Zuglói gigaprojekt: Tiborczot és Mészárost emlegették a háborgó helyiek a lakossági fórumon

A terem a 17 órára meghirdetett kezdésre megtelt, sőt a bejáratnál is sokan álltak, akiknek már nem jutott ülőhely. Bevezetőjében Horváth Csaba szocialista polgármester elmondta, hogy a fejlesztésről már a kampányában szó volt, meg kell újítani a Bosnyák téri piacot, a szakrendelőt, a polgármesteri hivatalt, és ennek ez a beruházás lesz a legjobb módja. Hozzátette, hogy Zuglónak, egyedül a fővárosi kerületek közül nincs főtere, a kerület szélén fekvő Örs vezér tere ugyanis nem tekinthető annak, de a fejlesztéssel ez megteremthető, méghozzá Zugló szívében. „Ezért lett ez a koncepció, ami egy alternatív jövőt kínál, ami egészen biztosan jobb lesz, mint a jelen állapot” – zárta szavait.

A polgármester után Madosfalvi Zoltán, a Lima tervezőcég vezetője vázolta fel a fejlesztés közösségi felét. Ennek lényege: a jelenlegi Bosnyák téri piac és a hozzá tartozó elhanyagolt telek területén egy hatalmas épületblokkban megépül az új piac, az új szakrendelő és az új polgármesteri hivatal. A pinceszinten 350 férőhelyes parkoló és csarnok feltöltőrész kap helyet, a földszinten az új városháza Csömöri útra néző homlokzata előtt pedig térköves-fás-füves köztér (új főtér) lesz. A tömb mellett sétálóutca épül, körülötte biciklisávos, forgalomcsökkentett utcák lesznek, az épületek pedig zöldtetővel hozzák össze a beruházás szükséges zöldfelületmértékét.

Ezután Király Márton, a beruházó cég projektvezetője mesélte el, hogy a területet 2006-ban vásárolta meg az önkormányzattól az első tulajdonos, aki plázát tervezett ide. Bár a 100 ezer négyzetméteres plázára máig érvényes építési engedély van, az végül szerencsére nem épült meg, elsodorta az élet. Az új tulajdonos a Bayer Property lett, amely viszont inkább az iroda-lakó funkciót részesítette előnyben. Erre írtak ki nemzetközi tervpályázatot.

A pályázatot a világhírű Zaha Hadid építésziroda nyerte, és a projekt időközben kiérdemelte a kiemelt kormányzati beruházás címkét is. Az iroda-lakópark építése összefonódott az önkormányzati piacátépítési tervekkel, így kerekedett ki a teljes megaberuházás.

Herczeg András a Bayer Property részéről itt vette át a szót. Az irodák és a lakások között húzódó zöld tengelyről, folyóvizes gerincről, óvodáról beszélt, majd arról, hogy 900 fát ültetnek, de mint mondta, nem akarja számokkal fárasztani a megjelenteket. A hallgatóságnál ekkor elszakadt a cérna, és egy rekedtes hang bekiabálta:

„De fárasszon! Fárasszon minket a fontos számokkal: hány lakás lesz, milyen magas épületek, hány autó jön ki-be, mekkora lesz a beépítés?”

A beruházó cég emberei erre kissé riadtan hátrébb húzódtak, majd a beállt csendben a polgármester ragadta magához a szót. Elmondása szerint 72 ezer négyzetméter lakóterület (felzúdulás), 92 ezer négyzetméter iroda (erőteljesebb felzúdulás), azaz összesen 950 lakás (felhördülés) épül majd, legfeljebb 8 emeletes épületekben. De ez semmi ahhoz képest, hogy a kiemelt státuszt biztosító kormányhatározat szerint akár 4000 lakás és magasabb épületek is épülhetnének, amit a beruházó önkorlátozó módon nem használ ki, tette hozzá.

Horváth Csaba gondolatmenete szerint ahhoz, hogy a kerület lakásállománya megújuljon, évente 725 lakásnak kellene épülni. Ehhez képest Zuglóban nagyon kevés lakás épül ebben a pillanatban, jelentette ki.

Szavait általános derültség fogadta. Néhányan folyamatban levő lakópark-projektek neveit kiabálták be. Egy hozzászóló meg is nevezte a Cordia beruházását, majd értetlenségét fejezte ki, hogy ez a „város a városban projekt”, és „a megalomán fejlesztés” miért most került elő?

