Lehetetlen kitiltani, ezért mindent boríthat a felsőoktatásban is a ChatGPT

Ezek az alkalmazások ma már bárki számára könnyen elérhetők. A legpopulárisabb ilyen rendszert, a ChatGPT-t naponta használják automatizálható feladatok ellátására, hogy az emberi energiát megspórolják. Magyartudása még nem tökéletes, de a szoftver a hazai egyetemisták körében is egyre népszerűbb, igénybe veszik azt beadandókhoz vagy online vizsgákhoz is, ami könnyen felboríthatja a felsőoktatás évszázadok alatt bejáratott rendszerét: a ChatGPT ugyanis nemes egyszerűséggel megírja a hallgató helyett a házit.

Március elején ezért az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Tudománypolitikai Irodája egy online konferenciát is szervezett, hogy kiderítsék, mennyiben változott az egyetemi világ a ChatGPT megjelenése óta. Nemrégiben így tett a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) is, itt egy zárt körű szakmai műhelybeszélgetést tartottak arra keresve a választ, hogy hogyan védekezhet az oktatás a mesterséges intelligencia (MI) generálta szövegek ellen, és hogyan építhető be az MI az oktatásba.

Az egyetemek alapvető feladata a tudás, a hagyományok megőrzése és ápolása, új területek felfedezése. A mesterséges intelligencia sem új keletű a felsőoktatásban, de az eszközök elterjedése új feladatokat hozott, és hiába próbálják integrálni azt a mindennapokba, ha az oktatási rendszer nem tartja a lépést, bukhat minden kísérlet.

Borul minden?

„Ez olyan, mintha megkérném a barátomat, hogy írjon nekem egy szakdolgozatot” – mondta Fenyvesi Anna, a szegedi bölcsészkar Angol-Amerikai Intézetének vezetője a ChatGPT-ről. Fenyvesi a szoftver etikátlan használatára hívta fel a figyelmet elsősorban, ami abban érhető tetten, amikor például egy beadandó, szakdolgozat részét vagy egészét MI-szoftverrel készítik. Ez hivatalosan plágiumnak sem nevezhető, mivel az ennek vizsgálatára szakosodott eszközök még nem járnak olyan fejlettségi szinten, hogy teljes bizonyossággal meg tudják állapítani, történt-e csalás.

A tanár január elején találkozott először olyan vizsgázóval, aki egy online számonkérést mesterséges intelligencia generálta szöveggel próbált teljesíteni. A gyanút, miszerint csalásról lehet szó, a Google keresési eredményei sem tudták igazolni. „A mondatok egyik fele értelmes volt, a másik pedig nem.” Végül egy a programozóként dolgozó fiával való beszélgetés vezette rá a megoldásra, ami – az ő számára legalábbis 99 százalékos biztonsággal, bár bizonyíthatatlanul – alátámasztotta: a hallgató a vizsgán a ChatGPT-t használta.

„Ha az ember ezt végiggondolja, akkor innentől kezdve borulnak a beadandók, borulnak a szakdolgozatok, borulnak a PhD-disszertációk. Felborul az európai felsőoktatásnak az a több száz év alatt bejáratott rendszere, hogy a hallgató olvas, aztán ír, amit ír, beadja és arra megkapja a diplomáját.”

Az SZTE már régóta foglalkozik a mesterséges intelligencia elméleti és jogi kérdéseivel, azok gyakorlati alkalmazásával. Ennek példája az egyetem kutatói által fejlesztett AVOBMAT nevű szövegbányászati szoftver is, ami nagy méretű szöveges adatbázisok vizsgálatát képes elvégezni 16 nyelven. A kutatások és fejlesztések eredményei eddig is beépültek az egyetemi oktatásba, így az MI-alkalmazások felhasználható előnyeit is vizsgálják.

