Nem érzi magát bűnösnek a fantomdiákokra támogatást felvevő oktatási alapítvány egykori elnöke

További vádlottakat hallgattak meg abban a költségvetési csalási ügyben, amiben egy, két egykori szegedi oktatási intézményt fenntartó alapítvány érintett. A Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola (Szefi) és a Rogers Gimnázium olyan tanulók után is vett fel normatív támogatásokat, akiknek nem volt tanulói jogviszonyuk, vagy volt, csak nem jártak be az órákra. Múlt héten több vádlott, aláíró tanárok is bűnösnek vallották magukat, amit a bíróság nem fogadott el, most újabb két vádlottat hallgattak meg, akik azonban állítják: ártatlanok.

A vádirat szerint a vádlottak szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetű fiatalok felkarolásának támogatása érdekében hoztak létre egy alapítványt, és az ezáltal működtetett iskolák olyan tanulók után is támogatásokat vettek igénybe, akik nem álltak tanulói jogviszonyban az intézményekkel, illetve ugyan beiratkoztak, de a tanórákat nem látogatták. Az oktatási intézmény vezetői olyan utasítást adtak a tanároknak, hogy a hiányzó tanulók részére félévente legalább két érdemjegyet kell adni, ha nem jelennek meg a számonkérésen, akkor elégtelen osztályzatot kell beírni.

A csalással a vád szerint összesen több mint 336 millió forintos kárt okoztak a költségvetésnek, amelyből az intézményeket fenntartó alapítvány elnökéhez, az elsőrendű vádlotthoz 112 millió forint köthető. Múlt héten három vádlottat hallgatott meg a bíróság, akik mind elismerték a bűnösségüket, ám volt, akinél ezt nem fogadták el, arra hivatkozva, hogy nyilatkozatuk nem áll összhangban a vallomásukban szereplő információkkal, a bűnösség elismerésén túl a történteket is alá kellett volna támasztaniuk.

Nem érzem magam bűnösnek

Most az elsőrendű vádlottat, az Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány elnökét – aki korábban szegedi fideszes képviselőként és az IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. igazgatótanácsának tagjaként is tevékenykedett –, valamint egy, az egyik iskolában egykor vezető pozíciót betöltő személyt hallgatott meg a bíróság, mivel ők az előző előkészítő ülésen nem jelentek meg. Az alapítvány egykori elnökét üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni kárt okozó csalás bűntettével vádolta meg az ügyészség, és ezért két év börtönben letöltendő szabadságvesztést kért ellene az ügyész. A hatodrendű vádlottat jelentős vagyoni kárt okozó költségvetési csalással, hamis magánokirat-felhasználással és bűnsegédi részvétellel vádolják.

Az előkészítő ülésen az elsőrendű vádlott nem ismerte el bűnösségét. Elmondta, hogy nem követte el azokat a cselekményeket, amikkel vádolják, majd megjegyezte, hogy a vád nem tért ki az alapítvány és az iskolák szervezeti felépítésre. Felszólalásában hosszan ecsetelte, hogy az alapítvány és az iskolák elkülönültek egymástól, az alapítvány nevezte ki az igazgatókat és a helyetteseket, állítása szerint viszont az operatív munkában nem vett részt.

Szerinte az alapítványtól az iskolák nem kaptak utasításokat semmire, a normatív támogatások anyagait az intézmények maguk készítették el, majd jelezték, hogy mikor kell aláírnia. Elmondta, a Magyar Államkincstár vizsgálatai megállapították, hogy az alapítvány arra használta fel a támogatásokat, amire kapta, végül tisztázásként hozzáfűzte, hogy semmilyen bűncselekményt nem követett el. „Nem is érzem magam bűnösnek” – mondta.

Ezt követően a bíró megjegyezte, hogy a tanügyi dokumentumokban olyan adatok szerepelnek, amik nem egyeznek a valósággal, olyan diákokról szólnak, akiknek meg kellett volna szüntetni a jogviszonyát, így eleve a tanügyi dokumentumok hibásak, amiket a vádlott aláírt. „Kinek a döntése volt, hogy félévkor nem szüntetik meg a nem járó diákok jogviszonyát?” – tette fel a kérdést.