Horváth Csaba válaszában kifejtette, hogy az elmúlt két évben a részletes tervezés folyt. Azt is elmondta, hogy a beruházóval kötött megállapodás keretében Zugló 11 milliárd forintnyi közfejlesztést kap, ilyen a környező utak felújítása, zöldítése, az új főtér megépítése az alatta húzódó mélygarázzsal, és a Rákos-patak egy szakaszának revitalizációja. Azt a húrt is megpendítette, hogy az új irodák majd megnövekvő helyi építményadó-bevételt hoznak a kerületnek. Sőt, kiderült, hogy a polgármester 20 éve vett Zuglóban házat.

„De nem itt él!” – kiabálták be többen.

„Itt élek, de nem itt alszom”

– jött a parádriposzt a polgármestertől, amit ismét általános jókedv övezett.

A résztvevők ezután az egyik legnagyobb aggodalmukról, a beruházás miatt megnövekvő forgalomról, már most elviselhetetlen dugókról, szmogról, élhetetlen utcákról kezdtek beszélni. Szó esett arról, miért nincs nagykapacitású tömegközlekedési vonal, ami egy ekkora fejlesztéshez szükséges lenne. Horváth Csaba elővezette, hogy a 4-es metró Bosnyák térig tartó második ütemét szeretnék újra elővenni a jövő évi választások pozitív végkimenetele után, mire egy bekiabáló közbevetette: „Akkor várjuk meg az építkezéssel, míg megépül a metró!”

A majdani dugókkal kapcsolatban kiderült, hogy a beruházó forgalmi modellezést végzett, forgalomszámlálással, szimulációval. Mint elmondták, a cél az, hogy ne legyen több dugó. Van is rá útbővítési koncepció, ami működik, és azt egyeztették már a BKK-val és a Budapest Közúttal. Ráadásul a tervezők várakozása szerint az iroda- és lakófunkciók kiegyenlítése a forgalmat is kiegyenlíti majd az ellentétes ki- és beáramlás miatt. (Reggel a lakók autói elmennek, az irodistákéi meg bejönnek, délután pedig fordítva, ugyanez történik.)

„Nem érdekünk, hogy az emberek a dugók miatt ne tudjanak bejönni az irodákba, a lakóházakba, mert akkor a projekt nem lesz sikeres”

– mondta a beruházó cég szakembere.

„Hát akkor ezt már bukták is!”

– vetette közbe a már jól ismert rekedtes hang malíciózusan.

Horváth Csaba a beruházás védelmében elmondta, hogy évi 4000 fővel csökken a kerület lakosságszáma. Az emberek a külsőbb kerületekbe, az agglomerációba költöznek ki, de a forgalom marad, mert visszajárnak dolgozni, tette hozzá. A polgármester szerint ha nem törődnek a lakások felújításával, új lakások építésével, akkor a folyamat folytatódik, még többen fognak kiköltözni, de a forgalom az átutazók miatt továbbra is ugyanakkora marad. Horváth felidézte a statisztikát, hogy bár néhány most épülő lakópark miatt a kerületiek azt hiszik, hogy rengeteg lakás épül, az új lakásszám azonban 2012 és 2019 között éves szinten mindössze 185 lakás volt a kívánatos 725 helyett.

Az a baj, hogy az a lakás, ami épül, az kis területre korlátozódik, ahol látványosabb a mennyisége – jutottak végül konszenzusra az egyik helyi lakossal.

Szót kért Várnai László, a Civil Zugló Egyesület önkormányzati képviselője, aki egyedül nem szavazta meg a beruházásról szóló testületi döntést néhány napja. Mondanivalója szerint az a legnagyobb baj, hogy a tervezett tömbök a maguk épületmagasságával nem illeszkednek a környék kertes házas épületeihez.

„Persze, középre patakot rajzolnak, meg lesz folyékony gerinc, értem én, de ez egy kertes családi házas környék, ilyennek akarjuk megtartani”

– jelentette ki Várnai. Szerinte a polgármesteri hivatal költöztetése nem tartozik a sürgősen megoldandó problémák közé, és tartani lehet attól, hogy az önkormányzat évtizedekre eladósítja magát a körülbelül 30 milliárdos beruházás miatt, aztán a végén nekik is lesz egy félkész Biodómjuk, amivel nem tudnak mit kezdeni. Kérdezzék meg az embereket, legyen népszavazás a fejlesztésről, vetette fel, majd közölte, hogy neki is lát összeszedni az ehhez szükséges számú aláírást.

