Fantomdiákok után vettek fel százmilliós állami támogatást a szegedi iskolában, tanárokat hallgatott meg vádlottként a bíróság

A vádirat szerint a vádlottak szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetű fiatalok felkarolásának támogatására hoztak létre egy alapítványt, és az így működtetett iskolában olyan tanulók után is támogatásokat vettek igénybe, akik nem álltak tanulói jogviszonyban az intézményekkel, illetve ugyan beiratkoztak, de a tanórákat nem látogatták. Az oktatási intézmény vezetői olyan utasítást adtak a tanároknak, hogy a hiányzó tanulóknak fél évente legalább két érdemjegyet kell adni, ha nem jelennek meg a számonkérésen, akkor elégtelen osztályzatot kell beírni.

A Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola (Szefi) és a Rogers Gimnázium egykori igazgatóit és igazgatóhelyetteseit, emellett az Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány elnökét és adminisztrátorát is vádolja az ügyészség.

A vád szerint összesen több mint 336 millió forintos kárt okoztak a költségvetésnek, amelyből az intézményeket fenntartó alapítvány elnökéhez, az elsőrendű vádlotthoz 112 millió forint köthető. A mai meghallgatást a harmadrendű vádlottal kezdték, akire az ügyészség 1 év 4 hónap szabadságvesztést kért három évre felfüggesztve bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vádjával.

Ha nem lenne ügy, nem állnék itt

Vallomása és az előkészítő ülésen elmondott szavai között több eltérés is volt. A vádlott az ülésen azt állította, hogy nem tudott az adatok valótlanságáról, míg vallomásában ennek ellenkezője szerepelt, de a bűnösségét végül elismerte. Úgy töltötte ki a 2012-es évre vonatkozó normatív támogatást igénylő kérelmeket és elszámolásokat, hogy nem volt annak tudatában, hogy az adatok, amiket állítása szerint az elektronikus naplóból kérdezett le, nem a valóságot tükrözik.

„Hát aláírtam ezeket a papírokat, ha nem lenne ügy, nem állnék itt”

– mondta.

A vádlott végül hozzátette, hogy nem szeretné, hogy folytatódjon ez az eljárás, emiatt döntött úgy, hogy inkább elismeri bűnösségét. A bíró ezt nem fogadta el, mivel a bűnösséget beismerő nyilatkozat nem állt összhangban a vallomásában szereplő információkkal, a bűnösség elismerésén túl a történteket is alá kellett volna támasztania.

A negyedrendű vádlott 2014 januárjától mint igazgatóhelyettes dolgozott a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskolában. Ő írta alá a 2013-as normatív igénylést, amivel kapcsolatban elismerte bűnösségét, és annak jóváhagyását kérte a bíróságtól. Vele szemben 8 hónap szabadságvesztést kértek. Azt állította, hogy nyomás hatására írta alá a papírokat, nem is ért az ilyesmihez, nem tudta, hogyan kell normatív támogatási igényléseket kitölteni, majd megjegyezte, hogy ez amúgy is az iskolaigazgató feladata lenne. Azt mondta, csak azért írt alá, mert rányomták a feladatot, mivel akkor nem volt igazgatója az iskolának.

Először hosszan tagadta, hogy tudott volna az adatok valótlanságáról, majd hirtelen az ellenkezőjét állította, mire a bíró határozott álláspont képviseletére kérte.

„Akkor azt mondom, tudtam róla, a váddal egyezően szeretnék nyilatkozatot tenni.”

Az ügyészségi egyezség kérelmét a bíróság végül arra hivatkozva utasította el, hogy a vádlott tudatában volt annak, hogy segített a költségvetési csalás elkövetésében.

Kést nem fogtak a torkomhoz

A következő megszólaló szintén igazgatóhelyettesként dolgozott a Szefiben. A vád szerint tudatában volt annak, hogy hamis adatok szerepelnek az általa aláírt dokumentumokban. Kérdésre mondta el, hogy felmerült a vezetői értekezleteken az, hogy a sokat hiányzó hallgatóknak meg kellene szüntetni a tanulói jogviszonyát, azonban erre engedélyt nem kapott, és ez nyilvánvalóan kapcsolatban volt a tanulók száma után igényelhető támogatásokkal.

