A NER új üstököseként emlegetett Balázs Attila is ott volt a csütörtök esti lakossági fórumon, ahol a Bayer Construct zuglói gigaberuházásának friss terveit mutatták be. Hét irodaház, egy lakótömb és egy kisebb pláza épül a Bosnyák tér közelében, egyedülálló műszaki kuriózumról, az országban elérhető legmodernebb technológiáról és 11 milliárd forintos közcélú beruházásokról beszéltek. A környéken élők ugyanakkor a növekvő forgalomtól és zajtól, a kertvárosias övezet, valamint a piac elvesztésétől tartanak, míg a polgármester arról beszélt: kifogytak a jogi lehetőségekből, hogy bármilyen módon beleszóljanak az építkezésbe. Megkérdezték Balázs Attilától, hogyan érte el, hogy nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás legyen magáncélú projektje, és azt is elmondta, szerinte miért nem lesz teher Zuglónak, ha felhúznak nyolc nagy épületet a kerület közepén. Bekiabálásokkal, transzparenssel és egy csomó kérdéssel fogadták a Bayer Construct Zrt. képviselőit.
„Munkahelyeket és pénzt hozunk. Én nem úgy értékelném, hogy ez teher. Ha nincsenek fejlesztések, nincsenek munkahelyek” – nyugtatta a zuglóiakat Balázs Attila, a Bayer Construct Zrt. elnöke, akit Tiborcz István üzlettársaként és a NER új üstököseként is szoktak emlegetni, miután erős kormányzati hátszéllel, sokmilliárdos állami támogatásokkal száguld a cége, sok esetben állami beruházásokon dolgozva.
A cég zuglói gigaberuházásáról hirdettek meg lakossági fórumot, megtelt az önkormányzat Pétervárad utcai házasságkötő terme csütörtök délután. Balázs Attila sem egyedül érkezett: építészt, jogászt, tájépítészt, energetikai és közlekedési szakértőt is hozott magával, hogy megnyugtassák a zuglóiakat: jó lesz nekik, ha a szomszédjukban irodaházak, lakóépületek és pláza épül. „A szmog nem fejlődés” – kiabálta közbe a fentebbi mondatokra egy nő, de Balázs állította:
„mi jót akarunk a kerületnek, a lakosságnak, baráti viszonyt keresünk az önkormányzattal”.
A Bayer Construct 2016-ban jelentkezett be a Bosnyák tér szomszédságában lévő, Csömöri út – Rákospatak utca – Bosnyák utca – Mosztár utca által határolt területért, amely akkor már tíz éve üresen állt, miután a korábbi lengyel beruházó nem jutott semmire a kerületközpont ígéretével. Egy előnyös szerződéssel 150 millió forintért megvásárolták a kerülettől, és innentől kezdve már nem volt megállás.
Méretes irodaházakat, lakóépületeket, plázát terveztek a 6,7 hektáros területre. A kormány nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak nyilvánította a magáncélú projektet, és több kormányrendelettel is segítette a az építkezést, amelynek megfékezésére az önkormányzat alkotmányjogi panaszt nyújtott be, sikertelenül. A környéken élők és civil szervezetek tavaly tüntetést szerveztek a gigaberuházás ellen, és a korábbi lakossági fórum után valószínűleg senkit nem ért meglepetésként, hogy paprikás hangulat fogadta Balázs Attiláékat.
Budapest életében még nem történt ilyen
Mint kiderült, a változó gazdasági körülmények miatt igazítottak a korábban bemutatott koncepción, és az új terveket színes-szagos, ám a részleteket messzebbről egyáltalán nem látható prezentációval, látványtervekkel, majdnem egy órán keresztül mutatták be.
Az eredeti tervekhez képest csak egy lakóépület lesz, és a korábban tervezett 950 lakás helyett végül csak 168 lakás épül meg.
Azt ígérik, alacsonyabbak lesznek az épületek a korábban bemutatott koncepcióhoz képest, és jóval ritkásabban lesznek elrendezve.
Összesen nyolc épületet húznak fel, köztük több kilencszinteset.
Az egyik irodaház első három szintjére szupermarketet és plázát terveznek, de kormányablak is lesz az épületegyüttesben.
Kevesebb parkolóhely került az új tervekbe: 3000 helyett „csak” 2700-zal számolnak.
Fákat ültetnek, szökőkút, játszótér épül, és az épületek között mindenki számára nyitott parkosított területet alakítanak ki. A zöld szót kis túlzással minden második mondatba megemlítették.
Azt elismerték, hogy az új irodák és a lakások miatt több autó lesz a környéken, de azt ígérték, a jobban kitalált, gondosan megtervezett közlekedési rendszerrel a mostaninál még jobban, gyorsabban és biztonságosabban lehet majd autóval, gyalogosan vagy biciklivel közlekedni.
