A Lapos, a szellemek és a véres jégkaparó: fordulat várható a gyilkossági ügyben?

2022. június 16. – 23:04

frissítve

A Lapos, a szellemek és a véres jégkaparó: fordulat várható a gyilkossági ügyben?

Másolás

Vágólapra másolva

Miért bízik valaki annyira a felmentésében, hogy életfogytiglantól fenyegetve sem fogad el egy 19 évről szóló ajánlatot? Lehet hinni egy tanúnak, aki egyébként fél a szellemektől? Nem ér semmit a DNS, ha egy együtt élő párról van szó? Egy új tanúvallomással a kezében az ügyészség újból nekifut annak, hogy rács mögé küldjön egy egyszer már felmentett férfit az élettársa meggyilkolásáért. Ő közben kártalanításért pereli az államot.

Június 24-én lesz az első tárgyalása Budapesten annak a pernek, amelyben három rács mögött töltött évért kér kártalanítást egy korábban gyilkossággal vádolt, de felmentett férfi, G. M. Cazan. A kártalanítási polgári per előkészületeivel nagyjából egy időben, bár a büntetőügy jogerősen felmentéssel zárult, éppen az ügyészségnek is dolga volt a férfi ügyével. Ahogy azt korábban megírtuk, új tanúvallomások miatt perújítási nyomozást rendeltek el ugyanis. A nyomozás lezárultával a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségnek arról kellett döntenie: az eredmény fényében kezdeményezzenek-e a Fővárosi Ítélőtáblánál rendkívüli perorvoslati eljárásként perújítást.

A döntés ezen a héten megszületett: az ügyészség nekifut a perújításnak.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség 2022.06.13-án kelt, a Fővárosi Ítélőtáblához benyújtott indítványával rendkívüli perorvoslati eljárást kezdeményezett. Ennek keretében perújítás elrendelését indítványozta a vádhatóság, mivel olyan új, perújítási nyomozással ellenőrzött részletgazdag bizonyíték – tanúvallomás – merült fel, mely alkalmas a jogerő ítéleti tényállásban foglaltak megváltoztatására és valószínűsíti, hogy M. Cazan bűnösségét minősített emberölés bűntettében meg kell ennek következtében állapítani

– írta a Telex kérdésére csütörtökön a főügyészség szóvivője. A bizonyíték konkrétabb tartalmáról eljárási érdekre hivatkozva bővebb tájékoztatást nem tudott adni.

A gyilkosság, amelynek a jelen állás szerint az elkövetője – bárki is legyen az – egyelőre büntetlen maradt, 2017 decemberében történt a XIII. kerületi Turóc utcában, egy romos téglaépületnél, amit a benne élő hajléktalanok csak Laposnak neveztek. Az áldozatot, aki a ház egyik lakója volt, és a tanúvallomásokban „Erzsó” néven szerepel, brutális támadás érte. Lábbal és különféle tárgyakkal, törött nyéllel, jégkaparóval bántalmazta a gyilkosa, lényegében agyonverte.

G. M. Cazan a 43 éves áldozat élettársa volt, nála egy évvel idősebb, román állampolgár. Nem volt abban semmi meglepő, hogy a rendőrök gyanúja gyorsan rá terelődött, más gyanúsított nem is volt. A vádirat szerint mindketten ittasak voltak azon a december 11-ei napot követő éjszakán, amikor a gyilkosság megtörtént. A férfi azonban kezdettől fogva tagadta, hogy ő lenne a tettes. Szerinte ő egyszerűen lefeküdt este aludni, és reggel, amikor felkelt, ott találta élettelenül a társát.

A bíróságon aztán megtörtént az, ami a 98,9 százalékos váderedményesség Magyarországán fehér hollónak számít: bizonyítottság hiányában felmentették a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés vádja alól.

Előbb a Fővárosi Törvényszék döntött így 2020 decemberében, majd 2021 nyarán a Fővárosi Ítélőtábla is ezt látta helyes döntésnek.