Horváth Csaba cáfolta, hogy 30 milliárd forintba kerülne az önkormányzatnak a piac-szakrendelő-hivatal tömb. Az ő szakértőinek becslése szerint 13-15 milliárd forintból ki lehet hozni az építkezést. A szakrendelő építéséhez a kormánytól kap a kerület 1,2 milliárd forintot, a kiürülő régi szakrendelő és régi városháza épületének értékesítéséből 4 milliárd folyhat be, az önkormányzat ezért csak 8 milliárdos hitel felvételét tervezi – kukkanthattunk bele a projekt költségvetésébe. Ráadásul Horváth szerint az Andersen cég adószakértői vizsgálata alapján a projekt évi 500-600 millió adóbevétel-többletet hoz, amiből fedezhető a kölcsön aktualis részlete. „Így az önkormányzatnak egy fillérjébe se fog kerülni az épület” – összegzett a polgármester.

A kiemelt beruházássá nyilvánítás miatt többen feszegették a beruházó cég NER-es beágyazottságát („csak rá kell guglizni”). Egy felszólaló egyenesen odáig ment, hogy megkérdezze a citromba harapott ábrázatú beruházói képviselők előtt: „Mi kell ahhoz, hogy a beruházással kapcsolatban ne kelljen Tiborczékkal beszélgetni, miért nem várják meg a választást, amikor az egész garnitúra megy a francba?”

(A Bayer Construct magyar tulajdonú vállalatcsoport, elnöke Balázs Attila, aki új üstökösnek számít a NER első sorában, és akinek Tiborcz Istvánnal, Orbán Viktor vejével is vannak közös üzletei, derül ki a Válasz Online egy cikkéből – többek között erre gondolhattak a hozzászólók.)

Horváth Csaba erre a kérdésre azt válaszolta, hogy ők nem a vállalkozói hátteret, hanem a jogszabályokat és az érvényben levő építési szabályzatot nézik a fejlesztésnél.

„Ha egy önkormányzat NER-nemNER detektort alkalmaz barát-ellenség felismerő rendszerként egy közbeszerzésnél, az maga korrupció!”

– figyelmeztetett a polgármester.

„Akkor maga 12 éve nem ebben az országban él!”

– riposztozott a felszólaló. Majd előkerült Mészáros Lőrinc is, aki „mindent elnyer”. Horváth Csaba megengedően elmondta: érti ő, hogy Mészáros ötszörös áron épít, de ez a fejlesztés nem olyan: az önkormányzat annyiért építené meg, amennyibe valóban kerül.

Egy újabb felszólaló felrótta a polgármesternek, hogy a „saját fejében megszületett” beruházással kapcsolatban sosem kérdezte meg a zuglóiakat, és ő is arra jutott: népszavazást kellene tartani a projektről.

Horváth Csaba erre közölte, hogy a fejlesztés a választási kampányának egyik legfontosabb eleme volt, „a polgármesteri programról pedig 120 ezer zuglói szavazott”, ennek végrehajtására kapott mandátumot. („Nem rád szavaztunk, hanem a Fidesz ellen!” – szólalt meg a hátsó sorokból ismét a rekedtes hang.)

De Horváth Csabát kedden nem lehetett kizökkenteni: a megszavazott programhoz ragaszkodik, a koncepcióról pedig, hogy legyen-e, nem hajlandó népszavaztatni, mondta. „Mert évek óta jönnek-mennek Zuglóban a polgármesterek, megígérnek valamit, aztán semmi, a lakosság meg csak legyint. Most lesz egy polgármester, aki végigviszi az ígéretét” – jelentette ki büszkén.

Szó esett még a fórumon a csapadékvizek elvezetéséről, amit zápor- és esővíztárolókból használnak majd fel az öntözésre, a tetőkre tervezett zöldfelületek 6 Celsius fokos hőcsökkentő hatásáról, valamint a szombati kistermelői piac elhelyezéséről – a zuglóiak ugyanis félnek Budapest utolsó klasszikus termelői piacának elvesztésétől a nagy átalakításban –, de a párbeszéd feszültsége már nem érte el többet a korábbi csúcspontot.

A hozzászólók is elfogytak este 9 órára. Horváth Csaba ekkor lezárta a fórumot, megköszönte mindenkinek „a szívós, kitartó beszélgetést”, és jó éjszakát kívánt.