Sem az alapítványi elnök, sem a volt igazgató nem érti, hogy mi köze a fantomdiákokkal történő több százmilliós csaláshoz

„Nem tudom, mivel vádolnak pontosan, nem tudom, milyen szabályt sértettem meg” – mondta annak az alapítványnak az elnöke, aminek a fenntartásába tartozó két szegedi iskola a vád szerint 2012 és 2014 között olyan tanulók után is vett fel támogatást, akiknek nem volt tanulói jogviszonyuk, vagy ha volt, nem jártak be az órákra.

Az egykori Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskolát (Szefi) és a Rogers Gimnáziumot fenntartó Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetű fiatalok felkarolásának támogatásáért jött létre, ám az ügyészség szerint az intézmény vezetői fantomdiákokkal csaltak, és olyan utasítást adtak a tanároknak, hogy a hiányzó tanulóknak félévente legalább két érdemjegyet adjanak, ha nem jelennek meg a számonkérésen, akkor meg egyest.

A vád szerint így kvázi nem létező diákok után vettek fel normatív támogatást, amivel összesen több mint 336 millió forintos kárt okoztak a költségvetésnek. Az alapítvány elnökéhez ebből 112 millió, a Szefi volt igazgatójához pedig több mint 63 millió forintot kötnek. Az igényléseket aláíró tanárt és egy igazgatóhelyettest még novemberben hallgatott meg a bíróság, ők elismerték a bűnösségüket, az alapítvány elnöke, egy volt szegedi fideszes önkormányzati képviselő, illetve a Szefi volt igazgatója, egy szintén volt szegedi fideszes önkormányzati képviselő viszont ártatlannak vallotta magát az előkészítő ülésen.

Kinek a hatásköre?

Bár a vádat már korábban ismertették, az Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány elnöke mégsem értette érintettségét az ügyben, mivel állítása szerint a normatív támogatások igényléséhez szükséges adatokra neki nem volt rálátása. A mai tárgyaláson hosszabban ki is fejtette álláspontját, vallomásában az iskolák létrejöttéről és a Szervezeti és Működési Szabályzatról (SZMSZ), valamint a házirendről beszélt, amik a diákokra vonatkozó szankciókat írták elő a hiányzások tekintetében.

Ezek a szabályok már a 2012 és 2014 előtti időszakban is megvoltak, és a hatóságok rendszeresen ellenőrizték is az iskolákat – szerinte sem a működésre, sem a hiányzások kezelésére vonatkozóan nem emeltek kifogást.

Beszélt az iskolai hierarchiáról is, hogy fenntartóként milyen szinten szóltak bele az intézmények működésébe. A tanárok felettese az iskolaigazgató volt, fenntartóként nem adtak utasításokat az iskolák dolgozóinak, utalva ezzel a vádirat azon részére, miszerint ők mondták a tanároknak, hogy a hiányzó tanulók részére félévente legalább két jegyet adjanak, ha pedig nem írnak dolgozatot, akkor egyest.

A hiányzásokkal kapcsolatos szabályokat a házirend tartalmazta, amit a köznevelési törvény miatt át kellett írni. 120 órát hiányozhattak igazoltan a diákok, illetve különbözeti vizsgákat szerveztek azoknak, akik valamiért nem tudtak részt venni a félévben. A fenntartó csak annyit írt elő, hogy vezessenek jelenléti ívet és dokumentálják a hiányzásokat, amiket az osztályfőnökök összesítve továbbküldték a titkárságnak félévente. Hogy a kimaradozó diákokkal mi lesz, elmondása szerint az az igazgatók hatásköre volt.

Megsemmisültek a papírok

„Semmi érdekünk nem fűződött ahhoz, hogy a valóságtól eltérő diákszámot alkalmazzuk. Ha nem volt annyi diák, nem volt annyi költség sem”

– mondta az alapítvány elnöke a bíróságon. Mikor a tanulni kívánók jelentkeztek egy-egy intézménybe, nyilatkozniuk kellett, hogy nem szereztek még szakképesítést, így jogosultak az állami finanszírozásra.