Miért nem menekült el?

Mire azonban G. M. Cazant a törvényszék döntése nyomán szabadon engedték, addigra már három évet leült (régebbi nevén előzetes) letartóztatásban. Ezért a három évért a magyar törvények szerint kártalanítás illeti meg – ezen a véleményen van az őt képviselő két ügyvéd, a büntetőügyben eljáró Balogh Csilla Tünde és a polgári perben megbízott Kós Krisztián.

Balogh Csilla Tünde, aki a perújítás felmerüléséről szóló cikkünk után kereste meg a Telexet, eddigi pályája legnagyobb sikerének tartja G. M. Cazan felmentését.

Meggyőződése, hogy az igazságnak sikerült érvényt szerezni a felmentéssel, mert a férfi ténylegesen ártatlan, a gyilkosságot valaki más követte el.

G. M. Cazan ártatlanságáról árulkodik például, mondja, hogy a férfi nem menekült el a Laposból a gyilkosság után, a rendőrök rendelkezésére állt, pedig lett volna ideje a távozásra, sőt, román állampolgárként nemcsak a Lapost, hanem Magyarország területét is könnyedén elhagyhatta volna.

Fotó: Fővárosi Főügyészség Fotó: Fővárosi Főügyészség
Fotó: Fővárosi Főügyészség
Fotó: Fővárosi Főügyészség

Aztán volt egy másik döntése is, amely az ügyvéd szerint beszédesen egy ártatlan emberé:

az ügyészség kiegyezett volna 19 év letöltendővel, ha ő az előkészítő ülésen elismeri a bűnösségét. Hogy ezen az ajánlaton nem kapott, tudva, hogy egyébként életfogytiglan fenyegeti, arra utal, hogy valamiért nagyon bízott a felmentésében.

Közvetlen bizonyíték nem volt ellene. Közvetett bizonyítékok pedig voltak ugyan, de azok nem alkottak olyan zárt láncolatot, amelyből kétséget kizáróan a bűnösségre lehetett volna következtetni. A bíróságon a védelemnek sikerült felhívnia a figyelmet kételyekre a vád valamennyi bizonyítékával kapcsolatban.

Mit ér a DNS, ha egy párról van szó?

Ott volt például a térfigyelő kamera, ami a Lapos bejáratát vette, és a felvétel tanúsága szerint nem ment idegen a házba a gyilkosság estéjén. Ugyanakkor – mutatott rá a védelem – a Laposba hátulról is be lehetett jutni, és hogy ott volt-e mozgás, azt nem látta semmiféle kamera.

A vád első pillantásra legerősebbnek tűnő bizonyítékai közé tartoztak a DNS-nyomok: megtalálták a vádlott DNS-ét az áldozaton és az elkövetéshez használt gyilkos tárgyakon, például a törött nyéldarabon, a jégkaparón. Csakhogy a védelem érvelése szerint mindezt tökéletesen magyarázza pusztán az a tény is, hogy G. M. Cazan öt éve a Laposban élt, használta ezeket a holmikat, az áldozattal pedig párkapcsolatban élt: semmi különös nincs tehát a genetikai nyomai kimutathatóságában. (A DNS bizonyító erejével kapcsolatos tévhitekről és problémákról itt olvashatja a téma szakértőjével készült interjúnkat.) Ugyanakkor

a DNS-nyomok megengedik azt a forgatókönyvet, hogy másvalaki volt a tettes: a bántalmazáshoz használt nyéldarabon rajta voltak egy ismeretlen férfi genetikai nyomai is.