„Muszáj volt aláírni, igazgatóhelyettes voltam, féltettem a munkámat” – mondta. Ennek kapcsán kényszerítésről beszélt, úgy érezték, az értekezleteken is nyomás alatt vannak. A bíró kifejtette a kényszerítés definícióját, ami ha ténylegesen megtörtént, a vádlott mentesülhet a vádak alól. „Nyilván kést nem fogtak a torkomhoz, szóval saját döntés volt” – hangzott a válasz.

A vádlott képzésekre is beiratkozott, amiket nem végzett el, meg sem jelent a tanórákon. Elmondása szerint önszántából iratkozott be, érdekelték a képzések, de „sosem jött ki úgy”, hogy el tudjon járni az órákra. Tisztában volt tettei következményeivel. „Abban bíztam, hogy rendben lesz minden. Előtte sem volt semelyik évben probléma.”

A korábbi vallomásában ő is azt mondta, hogy nem tudott semmiről, ám álláspontjának későbbi megváltozását azzal indokolta, hogy időközben rádöbbent, hogy hozzájárult a csaláshoz. Bűnösségét elismerte, és az egyezség jóváhagyását kérte, amelyet az ő esetében elfogadott a bíróság.

A nap utolsó vádlottja adminisztrátorként dolgozott az Esély alapítványnál, őt szándékos segítségnyújtással vádoltak, és 6 hónapot kért rá az ügyészség. Bűnösségét elismerte. Azt állította, hogy az alapítvány vezetése hozta azokat a döntéseket, melyek szerint nem kell törölni azokat a diákokat, akik nem járnak be az órákra, valamint az alapítvány vezetése döntött afelől is, hogy a szeptemberi beiratkozottakkal bővített listát csatolják a későbbi igénylésekhez.

A diákoktól hallották, hogy nyomoznak a suli után

Még 2014-ben írta meg a Délmagyar.hu, hogy a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskolában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt. Az előzetes információk szerint az eljárás kamudiákok miatt indult, ugyanis az intézmény nem létező tanulók után vehetett fel jogtalanul 50 és 500 millió forint közötti összeget.

„30–44 fős jelenléti ívekkel kezdtük a tanéveket, akik közül legfeljebb 15–18 személlyel találkoztunk, ebből általában 7–8 diák jelent meg az órákon, és volt olyan év, amikor négyen vizsgáztak. Szerintem már induláskor a fele fiktív tanuló volt, sőt olyanról is tudok, amikor a kollégák »iratták be« gyermekeiket a létszám szaporítása érdekében, akiket egyszer sem láttunk. Jelenléti ívet nem olvastunk, mert volt, hogy egyetlen diák tisztelte meg a tanárt” – mondta a lapnak akkor a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola egykori oktatója.

Szerinte a bonyodalmak akkor kezdődtek, amikor 2010-ben az iskola igazgatója Budapestre távozott. Egy másik ott dolgozó korábban azt nyilatkozta a lapnak, hogy

a diákjaiktól értesültek arról, hogy a NAV vizsgálatot indított.

A Szefi bezárása után két évvel ismét a Délmagyar.hu arról cikkezett, hogy a nyomozás már három éve megindult, de iskola akkori igazgatóját még mindig nem hallgatták meg. Az igazgató a lapnak korábban azt nyilatkozta, hogy a kezdeményezésére, közös megegyezéssel szűnt meg a munkaviszonya, és hogy a távozása semmilyen összefüggésben nem állt azokkal a szerinte rendben lezajlott ellenőrzésekkel, amelyeket a Magyar Államkincstár végzett többször is az intézményben.

A Szefit megszüntető iskolafenntartó alapítvány elnöke, Budai Géza a Szeged.hu kérdésére válaszolva mondta el 2018-ban, hogy még őt sem hallgatták meg az ügyben, de áll a megkeresés elé.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen.