatás helyzetének, anyagi és társadalmi megbecsültségének mély válságát jelzi, de azt is, hogy sok tanár nem látja jelét annak, hogy a kormányzat valóban meg akarná hallani a pedagógusok problémáit és konstruktívan változtatna a rendszeren.

„Az utolsó csepp a pohárban a státusztörvény lebegtetése. Ez nyilvánvaló megalázása a tanároknak. Újabb és újabb elemek kerülnek bele, bebetonoznak vitatott részeket: ilyen a 24-re felvitt kötelező heti óraszám. Tovább csökken a tanárok és az iskolák autonómiája” – mondta a Telexnek Szeiman József. A földrajz–történelem szakos tanár szerint a megélhetésre elégtelen fizetések mellett ezek a fő okok, amiért sok tanár távozik a közoktatásból.

„Meg szeretnék élni a fizetésemből, ezt szívesen kipróbálnám” – mondta Szeiman. Személyes meglátása szerint az oktatás helyzete, a kormány által forszírozott, a parlament előtt lévő státusztörvény tartalma olyan kereteket szab, amelyekben már magasabb fizetéssel sem vállalná a tanári hivatást.

A Telex tanári fizetéseket is érintő részletes videóját itt tekintheti meg:

Márpedig az eddigiek alapján Szeiman semmi esélyét nem látja annak, hogy a kormányzat változtatna hozzáállásán. Sőt, a jelek szerint a kormány nem is bánja, ha több tanár felmond, egyszerűbb neki így, mintha ki kellene rúgni őket. A kormány logikája szerint ugyanis a diákokhoz képest még mindig sok az oktató.

„Ez egy ostobácska logika szerint igaz is lehetne, csakhogy ez az arány képzési struktúránkból, iskoláink számából, a gyerekek földrajzi eloszlásából adódik” – azaz önmagában ezt a számot nézni más országokkal összevetésben felesleges.

A tanárok számának csökkenésével kapcsolatban Szeiman elmondta, hogy ebből adódóan még nem feltétlenül szűnnek meg iskolák, de – ahol még léteznek – a csoportbontások megszűnhetnek, „tartalmas délutáni foglalkozások, tehetséggondozó, vagy épp felzárkóztató szakkörök kerülhetnek ki az iskolák hétköznapjaiból, a maradók óraszámai pedig emelkedhetnek, amit a jövőben belengetett fizetésemelés alig fog fedezni, így a bérek növekedése talán épp csak leköveti a terhek növekedésének mértékét.”

A tanárok számának csökkenése tehát nem mutat a szakmai megoldás irányába – jegyezte meg Szeiman, aki későbbi helyét már az oktatáson kívül látja. Ez hangsúlyozottan nem az Eötvös József Gimnázium hozzáállásából történik.

A tanárok, diákok és szülők közötti kapcsolat valamint az intézmény és a pedagógusok közötti kapcsolat szempontjából eddigi munkahelye szerinte ideális volt. Szeiman személy szerint már nem is lát esélyt arra, hogy a közoktatásban helyezkedjen el. Ez vonatkozik az alapítványi, egyházi iskolákra is, amelyek nem tartoznak a tankerületek alá. A kerettanterv és az érettségi követelményei ugyanis ott is ugyanolyanok.

Tehát mindaz, ami fenntarthatatlanná teszi munkáját, az az intézményen túlmutató, rendszerszintű problémákból fakad. „Volt egy barátságos beszélgetésem az igazgatósággal, megértették és elfogadták a helyzetet, amelyen sajnos ők szándékaik ellenére sem tudnak változtatni.”

A kormányzat kompromisszumkészségére nem is lehet számítani, hiszen onnan nem a meghallgatás szándéka érződik, helyette „démonizálják a hivatását elhagyó tanárokat” – mondta Szeiman, aki nehezen, hosszú folyamat végén hozta meg döntését: „Több lehetőség áll előttem, de a mostani szakasz a hivatásom feladásáról szól, a gyász fázisában vagyok.”

A státusztörvényről – és arról, miért kapta a bosszútörvény elnevezést a törvényt ellenzőktől – itt olvashat bővebben.

Legutóbb pénteken a Kossuth téren tüntettek a státusztörvény ellen, párhuzamosan az elfogadásáról szóló parlamenti vitával.