Az ügyészség kezében volt egy, az áldozat vérével szennyezett farmernadrág is. A védelem ennek a tárgynak a bizonyító erejét azzal kérdőjelezte meg, hogy a Laposban élő hajléktalanok körében, ebben a szubkultúrában sajátosan működnek a tulajdoni viszonyok: amit egyik nap valaki használ, az a következő napon könnyedén lehet valaki másnál. Így van ez mondjuk egy öngyújtónál, egy takarónál, de akár egy farmernadrágnál is. Vagyis a gyilkosság idején hordhatta éppen más is azt a bizonyos farmert. A nadrág korcáról nem készült szakértői vizsgálat, amiből erre következtetni lehetne.

Szellemek és szavahihetőség

G. M. Cazant az eredeti eljárásban három tanú is nyugodt természetű embernek írta le, olyannak, akit nem tesz agresszívvá az alkohol. „Nyugodt, csendes ember, nem egy kötekedős típus” – idézte az ügyvéd egyiküket a védőbeszédben. Ezek a tanúk arról sem tudtak, hogy konfliktus lett volna a pár két tagja között.

Akadt azonban egyetlen tanú, aki ennek az ellenkezőjét állítva arról számolt be, hogy a vádlott erőszakos volt, bántalmazta az élettársát. Ennek a tanúnak a szavahihetőségét viszont aláásta a bíróságon, amikor a védelem felhívta arra a figyelmet, hogy az illető saját bevallása szerint huzamos ideje biofüvet és egyéb tudatmódosító szereket használ, az egyik vallomásában pedig elárulta, hogy fél a szellemektől.

Rendőrségi helyszínelés Budapesten, a XIII. kerületben a Turóc utcai romos épületnél 2017. december 12-én – Fotó: Mihádák Zoltán / MTI
Rendőrségi helyszínelés Budapesten, a XIII. kerületben a Turóc utcai romos épületnél 2017. december 12-én – Fotó: Mihádák Zoltán / MTI

„Csütörtökön visszamentem a házba, hogy a cuccaimat elhozzam, de kiszaladtam a házból, a szellemek miatt” – idézte az ominózus mondatot a védőbeszédben az ügyvéd, és le is vonta a következtetést: „A védelem határozott álláspontja szerint olyan tanú, aki szellemekre hivatkozik, nem tud objektív és az eljárásban tényállási bizonyosság alapjául szolgáló vallomást tenni.”

Másként történés

A büntetőper végére a bíróság nem azt mondta ki, hogy G. M. Cazan bizonyosan ártatlan volt.

„Megfelel a bizonyítékoknak a törvényszék azon álláspontja is, hogy valószínűsíthető, hogy a vádlott volt az elkövető, amely azonban a bűnösség megállapításához nem elégséges. Erről az ügyészség által megjelölt bizonyítékok sem győzték meg a másodfokú bíróságot, mert a másként történés lehetősége nem kizárható” – írta a Telexnek korábban az ítélőtábla sajtótitkára a felmentő ítéletről.

Hogy mi lehetett ez a „másként történés”, arra Balog Csilla a védőbeszédben fel is mutatott egy variációt: szerinte – mivel az áldozatra olyan pózban találtak rá, ami arra utal, hogy megpróbálták őt levetkőztetni –, a gyilkosa először megpróbálhatott szexuális indíttatásból közeledni hozzá, és a hárítást torolhatta meg a bántalmazással.

A Lapos egy hónappal a gyilkosság után leégett, ezzel egy sor potenciális bizonyíték megsemmisült. Azok a bűnjelek azonban, amelyeket addig lefoglaltak, még megvannak, nem semmisítették meg őket úgy, ahogy Magyarországon gyakran szokták a jogerős ítélet megszületése után.

Amikor az ügyészség úgy dönt, mint most, hogy perújítást indítványoz, azt általában keresztül is tudják vinni. A Kúria néhány éve felállított egy joggyakorlat-elemző csoportot a perújítások, a jogerő utáni ténybeli javítások vizsgálatára. Arra jutottak, hogy az ügyészség által hivatalból benyújtott perújítási indítványok alapján több mint 80 százalékban elrendelték a perújításokat.