Az építkezést a korábban bejelentett 2029 helyett 2025-ben befejezik, így már csak két évig kell kibírnia a környéken élőknek az építkezéssel járó zajt, port és teherautó-forgalmat.
Balázs Attila előadását hallgatja a közönség a lenti építkezésről – Fotó: Bődey János / Telex
Azt igazán nem lehet mondani, hogy az előadók fukarkodtak volna a jelzőkkel. Azt mondták:
„Egyedülálló műszaki kuriózum Magyarországon”, az első ilyen léptékű, AA+ energetikai besorolású irodaházak épülnek.
A Magyarországon elérhető legmodernebb hőszigetelési technológiát használják fel.
A hőigények 70-80 százalékát termálvízzel fogják megoldani, amit 1500 méteres mélységből hoznak fel.
„Budapest életében még nem történt olyan, hogy magánberuházó 11 milliárdot költ el közcélra” – jelentette ki Balázs Attila, ugyanis a beruházó 11,2 milliárd forintnyi támogatást nyújtana az önkormányzatnak, ha megkötik a településrendezési szerződést. Felújítanák többek közt a környező utcákat, beszállnának az önkormányzat Bosnyák téri beruházásába, a Csömöri úti híd kiszélesítésébe és a Rákospatak revitalizációjába is. Úgy tűnt azonban, még ez sem győzte meg teljesen a zuglóiakat, hiszen komoly közösségi vállalások szerepeltek már abban a szerződéseben is, amit 2006-ban kötött az önkormányzat és a volt sportközpont területét megvásárló lengyel beruházó. Aztán nem lett az egészből semmi.
Az előadások sorát először egy férfi zavarta be, aki felmutatott egy táblát a következő felirattal: „Hogyan kaphattak Zuglóban, de bárhol is (pl. Hatvanpusztán) építési engedélyt a tolvajék?” A közönséget megosztotta a performansz: voltak, akik támogatóan tapsoltak, mások inkább pfujoltak. A férfi át akarta adni a táblát Balázs Attiláéknak, de nem vették el tőle.
Fotó: Bődey János / Telex
Amikor a geotermikus energiahasznosításnál tartottak az előadásban, már többeknél elszakadt a cérna.
„Engem nem érdekel, hogy fogják fűteni ezeket a házakat. A Karmelitában mondja el. Nem ez a mi problémánk”
– kiabált közbe egy türelmetlen férfi, de mások is sürgették az előadókat, hogy térjenek át inkább a kérdésekre. A kérdéseket írásban lehetett feltenni, és a végén összegyűjtötték a papírokat.
Balázs Attila: Rettenetesen boldog lennék, ha Székelyföldön lenne egy Budapest méretű falu
Miért nem készült környezetvédelmi hatástanulmány? – olvasták fel az egyik kérdést, amire a beruházó jogi képviselője adott magyarázatot. A válasz egyszerű: a beépítés paraméterei alapján ezt nem teszik kötelezővé a jogszabályok. Mindehhez azonban hozzátartozik, hogy
a beépítési szabályokat külön kormányrendeletben határozták meg.
Az alapján pedig akár 12-13 szintes, 39 méter magas épületet is felhúzhatnak, és akár 4000 lakást is építhetne a beruházó, ha akarna.
A Civil Zugló Egyesület a Védegylettel közösen bíróságon támadta meg a kormányhivatal környezetvédelmi határozatát, szerintük ugyanis nonszensz, hogy egy ekkora épülettömegnek, több ezer dolgozónak, új lakónak és autónak semmilyen hatása nincs a környezetre.
A közönségben többen is aggódtak a parkolás helyzete és a Bosnyák utcai hétvégi piac jövője miatt. A beruházók azt ígérték, a piachoz nem nyúlnak, csak az utcát újítják fel. A parkolással sem lesz gond, mert az új tömbök parkolóigényét ki tudják szolgálni – hangzott el: 2700 parkolóhelyet alakítanak ki a mélygarázsban.
Azt nem tudták megmondani, melyik cégek jönnek majd az új irodaházakba. Komoly közvetítőkkel és prominens cégekkel tárgyalunk, „prémiumkategóriás bérlőket szeretnénk” – fogalmaztak, és azzal nyugtattak mindenkit, hogy kizárólag irodahelyiségek lesznek, nem lehet például labort vagy más, zajhatással járó tevékenységet folytatni. A hét épületben összességében 153 ezer négyzetméternyi irodaterület lesz, és úgy számolnak, hogy 6-7 ezer ember járhat majd be naponta dolgozni.
