Egyszer már felmentették a gyilkossági ügyben, de egy cellatárs vallomása alapján újra elővették a férfit

Két volt zárkatárs meghallgatásával lezajlott csütörtökön az első perújítási tárgyalás a Fővárosi Törvényszéken annak a G. M. Cazan nevű, hajléktalan férfinak az ügyében, akit egyszer már jogerősen felmentettek az élettársa megölésének vádja alól, de egy váratlanul előálló koronatanú miatt újra elővették az ügyét.

„Nekem ez egy becsületbeli ügy”

– mondta a tárgyalás kezdésére várakozva újságíróknak a férfi védője, Balogh Csilla Tünde. Ő képviselte az eredeti eljárásban is, meggyőződésből a román állampolgárságú, de magyarul jól beszélő G. M. Cazant, aki a vádban szereplő események idején a Lapos ragadványnevű romos téglaépületben élt az áldozattal, a vallomásokban Erzsiként szereplő nővel a XIII. kerületi Turóc utcában.

A Fővárosi Ítélőtábla tavaly szeptemberben rendelte el a perújítást az ügyben, ezt a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség kezdeményezte.

A bűnügyről A Lapos, a szellemek és a véres jégkaparó: fordulat várható a gyilkossági ügyben? című cikkünkben írtunk részletesen. A gyilkosság 2017 decemberében történt, az asszonyt egy reggel holtan találták. A holttestet a vallomás szerint maga G. M. Cazan fedezte fel, akiből hamar gyanúsított lett, le is letartóztatták.

A kezdetektől mindvégig, következetesen ártatlannak mondta magát az ellene zajló eljárásban. Azt állította, hogy ő – sok alkohol és gyógyszerek elfogyasztása után – egyszerűen lefeküdt este aludni, és reggel, amikor felkelt, már élettelenül találta a nőt, akit újraéleszteni is megpróbált többször is, de hiába.

819 napot ült már

Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés lett a vád ellene, életfogytiglan fenyegette. Végül bizonyítottság hiányában mentette fel előbb a Fővárosi Törvényszék, majd 2021 nyarán – már jogerősen – a Fővárosi Ítélőtábla is.

Szabadulásáig több min két évet, összesen 819 napot töltött bezárva. Emiatt kártalanítási pert indított a Magyar Állam ellen, amelyet tavaly nyáron első fokon meg is nyert, 5,7 millió forintot ítéltek meg neki nem jogerősen.

A kártalanítás ügyében tartott tárgyalás időben nagyon közel esett ahhoz, hogy az ügyészség eldöntötte, nekifut a perújításnak. Ennek az előzménye az volt, hogy – amint azt a főügyészség szóvivője írta – „olyan új, perújítási nyomozással ellenőrzött részletgazdag bizonyíték – tanúvallomás – merült fel, mely alkalmas a jogerős ítéleti tényállásban foglaltak megváltoztatására és valószínűsíti, hogy M. Cazan bűnösségét minősített emberölés bűntettében meg kell ennek következtében állapítani”.

Pont azelőtt adta az ügyet a Kékfény

Ez a bizonyos „részletgazdag” bizonyíték a férfi egyik volt zárkatársának, egy bizonyos W. T-nek a vallomása volt. Ő a vád koronatanújaként azt állítja, hogy G.M. Cazan a börtönben bevallotta neki, hogy elkövette a gyilkosságot. A vád fő ütőkártyája az, hogy a koronatanú vallomásában a bűncselekményre vonatkozó részletek is szerepelnek.

A védelemnek azonban van egy erős magyarázata erre: először is G. M. Cazan iratai az ügyéről ott voltak a közös zárkában, másrészt

a koronatanú az állítólagos bizalmas vallomás után körülbelül egy évvel jelentkezett csak, röviddel azután, hogy a Duna tévé Kékfény című műsorában részletesen foglalkoztak az üggyel.