Az egyetem kérdésünkre azt nyilatkozta, a kapcsolódó szabályok áttekintése és a terület szakértőivel való konzultáció jelenleg is folyik. Úgy látják,

a megoldás nem a tiltásban, hanem a számonkérések módjainak áttekintésében keresendő,

hogy azok inkább olyan részeket tartalmazzanak, amelyek kevésbé vannak kiszolgáltatva a mesterségesintelligencia-alkalmazásoknak. MI-vel való csalás miatt eddig még nem indult fegyelmi ügy az SZTE-n.

A plágiumszűrés a doktoriknál így is kötelező, de jelenleg nincs olyan program, ami az MI-vel készített írásokat teljes bizonyossággal felismerné. Gyenge Zoltán, a bölcsészkar dékánja lapunknak azt mondta, hogy a BTK reagált a leggyorsabban, néhány hete a Kari Tanács elfogadta a plágiumszabályzat MI-re vonatkozó módosítását. E szerint most már „a plágiummal azonos elbírálás alá esik a mesterséges intelligencia bármely formájával – részben vagy egészben – készült munka”.

Nem a hollywoodi filmekben vizionált szuperintelligencia

Szinte nincs olyan terület, amit valamiképpen ne érintene az MI. „Hatalmas potenciál rejlik a mesterséges intelligenciában az oktatás terén is, megkönnyítve a kutatást, az adatok feldolgozását, új kapukat nyitva az oktatói attitűdök változása számára” – vélekedik Mezei Péter, az SZTE Egyetemi Doktori Intézet vezetője. A professzor bízik abban, hogy meg fogják találni azokat a lehetőségeket, amelyekkel megfelelő gyakorlatot lehet kialakítani a mesterséges intelligencia vonatkozásában. Ehhez az kell, hogy minden tudományterület megtalálja a maga számára kedvező lehetőségeket abban, amit az MI kínál.

„Fontos látni, hogy az MI nem a hollywoodi filmekben vizionált szuperintelligencia, ami öntudatra ébred és leigázza az emberiséget, hanem alkalmazások sokasága, amelyek bizonyos tevékenységeket pontosabban, hatékonyabban, jobban tudnak elvégezni, mint az emberi erőforrás” – mondta a Szegedernek Dragon Zoltán, a Bölcsészettudományi Kar Amerikanisztika Tanszékének adjunktusa.

Dragon több dolgot is kiemelt, amelyben a GPT rendszer segítséget nyújthat a kurzusokon. Úgy látja, hogy

a hallgatók rengeteget tanulhatnak belőle saját kommunikációjukról, fejleszthetik a képességeiket.

„Régóta foglalkozunk azzal, hogy az adatbázisok és algoritmusok logikája miként alakítja át például elbeszélések és filmek működését, vagy hogy egy digitális fénykép neurális hálózat segítségével hogyan tehető még kifejezőbbé, netán mi történik akkor, ha úgynevezett távoli olvasási módszerekkel dolgozzuk fel a világon megjelent összes viktoriánus kori regényt, és bizonyos paramétereket figyelembe véve új megállapításokat tudunk tenni a korszak irodalmáról.”

De a hétköznapokban vázlatalkotásra, óratervek készítésére, cikkek, szövegek, könyvek kivonatolására is alkalmas a technika, ami felgyorsítja a különböző szakirodalmak feldolgozását. Emellett a nyelvtanulás és a programozás terén is jó lehetőségek vannak benne, főleg, hogy a rendszer el is magyarázza a felhasználónak az adott programkód működését, lektorálja a kész szöveget.

Nem félni, edukálni kell

Abban minden oktató egyetért, hogy a legtöbb tudományterületen helye van a mesterséges intelligenciának, és nekik és a hallgatóknak a közös feladata tesztelni és eldönteni, hogy milyen módokon lehetséges az integráció. Ennek nyitányaként április közepén egy oktatói workshopot is rendeznek, hogy akik már használják órákon a ChatGPT-t és a hasonló alkalmazásokat, megoszthassák tapasztalataikat, ötleteket adhassanak más oktatóknak.