Az iratok megvannak, csak nem küldtek el mindent

A vádlott ezután bizonyítási indítvánnyal élt, és azt mondta, be kell szerezni az iskolák mindenkori házirendjét és SZMSZ-ét, hogy kiderüljön, mi szabályozta az intézmények működési rendjét, milyen változások voltak, hogyan folyt a munka. A bíró erre megjegyezte, hogy a kért iratok mind megvannak, és csatolva vannak az ügyirathoz, mire a vádlott védője úgy szólt, hogy ők ezeket hiányosan kapták meg.

Erre a bíró felsorolta a 36 500 oldalas ügyirathoz tartozó mellékleteket – több mint 20 darab CD-t – amiket később megküldenek az érintetteknek.

A vádlott több korábbi pedagógus és koordinátor tanúként történő meghallgatását is indítványozta, hogy kiderüljön, kaptak-e tőle bármilyen utasítást, amire az ügyész megjegyezte, hogy a vád nem tartalmaz olyan állítást, miszerint a vádlott konkrétan bárkit is utasított volna, szerintük ez a vezetőkön keresztül történt.

A védő ezen a ponton megjegyezte, hogy szerinte több dolog sem állja meg a helyét a váddal kapcsolatban, ugyanis az nem tér ki a vádlott magatartására, konkrét jogszabályokra nem mutat rá, és így nehéz védekezni. Végül az eddigi vádlottak tanúként történő meghallgatását kérte. Az ügyész szerint nem történt mulasztás a vádak megfogalmazásakor.

Aláírt dokumentumokat, de ez hogy kapcsolódik a bűnösségéhez?

A hatodrendű vádlott – aki korábban a Szefi vezető beosztású munkatársa volt – sem vallotta magát bűnösnek, és a vádakkal kapcsolatban sem nyilatkozott. Védője elmondta, hogy meglátásuk szerint a cselekmények pontos leírása nem olvasható ki a vádiratból. „A vádlott aláírt dokumentumokat, de ez hogy kapcsolódik a bűnösségéhez?” – kérdezte. Elmondása szerint a vádirat nem egyértelmű, hiányzik a keretjogszabály, illetve az összegszerű részletezése annak, hogy hogyan jön össze az egyes vádlottakra terhelt összeg.

Az ügyész erre megjegyezte, hogy a vádirat konkrétan tartalmazza a vádakat, az ok-okozati összefüggést meg az támasztja alá, hogy a vádlott aláírt egy valótlan adatokat tartalmazó okiratot, amiről tudta, hogy be fogják nyújtani, majd hozzáfűzte, hogy a vádirat a törvényeknek megfelelő.

Végezetül a bíróság az előterjesztett bizonyítási indítványokat az elsőrendű vádlott esetében részben elfogadta, az iskolák mindenkori SZMSZ-ét és házirendjét a későbbiekben bekéri, és a tanúkat is behívja majd. A vád törvényességét bíráló indítványt megfontolás tárgyává teszi, ebben későbbi vádlottak és tanúk meghallgatása után dönt. Az ügyben legközelebb december 15-én tartanak előkészítő ülést, akkor majd a másodrendű vádlottat, a Szefi egykori igazgatóját hallgatják meg, aki évekkel ezelőtt szintén fideszes képviselőként volt tagja a szegedi közgyűlésnek.

A legtöbb diák hiányzott

Még 2014-ben írta meg a Délmagyar.hu, hogy a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskolában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt. A nyomozás akkor kamudiákok miatt indult, ugyanis az intézmény nem létező tanulók után vehetett fel jogtalanul 50 és 500 millió forint közötti támogatást.

A Szefi egyik tanára akkor azt nyilatkozta a sajtónak, hogy 30–44 fős jelenléti ívekkel kezdték a tanéveket, de legfeljebb 15–18 személlyel találkoztak, akik közül 7–8 diák jelent meg az órákon. Volt olyan év, amikor négyen vizsgáztak, de olyan is akadt, amikor a kollégák „íratták be” a gyerekeiket a létszám szaporítása érdekében, akiket később egyszer sem láttak. Állítása szerint a bonyodalmak akkor kezdődtek, amikor 2010-ben új igazgató került az intézmény élére.

Az ügyben sokáig nem történt semmi, az iskolák 2015 elején bezártak, a diákokat és a tanárok javát más szegedi oktatási intézmények fogadták be. Végül 2022 januárjában érkezett meg a vádemelés híre, melyben hét elkövető érintett.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.