Felmentették a gyilkosság vádja alól, de fordulhat a kocka
2022. május 11. – 23:48
Az élettársa agyonverésével vádoltak meg pár éve egy román állampolgárságú hajléktalan férfit, de jogerősen felmentették, miközben hangsúlyozták, hogy valószínűleg ő volt a tettes, csak épp ezt nem lehetett megnyugtatóan bebizonyítani. Új tanúvallomások azonban új helyzetet teremthetnek: hasonló fordulat jöhet, mint amit a Burka-ügyben láttunk.
Fordulatot hozó perújítás következhet annak a férfinak az ügyében, akit 2020 végén azért mentettek fel a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés vádja alól, mert kevés bizonyíték volt ellene, tudta meg a Telex.
A gyilkosság, amely miatt jelen állás szerint senkit sem ítéltek el, 2017 decemberében történt a XIII. kerületi Turóc utcában, egy romos téglaépületnél, ahol hajléktalanok éltek. Az ügyészség vádat emelt egyikük, a 44 éves, román állampolgárságú G. M. Cazan ellen.
A vád szerint a férfi, aki alkoholt, kábítószert és pszichotrop anyagokat is fogyasztott, 2017. december 11-én este a sértettel együtt legalább 5 üveg bort ivott meg úgy, hogy már napközben is ittak, és végül erősen ittas állapotában tisztázatlan okból az élettársára támadt, lábbal, fahusánggal, jégkaparóval bántalmazta. A 43 éves nő, aki csak 2017 novemberétől élt együtt a férfival, rövid időn belül belehalt a sérüléseibe.
Ha valószínűleg ő volt, az még kevés
A Fővárosi Törvényszék azonban bizonyítottság hiányában 2020 decemberében felmentette G. M. Cazant, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok alapos vizsgálata után arra jutott, hogy nem kétséget kizáróan bizonyított a bűnössége. A bírósági akkori közleménye szerint „az okirati bizonyítékok, a vádlott és a tanúk vallomásai, a szakértői vélemények és a rendelkezésre álló kamerafelvételek elemzése sem” szolgált közvetlen bizonyítékként arra, hogy ő verte agyon az élettársát.
A közlemény világosan fogalmazott arról, hogy a döntés mit jelent és mit nem jelent: „A bíróság hangsúlyozta, hogy a bizonyítékok alapján a vádlott akár el is követhette a terhére rótt bűncselekményt,
de a magyar törvények szerint ha a terhelt bűnösségét nem sikerül kétséget kizáróan bizonyítani, a bíróság kizárólag felmentő ítéletet hozhat.” G. M. Cazant ekkor, a felmentő ítélet meghozatalkor, ki is engedték a rács mögül, a letartóztatását megszüntették.
Az ügyészség nem adta fel, fellebbezett, de a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2021. július 6-án a lényegét tekintve (csak a bűnjelekre vonatkozó járulékos kérdésben változtatott) helybenhagyta a törvényszék döntését. Az ítélőtábla szerint a törvényszék a bűnösség kérdésében „a kételyekre tekintettel helyesen foglalt állást, csupán az volt megállapítható, hogy a sértett sérelmére megvalósult a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette, a bírói bizonyosság a terhelt bűnösségét illetően nem volt 100%-os, azaz felmentő ítélet meghozatalának volt helye”. „Megfelel a bizonyítékoknak a törvényszék azon álláspontja is, hogy
valószínűsíthető, hogy a vádlott volt az elkövető, amely azonban a bűnösség megállapításához nem elégséges.
Erről az ügyészség által megjelölt bizonyítékok sem győzték meg a másodfokú bíróságot, mert a másként történés lehetősége nem kizárható” – írta a Telexnek az ítélőtábla sajtótitkára a döntésről.
Új információk
Az ügy azonban, mint kiderült, nem zárult le ezzel a jogerős ítélettel. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségtől megtudtuk, hogy az idén január 17-én intézkedtek: a rendőrség folytasson le perújítási nyomozást. „Tanúkihallgatásokat kell végrehajtani, olyan személyekkel kapcsolatban akik a terhelt cselekvőségére nézve bírnak új információval” – válaszolta a főügyészség szóvivője az új nyomozás okára vonatkozó kérdésre.
Ez a perújítási nyomozás nemrég befejeződött, a szóvivő tájékoztatása szerint jelenleg a beszerzett bizonyítékok ügyészi értékelése folyik, és ezután dönt a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség abban a kérdésben, hogy G. M. Cazannal szemben kezdeményez-e a Fővárosi Ítélőtáblánál rendkívüli perorvoslati eljárásként perújítást.
Amikor az ügyészség úgy dönt, hogy perújítást indítványoz, az általában fordulathoz is szokott vezetni. A Kúria néhány éve felállított egy joggyakorlat-elemző csoportot a perújítások, a jogerő utáni ténybeli javítások vizsgálatára. Arra jutottak, hogy
az ügyészség által hivatalból benyújtott perújítási indítványok alapján több mint 80 százalékban elrendelték a perújításokat, melyek az esetek túlnyomó részében eredményre is vezettek.
A legnagyobb nyilvánosságot a Burka-ügy kapta. Burka Ferenc és a fia nevét akkor ismerte meg az ország, amikor 2006-ban felmentették őket gyilkosság vádja alól, miközben addigra már körülbelül hat évet töltöttek letartóztatásban. Amikor úgy nézett ki, hogy ártatlanul leült évek vannak mögöttük, a két férfi rekordnagyságú, 25, illetve 20 millió forint kártalanítást kapott. Később azonban új, terhelő bizonyítékok merültek fel, 2013-ban a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség új bizonyítékra hivatkozva perújítást kezdeményezett, és a vége az lett, hogy a két férfit mégiscsak bűnösnek találták, az állam pedig próbálja visszaperelni a gyilkosoknak kifizetett milliókat.
G. M. Cazan a felmentésekor szabadult, és egyelőre azóta sem tartóztatták le. A perújítási nyomozás során nem kellett újfent kihallgatni, így nem idézték be, és nem is volt törvényes indok elfogatóparancsot kibocsátani ellene.
