Mi történik azokkal, akik amerikai szankciós listára kerülnek?

Jóval többet jelent, mint a beutazás korlátozását a 14024-es elnöki rendelet, amely alapján az Egyesült Államok személyre szabott szankciós listára tette az orosz kémbanknak nevezett, nagyrészt orosz, de részben magyar tulajdonú, 2018 óta budapesti központtal rendelkező Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) több vezetőjét, köztük a bank magyar alelnökét, Laszlóczki Imrét. (Róla és a két orosz vezetőről itt olvashatja cikkünket.)

• A szankciók következtében a szankciós listára került személyek Egyesült Államokban lévő ingatlanjait zárolják.
• Zárolják azokat az érdekeltségeket is, amelyekben közvetve vagy közvetlenül az érintettek legalább 50 százalékos tulajdonnal rendelkeznek.
• Amerikai állampolgárok nem is üzletelhetnek velük.

Az amerikai pénzügyminisztérium felügyelete alatt álló Külföldi Vagyonellenőrzési Kincstári Hivatal (OFAC) listájára felkerült „célzottan kijelölt állampolgárokkal” (Specially Designated Nationals – SDN) nem is üzletelhetnek amerikai állampolgárok, az ügyletekbe nem vonhatók be az SDN-ek érdekeltségei sem. Ez alól csak az OFAC adhat eseti felmentést. Az üzletelés tilalma a legszélesebb körben értendő, bármilyen tranzakcióra, szolgáltatás nyújtására vagy igénybe vételére érvényes.

A szankciós lista célja az OFAC szerint nem a büntetés, hanem az érintett személy kifogásolt magatartásának megváltoztatása – épp ezért megvan a mechanizmusa annak is, hogy a nyilvánossá tett listáról a szankció alá vont személyek lekerülhessenek.

Ebben az irányban tett első lépés lehet, hogy a magyar kormány hivatalosan is megerősítette: kilép az NBB-ből, ahogyan azt az Oroszország által Ukrajna ellen tavaly megindított támadás utáni napokban megtette már Csehország és Szlovákia is, valamint a napokban Bulgária, amelynek kilépése augusztus 15-én lép érvénybe.

A kilépés folyamata és a résztulajdon értékesítésének részletei azonban még nem tisztázottak, utóbbi nem zajlott le a tavaly már kilépett tagok esetében sem.