Homokszem akkor került a gépezetbe, amikor egy ellenőrzésen kiderült, hogy ezeket a papírokat korábban megsemmisítették, mivel nem volt előírás, hogy hosszabb távon is megtartsák őket. A fenntartó ekkor maga kezdte el összeszedni és nyilatkoztatni a tanulókat újra, hogy pótolja a hiányzó papírokat, majd egy külsős céget is felkértek, amely azonban fals iratokkal, meghamisított aláírásokkal teljesítette a feladatát, így az újra rájuk hárult. A hiányzó dokumentumokat ezzel magyarázta.

Az alapítvány elnöke azt mondta, hogy csak az iskolák által megküldött dokumentumokból tájékozódhattak a támogatások igénylésekor. A lemorzsolódásról nem volt tudomásuk, a normatívával kapcsolatos papírokat az iskolai dokumentumok alapján töltötték ki, állította.

Meddig tart a jogviszony?

A Szefi volt igazgatóját is meghallgatta a bíróság. Ő bár vallomást tenni nem kívánt, néhány gondolatot azért megosztott. A bűnösségét nem vallotta meg, és az elsőrendű vádlotthoz hasonlóan ő sem értette, hogy miért vádolják. Azt mondta, hogy a vádiratban téves elszámolás szerepel, mert olyan tételeket is a rovására írtak, amik már jogviszonyának megszűnte után keletkezett. Szerinte ezt az összeget le kell vonni a ráháruló terhekből, mivel abban az időben már nem tudott részt venni a normatíva előkészítésében, illetve aláírni sem tudott.

Mivel a nyomozati szakaszban 180 órányi vallomást tett, története főbb pontjait a bíró ismertette. Kezdésként elismételte a vádat, miszerint az igazgató több mint 10 millió forintnyi támogatás felvételéhez nyújtott segítséget az alapítvány elnökének, majd a vallomással folytatta. Korábbi nyilatkozatai alapján a volt igazgatónak nem tartozott feladatai közé a normatíva elszámolása. Az iskolai vezetők a fenntartó alkalmazásában álltak, így ő csak aláírt, anyagi érdeke nem fűződött a támogatásokhoz. Hogy később lemondott igazgatói pozíciójáról, azt pont a normatíva elszámolásának menetében, a fenntartóval szemben felmerülő véleménykülönbségével magyarázta.

Felmerült ugyanis a dilemma, hogy meddig él a jogviszony, ha a diák nem jár be az iskolába. A törvények szerint félévente kell összesíteni a tanulók hiányzásait, és ezek alapján kell dönteni azok jogviszonyáról, ha túllépték a megengedett keretet. De az intézmények házirendjében jogszabályellenesen az is szerepelt, hogy ha nem vesz részt a számonkérésen egy tanuló, akkor az automatikusan egyest kap, illetve hogy ha a hiányzásai miatt nem osztályozható, attól még osztályozóvizsgát tehet, így a jogviszonya megmarad. Ezt az ellentmondást az igazgató jelezte is a vezetőségnek.

Most az a kérdés is előjött, hogy maga a jogviszony mikor köttetik. A vádlottak elmondása szerint már ha a jelentkezési lapot kitölti a diák, létrejön a jogviszony, még ha az sem biztos, hogy indul az a szak, amire jelentkezett. „Ez nem csak tájékoztató lap?” – kérdezte az ügyész. Az igazgató nemmel felelt, válaszából kiderült, hogy a lapok konkrétan a beiratkozásra vonatkoztak, de arra, hogy ha mondjuk a jelentkező meggondolta magát, és mégsem akar iskolába járni, a jogviszonyával mi történik, már nem volt rálátása.

„A KIR-be bekerültek ezek a diákok?” – kérdezte a bíró a Köznevelési Információs Rendszerre utalva. „Meggyőződésem, hogy nem” – mondta az igazgató. A tárgyalás csütörtökön további vádlottak meghallgatásával folytatódik.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.