Fenyvesi Anna szerint fontos, hogy a hallgatók oldaláról érezhető legyen, hogy egy ilyen komponens is jelen van a képzésekben. „Egy angol szakos már régen nem irodalmár, nyelvész vagy kultúratudós lesz, hanem elmegy multihoz HR-esnek vagy jól képzett titkárnőnek. Akinek nem lesz része ilyen képzésben, az hátrányban lesz azzal szemben, akinek, mondjuk, van egy felsőfokú nyelvvizsgája, diplomája ugyan nincsen, de azt az időt, amit a másik a tanteremben, azt ő a gép előtt töltötte, és szépen rájött, hogyan lehet használni ezeket az eszközöket.” A hangsúlyt a hallgatók felkészítésére és azoknak a kompetenciáknak a kialakítására kell helyezni, amik kellő alapot és magabiztosságot adhatnak a későbbiekre.

Mezei Péter mindezek mellett figyelmeztet: az MI az oktatás, kutatás és számonkérés területén nyújtott sok lehetősége mellett az elővigyázatos gondolkodást is szükségessé teszi.

„Amilyen gyors ütemben jelennek meg a különféle alkalmazások, attól tartok, hogy lassan átláthatatlan lesz a »kínálati oldal«.

Már most azt javasolták egy nyílt levélben szakemberek, hogy tartsanak szünetet az alkalmazások nyilvánosságra hozatalával a fejlesztők. Ez az egyetemi szférában is fontos lehet: több idő kell alaposan megérteni a jelenséget, nehogy a hosszú órák szabályozásba vagy módszertani átalakulásba fektetett munkája értelmét veszítse” – jegyezte meg.

Az oktatási rendszer be tudja fogadni az innovációt?

Kérdés marad viszont az is, hogy az oktatási rendszer maga mennyire van felkészülve ezekre a változásokra. „Ha az egyetemek, nagy adaptációs képességű munkatársaik révén képesek volnának is az MI-megoldásokat a saját gyakorlatukba átültetni, ahhoz, hogy a tanulási környezet a közös gondolkodás, a kooperatív tudástermés felé közeledjen,

nyitott, kreatív, önálló munkára kondicionált, vita- és párbeszédképes »alapanyag« is kell.

A központosítás kényszerpályáira terelt magyar közoktatás azonban egyre kevesebb ilyen diákot termel ki magából. Másra van programozva, s így az egyetemek terhei is fokozódnak, mert a belső konfliktusok mellett azzal a helyzettel is szembesülniük kell, hogy az új diákgenerációk – a versenyistállókból jövők kivételével – egyre alkalmatlanabbak a nemzetközi megméretésekben” – hívja fel a figyelmet Z. Karvalics László információstársadalom-kutató.

Véleménye szerint a magyar felsőoktatásnak az MI lehetőségeihez való alkalmazkodása nem lesz gyors vagy innovatív, és ez nem az egyetemek vagy az oktatók hibája. „Elképesztően alulfizetett tanárokkal, adminisztratív terheikkel, folyamatos fenntartói szabályigazítással

lehetetlen helyzetben vannak, és rugalmatlanok a magyar egyetemek, hogy versenyképesek legyenek a világgal,

amit még palástolni is rosszul palástol az öröm néha, hogy milyen listákon, milyen helyen van melyik egyetem.”

Bár a technika fejlődése kétségkívül izgalmas távlatokat nyit, az oktatáspolitika évtizedes mulasztásai miatt nagyon kevés megragadható lehetőség marad. „Nem arról van szó, hogy a magyar ugar fal föl minket. Inkább arról, hogy a kedvező irányba mutató szisztematikus és intézményes változásokat jelenleg sem a köz-, sem a felsőoktatásban nem remélhetünk. A felsőoktatásban ugyanakkor nagy számban találunk kiválóságszigeteket, a középiskolákban pedig hősöket, akiknek nagy tisztelet jár, róluk ne feledkezzünk meg” – célzott a kutató többek között a világszínvonalat tartani képes egyetemi műhelyekre, vagy Prievara Tibornak és Nádori Gergelynek a digitális pedagógia terén folytatott munkásságára.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.