„Boldog István félóránként váltva hívott be bennünket” – folytatódott a volt fideszes képviselő korrupciós pere

Nagyjából félóránként váltották egymást a polgármesterek Boldog István kétpói irodájában, ahol a települések TOP-os pályázatairól (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) volt szó, de Boldog csak akkori országgyűlési képviselőként azt akarta tudni, ki mire akar pályázni, utasításba semmit sem adott – ezt mondta tanúként két meghallgatott polgármester is szerdán a Fővárosi Törvényszéken, ahol a volt fideszes képviselő, Boldog István és társai korrupciós ügyét tárgyalták.

Az ügyben hat év letöltendő börtönt, ötmilliós pénzbüntetést és 6,6 millió forint értékű vagyonelkobzást kér az ügyészség Boldogra, akit többek között hivatali vesztegetés elfogadásával vádolnak. A vád szerint előre lezsírozták a települések fejlesztési pályázatait: ki csinálja a közbeszerzést, kiket kérnek fel, kik nyernek, kik a kivitelezők, majd pénz is csorgott vissza pályázatnyertesektől Boldogékhoz. A per legutóbbi tárgyalásán erről is beszéltek helyi polgármesterek, akiknek azt mondták, hogy az elnyert pályázati pénzek 10 vagy akár 20 százalékát adják vissza.

Szerdán Kuncsorba egykori polgármestere, Rédai János arról beszélt a bíróságnak, ők a művelődési házat és az idősek otthonát akarták felújítani a településen, erre is akartak pályázni maguktól, és ezekre el is nyertek 54 és 20 millió forintos támogatást.

„Igyekeztünk jó pályázatokat beadni. Volt olyan, hogy egyszer Kétpóra Boldog félóránként váltva hívott bennünket. Elmentem nyilván, jó fél órát vártam arra, aki bent volt előttem”

– mondta a volt polgármester, aki szerint ezen a megbeszélésen „Petrácska volt ott, ha jól emlékszem, meg István”. (Fehér Petra Boldog István egykori mindenese, másodrendű vádlott.)

A már nyugdíjas Rédai szerint ez a kétpói megbeszélés – ahol Boldog egy időben polgármester is volt – „rövid volt, nem sokáig tartott, mert hát kis település vagyunk”. Szerinte ezen csak arról volt szó, hogy Kuncsorba milyen pályázatokra jelentkezne, olyan pedig állítása szerint nem volt, hogy Boldog mondta volna meg, mikre pályázzanak, vagy hogy ki legyen a kivitelező cég.

Állítása szerint a találkozó már akkor történt meg, amikor a kuncsorbai pályázatok előkészítés alatt voltak. A bíró erre megkérdezte, hogy akkor egyáltalán miért jött létre a megbeszélés, volt-e szó másról is, mire Rédai úgy felelt:

„hát, megkérdezték, hogy vagyunk”.

Olyanra nem emlékezett, hogy tőle azt kérték volna, a telefonját adja le a beszélgetés előtt, igaz, mástól hallott ilyesmiről. Azt is mondta, a pályázat elnyerése után őt senki sem kereste fel azzal, hogy az elnyert összegből vissza kellene osztaniuk. „Én nagyon nem foglalkoztam ilyen dolgokkal, a kis faluban a falu dolgaival foglalkoztam. Volt nekünk elég bajunk. Engem nem kerestek. Hogy mást megkerestek-e, én azt nem tudom”. Ugyan szerinte a törökszentmiklósi polgármestertől hallott ilyet, de azt is már csak azután, hogy az egész büntetőper elindult. Úgy tudja, a törökszentmiklósi polgármestertől „egy férfi és egy nő” kérte a visszaosztást, de neveket vagy részleteket nem tudott mondani erről. (Törökszentmiklós polgármesterét már korábban meghallgatta a bíróság, akkor arról beszélt, hogyan keresték fel Fehér Petráék, hogy a megnyert pályázatokból csorgassanak vissza pénzt.)

Csak a lehetőségekre hívták fel a figyelmüket

Hasonlókról beszélt az örményesi polgármester, Török Tamás is. (Törököt 2019-ben a Fidesz indította Örményesen, és Boldog István is támogatta.)

