Orbán elmagyarázta, hogy a magyar járműipar miatt kellenek az akkugyárak Magyarországra

A kormány gazdasági fókuszú, és a piaci finanszírozásban hisz – egyebek mellett erről is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara csütörtöki évnyitóján. De felszólalásában kitért a közéletben és például Debrecenben is nagy vihart kavart akkumulátorgyárak kérdésére is.

Úgy kezdte ezt a részt, hogy beszélnie kell a politikai vitát kiváltó járműipar kérdéséről, amit csak „ilyen akkumulátorügynek neveznek, de nem erről van szó, hanem stratégiai kérdésről”. Azt mondta, természetesen szó van egy élhetőségi, zöld ügyről is. „Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy élhető környezetben élhesse az életét, és mindenkinek joga van ahhoz, sőt, elvárhatja, kikényszerítheti a kormánytól, kormányból, hogy a lehető legszigorúbb környezetvédelmi szabályok mellett valósuljon meg minden beruházás Magyarországon” – fogalmazott, és hozzáfűzte, ez az elvárás nem csak az akkumulátorokra vagy járműiparra élhet.

Ez egy legitim elvárás, mondta azzal, hogy már a parlamentben is világossá tette, hogy Magyarország „továbbra is a legszigorúbb biztonsági előírásokat alkalmazza minden ipari beruházás esetén, szigorúbbakat, mint a hasonló német gyárakban egyébként ez fönnáll”. Szerinte a járműipari beruházásokban alkalmazott környezetvédelmi szabályok Magyarországon szigorúbbak, mint Németországban. Ez versenyképességben ugyan hátrányt jelent, „de a biztonság szempontjából előnyt”. Orbán szerint ez egyébként egy egyszerű ügy, egy hatósági szabályérvényesítés, ennél fontosabb stratégiai kérdés, hogy hogyan kell gondolkodni a járműiparról.

A járműiparban Magyarországon kb. 300 ezer család érintett, ennyien dolgoznak járműiparhoz köthető gyárakban, üzemekben. Ezen a területen jelenleg épp technológiaváltás történik, hiszen az EU döntése értelmében 2035 után nem lehet gyártani hagyományos, fosszilis meghajtású járműveket. „Most persze lehet azt mondani, és ezt ne zárjuk ki, csak írjuk fel ide a margóra, hogy majd a sok gazdasági nyomás, ami alatt az európai gazdaság van, illetve szenved, az lehet, hogy majd ezt a szabályt meg fogja változtatni, és a határidőt kitolja, vagy akár elfelejtik az egész szabályt” – mondta, majd azzal folytatta, hogy kihívást azt jelent Magyarországon, hogy ha bekövetkezik az a váltás, hogy 2035 után már csak elektromos meghajtású autókat lehet gyártani Európában, és ha Magyarország nem tudja előállítani az ehhez szükséges döntő járműelemeket, akkor máshol fogják legyártani őket, és a hagyományos autógyáraink szépen lassan bezárnak.

„És akkor elkezdhetünk gondolkodni azon, hogy hogy néz ki Győr az Audi-gyár nélkül vagy Kecskemét a Mercedes nélkül (…) vagy Szentgotthárd az Opel nélkül. És aki ezt az álláspontot képviseli, az nem tudja, mit beszél, mert még sosem képzelte el Magyarországot ezek nélkül a gyárak nélkül. Hogy fog az kinézni? Miből fognak ott megélni? Miből lesz azoknak a városoknak jövedelme? Ezek kiugró színvonalú városok, hogy fogják azt fönntartani?” – kérdezte.

„Tehát nekünk mindenképpen meg kell tartani a magyar járműipart Magyarországon, akkor is, ha közben átáll fosszilisről elektromobilisra, és az ahhoz szükséges gyártási technológiákat és új gépjárműalkatrész gyártási sorokat Magyarországon kell létrehozni. Az akkumulátoroktól a hajtásláncokig mindent. Azért, hogy ezek a gyárak itt maradjanak. Ezek a döntések meg is vannak. Jelen pillanatban a magyar gazdaságtörténet négy legnagyobb beruházása zajlik egyszerre. (…) Ez nem a vas és acél országa Rákosi álmaiban, ezek valódi nyugati gyárak, amik itt jönnek létre Magyarországon” – folytatta Orbán.

A magyarországi akkumulátorgyártással a Telex négyrészes cikksorozatban foglalkozott (első, második, harmadik, negyedik rész), de a tíz legfontosabb tanulságot is összeszedtük – ezeket itt lehet elolvasni.