A napelemszövetség szerint a fogyasztók, a cégek és az állam sem járt jól a napelemstoppal

A napenergia-ágazatban óriási a bizonytalanság, és hiába oldhatják fel idén uniós nyomásra a napelemstopot, a napelemtelepítéssel foglalkozó cégek már most nagy bajban vannak, több ezer munkavállalót kellett elbocsátaniuk – írja a 24.hu.

A lap a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke, Kiss Ernő segítségével elemezte a tavaly októberben bejelentett napelemstop hatásait.

„Hatalmas nemzetgazdasági kárt okoz, hogy a csökkenő hazai termelés mellett éppen akkor ugrott meg jelentősen a villamosenergia-import, amikor a piaci áramárak soha nem látott mértékben megemelkedtek. Az igen költséges árambehozatalt a kormányzat akarva-akaratlanul is ösztönözte azzal, hogy 2021 óta folyamatosan szűkítette a napelemes erőművek építésének lehetőségét, majd éppen az energiaválság tetőpontja körül betáplálási stopot rendelt el a háztartási méretű kismerőművekre (hmke). Mindez éppen egy olyan pillanatban történt, amikor nagyot nőtt a kereslet az elektromos energia iránt. Eközben beruházók, cégtulajdonosok, társasházak tömege igyekezett volna gondoskodni arról, hogy saját magának termelje meg az áramot” – magyarázta Kiss.

Nem érte meg a napelemszektornak

A hazai kapacitásokon belül tavaly csak a napelemes rendszerek voltak képesek növekedést felmutatni: villamosenergia-termelésük 22,5 százalékkal nőtt, az iparág viszont megszenvedte az elmúlt fél évet:

A tagvállalatok jelentése szerint tavaly november 1-jétől mindenhol megszűnt a lakossági értékesítés. Azóta a korábbi megrendeléseket teljesítik, kivitelezik, de azóta egyetlen darab hmke-t sem adtak el – mondta a 24.hu-nak Kiss Ernő.

Bár a kormány Brüsszelnek tett energetikai vállalásainak értelmében március végén döntött arról, hogy ősztől megkezdődhet a betáplálási korlátozás fokozatos megszüntetése, a szakmában egyöntetűen úgy vélekednek, hogy

„a távoli határidő és a jogszabályi bizonytalanságok miatt 2023-ban már nem lesz lehetőség arra, hogy új kiserőműveket engedjenek rá a hálózatra”.

Mostanra a bizonytalanságok miatt a vállalatok több ezer embert bocsátottak el.

Első körben az értékesítők veszítették el munkájukat, de mostanra a kivitelezést végző munkatársak körében is jelentős leépítésekre került sor.

Az MNNSZ szerint „a közelmúltig nagyjából 10 ezer ember foglalkozott naperőművek építésével, tervezésével, illetve az iparághoz kapcsolódó szolgáltatásokkal. Csak az értékesítők száma 5 ezer főre tehető. Az ország piacvezető napelemes cége, az EU Solar arra kényszerült, hogy profilt váltson, jelenleg igyekszik átképezni a dolgozóit hősszivattyús rendszerek értékesítésére.”

Nem érte meg a fogyasztóknak

A megrendelők többsége is inkább visszalépett, nagyon sokan lemondják a kivitelezését. A 100 százalékos támogatást ígérő napelemes pályázat nyertesei is tömegével lépnek vissza, mert a forint gyengülése és az alapanyagok drágulása miatt mostanra önerő nélkül nem lehet igénybe venni a hozzájárulást. Olyan nyertes is volt, akinek az önrésze 38 ezer forintról több mint 900 ezer forintra emelkedett.

Ráadásul a több tízezer nyertes pályázatból mindössze néhány tucatot fizettek ki. A kormány februárban a kifizetések felgyorsítását ígérte.

Nem érte meg az államkasszának

A villamosenergia-összfogyasztás közel 40 százalékát kellett importálni 2022-ben, ami azt jelenti, hogy a behozatal nagy mértékben, 7,5 százalékkal nőtt. Ez a nemzetgazdaság számára – 300 euró/megawattóra átlagárral számolva – összesen körülbelül 6 milliárd euróba (2400 milliárd forintba) került tavaly.

Az energiaárak növekedése mellett a lakosság kompenzálása is jelentősen terhelte az államkasszát: az idei Rezsivédelmi Alapból májusig már 1153 milliárd forintot osztottak ki, ami a tervezett összeg majdnem fele. Az MNNSZ álláspontja szerint „a napelemes rendszerek a beruházási költségen felül ingyen állíthatnának elő elektromos energiát. Ehelyett a kabinet óriási pazarlást hajt végre, mikor az amúgy is rossz állapotban lévő költségvetést terheli tovább a rezsitámogatással.”