Egy rendőr csak azért próbálgatta a sokkolót, hogy lássa, működik-e, állítja a rendőrség a pénteki tüntetésről

A pénteki tüntetés nem jelentett olyan nagy testi veszélyt a rendőrökre, mint a korábbi Karmelitánál zajló tüntetés, ezért a helyszínen úgy ítélték meg, hogy nincs szükség ingerlőgáz (azaz könnygáz) bevetésére – hangzott el kérdésünkre azon a háttérbeszélgetésen, amit a rendőrség azért tartott, hogy elmondják, mit tehet jogszerűen egy tüntető, és milyen jogkörei vannak a rendőrségnek.

Érdeklődésünkre Wieszt Ferenc rendőrezredes, a Budapesti Rendőr-főkapitányság Közrendvédelmi Főosztályának főosztályvezetője azt is mondta,

valóban feltűnt egy rendőrnél sokkoló is, de a rendőrsorfal mögött, és csak abból a célból, hogy kipróbálja, működik-e,

azaz használatára nem került sor. Szerinte a rendőröknél szokott lenni sokkoló, nála is van éppen egy.

Péntek este több ezren, jellemzően fiatalok vonultak fel Budapesten a státusztörvény ellen, és a hazai oktatás helyzetének előmozdítása érdekében. A részt vevő tinédzserek rendszerrel szembeni elégedetlensége tapintható volt, amikor a tüntetés után a Fidesz székházához vonultak a fiatalok.

A BRFK már rögtön a tüntetés után azt állította, agresszív, erőszakos tüntetők törtek a rendőrökre, akik termoszt, csavart és zászlórudat is dobtak a rendfenntartókra. A helyszínen készült videónkban viszont több tüntető is arról számolt be, hogy a gerincüket, veséjüket ütötték a rendőrök, illetve sokkoló is előkerült a tömegben a rendőrség részéről.

A szerdai sajtótájékoztatón Gömbös Sándor rendőr dandártábornok elismételte a korábbi tájékoztatón ismertetett főbb kereteket, miszerint míg egy gyülekezés bejelentett módon, békésen zajlik, addig a rendőrségnek legfeljebb csak az esemény biztosítása a feladata.

A feladat ott kezdődik, amikor a jogszerű demonstráció befejeződik, viszont „megjelennek bizonyos személyek, ellopják a tömeget”, és arra biztatják a résztvevőket, hogy folytassák a tüntetést. Legtöbbször ilyenkor sem kell még fellépni, csak akkor, amikor a tömeg „békétlenné válik”, és különböző dolgokat a rendőrök felé dobálva veszélyeztetik a testi épségüket, mondta Gömbös.

Állítása szerint a rendőrök reakciója szerint mindig a tömeg agresszivitásával arányos. Az alapelvük az, hogy kartávolságon belül senki nem léphet be a rendőrsorfal elé. Ezt az alapelvet szerinte azonban a legutóbbi tüntetésen egy új módszerrel játszották ki a tüntetők: háttal közelítették meg a sorfalat, nekitámaszkodtak, majd tolni kezdték.

Ez a módszer Gömbös szerint nem a rendőrökre, hanem sokkal inkább a tüntetőkre lehet veszélyes, mert ha valaki rosszul lesz, mert kevés a levegője, akkor összenyomhatják, összetaposhatják a többiek, súlyos sérülést okozva.

„Nem tudom megfejteni, mi az értelme a rendőrsorfallal birkózásnak, hiszen ha valaki véleményt akar nyilvánítani, megteheti” – mondta Gömbös. Értékelése szerint a helyszínen levő rendőrök óriási türelemmel kezelték pénteken a helyzetet. Azt a négy tüntetőt, akit kiemeltek a tömegből, a saját érdekükben emelték ki, hogy ne sérüljenek meg a tömeg mozgása miatt. A tömeget végül úgy tudták feloszlatni, hogy az agresszívebb csoportot leválasztották a kevésbé agresszívektől.

A pénteki tüntetést percről percre közvetítettük a Telexen, beszámolónkat itt olvashatják vissza, a helyszíni videónkat pedig alább lehet megnézni:

A tüntetések hat aranyszabálya a korábbi tájékoztató alapján:

1. Ma bárki, bárhol véleményt nyilváníthat, tüntethet, csak egy előzetes bejelentés kell ehhez.
2. Gyülekezni azonban csak békésen és fegyvertelenül lehet, azaz nem lehet félelmet keltő egyenruhában, egyéni védőfelszerelésben, arcot eltakaró maszkban, élet kioltására alkalmas eszközzel vonulni, mert az már vétség.
3. Kell egy szervező, aki viseli az esemény esetleges elszabadulása utáni károkozás következményeit, és akire az összegyűltek hallgatnak.
4. Ha a bejelentett tüntetés egy nem bejelentett vonulásban folytatódik, akkor ugyan az már jogszerűtlen, de ha békés, a rendőrök (általában) nem szólnak közbe.
5. Van egy pont, amikor a rendőrök vezetője úgy dönt: a tüntetés békétlenbe fordult át. Ekkor felhívják a figyelmét mindenkinek, hogy távozzon.
6. Lehet úgy dönteni még ekkor is, hogy nem megy el a tüntető, de akkor ne csodálkozzon, ha a kiszorításkor lefújják.