A bíróságnak Török arról beszélt: bár voltak a TOP-os pályázatokról egyeztetések Boldogékkal,

ők csak „felhívták a figyelmünket azokra a lehetőségekre, amik esetlegesen még kihasználatlanok”.

Ő is járt polgármesteri viziten Kétpón, de szerinte itt csak arról volt szó, hogy ők maguk mire szeretnének pályázni, „mi az, amit mi, polgármesterek szükségesnek érzünk. A képviselő tudni akarta, milyen pályázati céljaink vannak”. Török szerint az „teljesen természetes, hogy a polgármester megkeresi ilyen ügyben az országgyűlési képviselőt, és tájékoztatja arról, milyen fejlesztéseket szeretne a településén”.

Ezen a beszélgetésen szerinte csak Boldog István és Fehér Petra volt jelen, de pontosan nem emlékezett, Boldog pedig „biztatott engem, hogy pályázzak, amire gondolok”. Ők egy kastély felújítására akartak 100 milliót elnyerni, és a pályázat sikeres is lett végül, csak bruttó 85 milliót kaptak a száz helyett.

Azt állította a bíróságnak, olyanról nem volt szó, hogy Boldog megmondta volna, ki legyen az esetleges kivitelező: „tudomásom szerint a képviselő úrnak ezekre nem volt ráhatása”. Szerinte pénzvisszaosztásért sem kereste meg senki.

Megemlítette azt is, hogy egyszer felhívta őt Kengyel polgármestere, Nagy Szilárd, aki arról kérdezte, „van-e rajta valamilyen nyomás” a pályázatokkal kapcsolatban, és ő maga ezt furcsának találta. „Fura volt a hangszíne, fura volt, hogy felhívott. Szinte olyan volt, mintha egy újságíró tenne fel kérdéseket”, mondta erről Török a bíróságnak.

Kengyel egykori fideszes polgármestere, Nagy Szilárd volt az, aki egy vádalkuban borította Boldog István ügyét. Ő beszélt arról, hogyan zajlott az a bizonyos megbeszélés, ahol a vád szerint a telefonokat leadva, egyesével, sorban tárgyalt Boldog a polgármesterekkel arról, ki mire pályázzon, ki mit nyerhet meg.

A bíróság szerdán röviden egy harmadik tanút is meghallgatott, aki a martfűi polgármesteri hivatalban dolgozott a kérdéses időszakban. A nő annyit mondott,

a kétpói megbeszélés után a martfűi polgármester „felháborodva” érkezett vissza a hivatalba, és annyit mondott neki, hogy „pénzt kérnek vissza a pályázatokból”.

A tanú arra nem tudott válaszolni, hogy ezt pontosan ki kérte a polgármestertől, hiszen ő is csak elmondásokból tud erről, személyesen nem volt ott ezen a találkozón.

A per novemberben folytatódik majd további tanúkihallgatásokkal.

A többi polgármester másképp emlékezett

A bíróság a korábbi napokon is hallgatott meg tanúkat az ügyben. Kazinczi István tiszatenyői polgármester szerint például Boldog István országgyűlési képviselő „föld és ég ura”, és hatalmas szerepe van az elnyert pályázatokban – ő tehát kissé másképp vélekedett Boldog szerepéről, mint a szerdán meghallgatott polgármesterek. Kazinczki szerint neki például a 2014 utáni fideszes irány nem igazán tetszett, ezt ki is fejezte, ami miatt szerinte érte megtorlás a települést. Volt, hogy kihúzhatták volna egy-egy nehéz helyzetből Tiszatenyőt, de nem tették meg, „mert nem tetszett nekik, ahogyan én politizálok”.

Hegedűs Istvánt, Tiszaföldvár polgármestere pedig arról beszélt, hogyan keresték meg Boldog emberei a körzet településeinek polgármestereit azzal, hogy a nyertes pályázati pénzekből mennyit kell visszafizetni, például arra, hogy Boldog kampányát finanszírozzák.