A vádlott nincs meg, a koronatanúnak nincs pénze utazni

A csütörtöki perújítási tárgyalás sajátos körülmények között zajlott: hiányzott a vádlott és a koronatanú is. G. M. Cazannak a felmentése utáni időszakban nyoma veszett, talán az országot is elhagyta. Hiába bocsátottak ki ellene elfogatóparancsot is, nem került elő. W. T. pedig azért nem jelent meg a törvényszéken, mert állítása szerint anyagi okok miatt nem tudott elindulni a Budapesttől mintegy kétszáz kilométerre lévő, Baranya megyei tartózkodási helyéről. Vártak volna még egy tanút is, de ő sem jött el, róla azt sem tudni biztosan, hol lehet.

Előállítottak viszont a tárgyalásra tanúként két másik, egykori zárkatársat. Velük könnyebb dolga volt a bíróságnak, mivel ők még most is börtönben vannak. Egyikük, D. T. egy kék zacskóban az ebédjét szorongatta a kezében, a nejlon mögött kenyérszeleteket és valamilyen konzervet lehetett kivenni. Fehér hajú, a hetvenhez közelítő férfi, aki nem egészen egy hónapot töltött heted-nyolcadmagával, köztük G. M. Cazannal egy nagyjából 25 négyzetméteres zárkában.

Váltig tagadta

D. T. bíróság előtt a vádlott szempontjából kedvező vallomást tett. Azt mondta, tudott arról, hogy G. M. Cazant az élettársa megölésével vádolják, de ő előttük is mindig ártatlannak mondta magát.

„Váltig tagadta” – jelentette ki. A tanú szerint G. M. Cazan úgy mondta: megölték a nőt, „de ő nem vitte el a balhét”.

D. nem tudott konkrétan ilyen alkalomról, de azért lehetségesnek tartotta, hogy a koronatanúval bizalmasan beszélt a vádlott. Mindenesetre ő nem volt fültanúja semmiféle beismerésnek. Annyit megjegyzett még, hogy a börtönben az emberek 99 százaléka tagad, „főleg egy ilyen ügyben”.

Az első tárgyalási napra előállított másik tanú, O. A. azt sem tudta pontosan, milyen gyilkossági ügyben akarják őt kérdezni. Ő is ugyanabban az egy hónapnál valamivel rövidebb időszakban volt a kérdéses zárkában, mint amikor D. T. Jóban volt a vádlottal, de neki ő csak annyit mondott, hogy verekedés miatt tartóztatták le.

Nem agresszív volt, hanem tisztelettudó, mondták róla

A tanú szerint a vádlott szeretett Magyarországon élni, azt is mondta, hogy nem tudná Magyarországot elhagyni. O. A. úgy emlékszik, hogy a koronatanú és G. M. Cazan nem is voltak egymással jó viszonyban, egyszer össze is szólalkoztak, sőt, majdnem összeverekedtek, csak a többiek megakadályozták. A konfliktus oka a tanúvallomása szerint az volt, hogy régebben a zárkalakók a későbbi koronatanúnak adták az ebédjüket, ha épp nem ették meg, de aztán váltottak G. M. Cazanra, már ő kapta a plusz ennivalót, mert „nagyon szerette a hasát”. Ezután az összeveszés után a másik fél át is kérte magát másik zárkába.

A vádlottat a tanú úgy írta le, mint egy „tisztelettudó embert”, aki egyáltalán nem volt agresszív, szemben a koronatanúval, aki fiatal és sportos volt, és ezzel vissza is élt. A tanúnak semmiféle beismeréstől nincs tudomása a vallomása szerint. Azt viszont megerősítette, hogy G. M. Cazannak rengeteg irata volt a zárkában.

Az ügyben a következő tárgyalás április 27-én lesz, arra újra behívják a csütörtökön meghallgatott két férfit, mert ellentmondások vannak az ő vallomásaik és a koronatanúé között. D. T. addigra pont szabadulni fog. A koronatanút legközelebb már rendőrök fogják elővezetni. A bíró úgy számol, hogy ezen a napon optimális esetben már be is tudják majd fejezni a perújítási eljárást.