„Nem válogatunk, csak csoportosítunk” – mondták, amikor a közönségből kifogásolták, hogy jóval több kérdés került a papírokra, mint amit felolvastak. Miután minden előadó válaszolt a szakterületéhez tartozó kérdéscsoportra, Balázs Attila maradt már csak hátra.
„Rettenetesen boldog lennék, ha Székelyföldön lenne egy Budapest méretű falu, és az ott lakóknak nem kellene a világ végére elmenni dolgozni, és 600-700, akár 2000 kilométerről hazavinni a pénzt a családjuknak. Ez a projekt konkrétan ezt szolgálja a zuglóiaknak”
– válaszolta az erdélyi születésű vállalkozó arra a kérdésre, hogy ő mit szólna, ha egy székely faluban 8-9 emeletes irodaházat építenének az ott lakók tiltakozása ellenére. „Ide munkahelyeket, pénzt hozunk, fizetést, és körülbelül évente 600 millió forintot a kerületnek, amiből (…) a további közterületek megújulhatnak” – tette hozzá.
Várnai László zuglói önkormányzati képviselő (fent) és Balázs Attila, a Bayer Construct elnöke – Fotó: Bődey János / Telex
„A politikai indíttatású kérdéseket a politikusoknak tegye fel” – válaszolta Várnai László zuglói önkormányzati képviselőnek, aki arra volt kíváncsi, hogya sikerült elintézni, hogy a magáncélú projekt nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás legyen. „Mi gazdasági társaság vagyunk, fejlesztünk, építünk, mi ebből élünk. Több ezer embernek adunk munkát. Nem támadjuk őket, hanem munkát, fizetést, kenyeret adunk” – védekezett Balázs, majd odaszúrt Várnainak: „Én úgy tudom, hogy önök mindig csak támadtak eddig mindent, és nem segítették Zugló fejlődését.”
Horváth Csaba: A kerítés határain belül azt csinálnak, amit akarnak
Amikor megkérdezték, hogy van-e olyan forgatókönyv, amely szerint a lakosság tiltakozására nem épül meg a nyolc tömb, a Bayer Construct vezetője érdekes adattal jött elő a közönség hangos felhördülésére és egyet nem értésére:
„Végeztünk egy felmérést, a zuglói lakosság 80 százaléka támogatja a beruházást. Mindenki annak örül, hogy végre történik Zuglóban valami.”
Bár a válaszából nem derült ki, valószínűleg arra a kérdőívre gondolhatott, amit Horváth Csaba zuglói polgármester a képviselő-testület megkérdezése nélkül indított tavaly februárban. Az öt kérdésből álló „konzultációt” a Szabad Európa cikke szerint bárki kitölthette, akár többször is, és bedobhatta a kihelyezett dobozokba vagy leadhatta online. A kérdések bármelyik nemzeti konzultáció dicsőségére váltak volna. „Egyetért Ön azzal, hogy Zugló Önkormányzata kössön megállapodást a Zugló új Városközpontjának szomszédságában megvalósuló magánfejlesztés beruházójával annak érdekében, hogy a magánfejlesztő saját költségére több mint 11 milliárd forint értékben megépítse Zugló főterét több száz férőhelyes mélygarázzsal, felújítsa a környező utakat, kialakítson parkokat, zöld sétányokat, játszótereket és folytassa a Rákos-patak megújítását?” Így szólt például a Bayer Construct beruházására vonatkozó kérdés.
Horváth Csaba mindezt szó nélkül hallgatta végig a beruházókkal szemközt ülve. A fórum végén aztán arról beszélt, hogy több kérdésben nem értett egyet az önkormányzat és a beruházó. A kerületvezetés minden jogi lépést megtett, hogy beleszólása legyen a projektbe, de a kormányrendeletekkel felülírták a döntéseiket.
Mivel jogi lehetősége már nem maradt az önkormányzatnak, a polgármester szerint fontos lenne legalább partnerségre törekedni a beruházóval. Fontosnak tartja a cég közterület-fejlesztési terveit, amelyek szerinte a lakosság érdekét szolgálják.
Horváth Csaba zuglói polgármester – Fotó: Bődey János / Telex
„A kerítés határain belül tulajdonképpen azt csinálnak, amit akarnak” – ismerte el Horváth, aki előremutatónak tartja, hogy a cég képviselői egyáltalán részt vettek a lakossági fórumon, és más beruházásokkal ellentétben itt foglalkoznak a zuglóiak kérdéseivel, problémáival. „Sok vitával, konfliktussal, nagyon rosszul indult a projekt. Remélem, ha három év múlva vissza tudunk tekinteni erre az ügyre, talán egy kicsit kevésbé lesz fájdalmas. A többit pedig meglátjuk” – zárta a szocialista politikus a jó kétórásra nyúlt fórumot.
A beruházás történetével korábban részletesebben is foglalkoztunk ebben a cikkünkben.