Hegedűs azt mondta, Fehér Petra – Boldog István egykori mindenese, másodrendű vádlott – megjelent nála Boldog másik táskás emberével, K. Péterrel, és kérték, csukja be az ajtót. Majd előadták neki, hogy 10 százalékot le kell adni a pályázati pénzekből a Fidesznek, ezzel kell támogatni a pártot a választásokon. A polgármester elmondása szerint eléggé felháborította a kérés, sosem találkozott előtte ilyennel, ráadásul azt is mondta, hogy eleve rá kell még tenni saját forrásokból ezekhez a pályázati pénzekhez, hogy megvalósuljanak a projektek, eleve nem is lenne benne plusz. De Boldog embere, K. Péter azt válaszolta, hogy vannak alvó cégek, amiket beindítanak a projektek miatt, és azok megcsinálják olcsóbban, hogy megmaradjon az a 10 százalék.

A polgármester azt mondta, visszautasította ezt a dolgot, amire azt a választ kapta, hogy jól gondolja meg, mert a jövőben is szükség van a települése fejlődésére, és így nem biztos, hogy lesznek támogatható projektjeik. De hozzátette, hogy Boldog István neve nem hangzott el, nem Boldog kampányára kérték a pénzt. Szóban annyit mondtak, ez elvárás a Fidesz részéről a kampányra. Elmondása szerint még vagy 2-3 alkalommal keresték, de mindig lemondta a találkozókat.

Markót Imre, Törökszentmiklós jobbikos polgármestere pedig arról beszélt, hogyan keresték fel Fehér Petráék, hogy a megnyert pályázatokból csorgassanak vissza 20 százalékot, elmondása szerint kifejezetten kampánytámogatásra.

Hivatali vesztegetés

Boldog István és nyolc társa ellen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtottak be vádiratot. Boldog ügyének előkészítő tárgyalását a bíróságon 2021 júniusának végén tartották, amiről részletesen ebben a cikkünkben számoltunk be.

A Boldog-ügy vádirata két részből áll. Az elsőben a vádirat lényege szerint „a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is”. Mindezekért a vállalkozóktól 2019 májusában 20 millió forintot kaptak.

A második vádpont arról szól, hogyan keresték meg Boldog emberei a körzet településeinek polgármestereit azzal, hogy a nyertes pályázati pénzekből mennyit kell visszafizetni, például arra, hogy Boldog kampányát finanszírozzák.

Boldogot egyébként az ügyészség konkrétan a következőkkel vádolja:

• 2 rendbeli felbujtóként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása,
• 2 rendbeli felbujtóként elkövetett vesztegetés elfogadása,
• 2 rendbeli felbujtóként elkövetett versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban.

Rá, illetve a két táskás emberére (Fehér Petrára és K. Péterre) hat év letöltendő börtönt kért az ügyészség. Az ügy előzményeiről, a vád részleteiről és az előkészítő ülésen elhangzott nyilatkozatokról ebben a cikkünkben olvashat részletesen. Boldog januárban úgy fogalmazott: „ez egy csúnya politikai kampány, amelynek én vagyok az elszenvelgője, aminek a vége sajnos nagyon messze van”.

Az ügy részleteiről, a többi vádlottról, és azok szerepéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

2021 szeptemberében egyébként az ügy ötödrendű vádlottja minden ellene hozott vádat beismert a bíróságon, ezért első fokon felfüggesztett büntetést kapott. G. Vanda, Boldog István fideszes országgyűlési képviselő táskás emberének, K. Péternek volt az asszisztense, és a vád szerint bűnsegédként kenőpénzeket vett át és juttatott célba, ezt pedig az előkészítő ülésen be is ismerte. Azt mondta, sajnálja, ami történt, már megbánta, és fel sem fogta a helyzet súlyosságát, amikor átvette a pénzeket. Mindezért a bíróság bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és versenykorlátozó magatartás közbeszerzési eljárásban miatt két év szabadságvesztésre ítélte, öt évre felfüggesztve. Az ügyészség súlyosabb ítéletet kért rá.

Boldog Istvánról írt portrénkat itt tudja elolvasni.