Nem egyezett ki az ügyésszel a fantomdiákokkal csaló iskola volt igazgatója
2022. december 15. – 17:10
A vád szerint nem létező diákokra vettek fel százmilliós támogatást két szegedi alapítványi iskolában, ebben az ügyben tárgyalt csütörtökön a Szegedi Törvényszék. Meghallgatták az egyik iskola volt igazgatóját, aki egykoron fideszes képviselő is volt a városban, és akire felfüggesztett börtönt kért az ügyész, ő azonban nem vallotta magát bűnösnek.
Az ügyben egy szegedi iskolákat fenntartó alapítvány érintett, ami olyan tanulók után is vett fel támogatást, akiknek nem volt tanulói jogviszonyuk, vagy ha volt, a hallgatók nem jártak be az órákra. Néhány hete több, az igényléseket aláíró tanárt és egy igazgatóhelyettest, valamint az alapítvány elnökét, egy volt szegedi fideszes önkormányzati képviselőt is meghallgattak, most az egyik iskola volt igazgatóját, egy szintén volt szegedi fideszes önkormányzati képviselőt kérdezett a bíróság.
Az egykori Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskolát (Szefi) és a Rogers Gimnáziumot fenntartó Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány annak idején azért jött létre, hogy szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetű fiatalok felkarolását támogassa. Az iskolákban azonban olyan tanulók után is vettek igénybe támogatásokat, akik nem is jártak oda, vagy ha igen, a tanórákat nem látogatták. Az ügyészség szerint az intézmény vezetői olyan utasítást adtak a tanároknak, hogy a hiányzó tanulók részére félévente legalább két érdemjegyet adjanak, ha nem jelennek meg a számonkérésen, akkor meg egyest.
A csalással összesen több mint 336 millió forintos kárt okoztak a hazai költségvetésnek, ebből az alapítvány elnökéhez 112 millió, a Szefi volt igazgatójához pedig több mint 63 millió forint köthető. A korábban meghallgatott három vádlott elismerte a bűnösségét, ám volt, akinél azt a bíróság nem fogadta el, az alapítvány elnöke pedig ártatlannak vallotta magát.
Nem tudunk mi ellen védekezni
A csütörtökön meghallgatott másodrendű vádlott 2010 és 2014 között volt a Szefi igazgatója. A férfi korábban a szegedi Fidesz-frakciót is vezette, őt az ügyészség most üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, valamint hamis magánokirat-felhasználással és bűnsegédi részvétellel vádolja. Beismerés esetén 1 év 4 hónap börtönt ajánlott neki az ügyész 3 évre felfüggesztve, ezt azonban nem fogadta el.
„A vádirattal egyező nyilatkozatot, beismerést nem kívánok tenni” – mondta, hozzátéve, hogy az elmúlt tíz év nagy pszichés terhet rótt rá. A gyanúsítása szerinte alapvetően nem volt egyértelmű, hiszen más intézményvezetőt hasonlóképpen nem gyanúsítottak meg, ezt követően a vádirat jogszerűségét is firtatta. „Semmilyen személyes anyagi érdekem nem fűződött a vádiratban foglaltakhoz” – állította, hiszen a normatív támogatásokat a jogszabályoknak megfelelően az iskolák fenntartására használták fel.
Az ügyvédje is hasonlóan kezdte. „Nem tudunk mi ellen védekezni.” Szerintük nem tiszta, hogy a volt igazgató mely jogszabályokat sértette meg, hiszen azokat nem tartalmazza a vádirat. Az oktatási hivatalok ellenőrizték az iskolák és a telephelyek működését, nem találtak hibát.
Több bizonyítási indítványt is benyújtottak, szakértő bevonását, illetve ügyészi pontosítást is kértek arra vonatkozóan, hogy miben és milyen jogszabályokat sértett meg a vádlott. A volt igazgató megjegyezte, hogy az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) a normatív támogatásokat nem az ő hatáskörébe rendelte, hanem azok a fenntartóhoz, az alapítványhoz tartoztak. Arra kérték a bíróságot, hogy kérjék be az említett iratokat.
Olyan is járt a suliba, aki be sem iratkozott
Az ügyész véleménye azonban más. Szerinte az oktatási hivatalokból származó vizsgálati jegyzőkönyvek bekérése fölösleges lenne, ugyanis a normatív támogatások esetében van külön jogszabály, hogy mikor kell megszüntetni egy tanuló jogviszonyát, azt az világosan leírja, ezért ilyen részleteket nem kell tartalmaznia a vádiratnak. A volt igazgató két olyan elszámoló lapot is aláírt, amiben olyan tanulók is szerepeltek, akiknek meg kellett volna szüntetni a jogviszonyát, és
ezekről az ügyész állítása szerint ő tudott is.
Az is elhangzott, hogy az elmúlt időszakban történt távmeghallgatások között – mikor is az iskola volt tanulóit keresték fel és kérdezték a normatív támogatások ügyében – volt olyan tanuló, aki azt nyilatkozta, hogy soha nem is állt jogviszonyban az intézménnyel. Kitöltött ugyan egy jelentkezési lapot, ám az iskolába már nem iratkozott be.
A bizonyítási indítványokat végül a bíróság részben elfogadta. Megkérték az ügyészséget, hogy jelöljék meg a vádiratban azon tanügyi, oktatásügyi és egyéb jogszabályokat, melyek megsértésére a vádlottak bűnösségét alapozzák. A jövőben egy szakértőt is behívnak majd, az iskolák 2010 és 2014 közötti Szervezeti és Működési Szabályzatainak a beszerzése pedig már folyamatban van. Az oktatási hivatali dokumentumok bekérése azonban a bíróság szerint is fölösleges lenne, így az erre vonatkozó indítványt elutasították.
Az egyik dolgozó maga is fantomdiák volt
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága még 2014-ben kezdett el mozgolódni az Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány iskolái körül, ismeretlen tettes ellen folytattak nyomozást különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt. Kamudiákokról szóltak akkoriban a hírek, ugyanis az intézmény nem létező tanulók után vehetett fel jogtalanul 50 és 500 millió forint közötti támogatást.
A Szefi egyik tanára akkor azt nyilatkozta, hogy 30–44 fős jelenléti ívekkel kezdték a tanéveket, de legfeljebb 15–18 személlyel találkoztak, akik közül 7–8 diák jelent meg az órákon. Volt olyan év, amikor négyen vizsgáztak, de olyan is akadt, amikor a kollégák „íratták be” a gyerekeiket a létszám szaporítása érdekében. Ezeket a tanulókat később egyszer sem látták. A nyilatkozó tanár azt szerint a bonyodalmak akkor kezdődtek, amikor 2010-ben új igazgató került az intézmény élére.
Az iskolák 2015 elején bezártak, a diákokat és a tanárok javát más szegedi oktatási intézmények fogadták be. 2022 januárjában érkezett meg a vádemelés híre, melyben hét elkövető érintett. Első körben az iskola volt tanárait és két igazgatóhelyettes hallgattak meg, akik közül többen bűnösnek vallották magukat. Volt olyan vádlott, aki az iskola dolgozójaként képzésekre is beiratkozott, amikre aztán nem járt be. Vallomásában úgy fogalmazott, hogy „sosem jött ki úgy”, hogy el tudjon járni az órákra.
A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
